1658. szeptember 14. A török Barcsay Ákosnak ajánlja fel az erdélyi fejedelemséget

2018. szeptember 14., péntek, Magazin
1658. szeptember 14-én ajánlotta fel Köprülü Mehmed nagyvezír az erdélyi fejedelmi széket Barcsay Ákos (ur. 1658–1660) számára, aki két évig tartó országlása alatt hiába igyekezett megóvni országát az oszmánok pusztító haragjától.
  • Barcsay Ákos
    Barcsay Ákos
Az erdélyi aranykort szó szerint elhamvasztó konfliktust II. Rákóczi György (ur. 1648–1660) felelőtlen politikája idézte elő, aki a Lengyel Királyság zűrzavaros viszonyait látva – svéd szövetségben – 1657-ben hadat üzent északi szomszédjának. Rákóczi hadjárata ígéretesen indult, ugyanis az erdélyi seregek előbb Krakkót, majd Varsót is hatalmukba kerítették, a svéd, kozák és román szövetségesek visszavonulása, illetőleg a lengyel lakosság állandó zaklatásai miatt azonban a fejedelem júliusban békekötésre kényszerült. A helyzetet súlyosbította, hogy 1657 tavaszán a Porta szigorúan eltiltotta Rákóczit a lengyelországi beavatkozástól, ám az uralkodó egyszerűen semmibe vette a parancsot. (...)
A Porta először a tatárokat mozgósította Rákóczi ellen, akik július végén bekerítették, majd a Krímbe hurcolták az erdélyi sereget. Az uralkodó megmenekült ugyan a hadifogságtól, katasztrofális veresége azonban megrendítette tekintélyét, és a török bosszújától rettegő rendek 1657 novemberében leváltották tisztségéből. Az új fejedelem Rhédey Ferenc (ur. 1657–1658) lett, aki két hónapon belül lemondott hivataláról Rákóczi javára, a Porta azonban mindenképp ragaszkodott ahhoz, hogy engedetlen vazallusa ne térhessen vissza székébe. Miután II. Rákóczi György ugyanilyen görcsösen ragaszkodott hatalmához, 1658 tavaszán Köprülü Mehmed nagyvezír és Szejdi Ahmed budai pasa támadást indított Erdély ellen, ezzel egy időben pedig a tatárok is végigdúlták a fejedelemséget. Rákóczi őrültségszámba menő makacsságának következményeként az oszmán csapatok felperzselték az országot, szeptemberre pedig Jenő vára is a nagyvezír kezére került.
Az erdélyi politikusok mindeközben bénultan figyelték, ahogy a vakmerő fejedelem – gyakorlatilag ütőképes hadsereg nélkül – halálos veszedelembe sodorja az országot; végül az udvar egyik legtehetségesebb diplomatája, a lengyel hadjárat alatt kormányzóként tevékenykedő Barcsay Ákos vállalkozott az egyetlen észszerű lépésre, és szeptember 14-én megjelent Köprülü Mehmed táborában. Barcsay – az országgyűlés elnökeként – már korábban is felbukkant a lehetséges uralkodójelöltek között, alacsony származása miatt azonban 1657 őszén nem őt, hanem Rhédey Ferencet ültették a fejedelmi székbe. 1658. szeptember 14-i látogatása idején a korábbi kormányzónak már évi 40 000 arany adóval, 500 000 tallérnyi hadisarccal, illetőleg Lugos és Karánsebes várával kellett „fizetnie” a szultáni fermánért.
A nagyvezír táborában megkötött alku miatt Barcsay Ákost többen is árulónak tartották, és féktelen hatalomvággyal vádolták, e súlyos feltételek mellett azonban az új fejedelemnek sikerült elérnie, hogy a Porta kivonja csapatait az országból. Más kérdés, hogy Erdély végül ezen az áron sem kerülte el a katasztrófát, ezért azonban nem Barcsay, hanem II. Rákóczi György volt a felelős, aki 1659 tavaszán újabb lázadást robbantott ki a Partiumban, majd – Szejdi Ahmed ismételt közbeavatkozása ellenére – az év végére Szeben várába szorította riválisát. 1660 nyarán aztán Köprülü Mehmed nagyvezír elveszítette türelmét, és személyesen ment „rendet tenni” Erdélybe, Rákóczi azonban már a főerők érkezése előtt, májusban döntő vereséget szenvedett a budai pasától a szászfenesi csatában. A lázadó fejedelem halála ellenére a nagyvezír fogságba vetette Barcsayt, majd parancsot adott az 1658 őszén kivetett hadisarc és az elmaradt adók azonnali behajtására.
Mindeközben a tatár hadak másodszor is felperzselték Erdélyt, az oszmán főerők pedig ostrom alá vették Váradot. A fogoly uralkodó abban reménykedett, hogy a törökök által követelt pénzösszeg átadását követően Köprülü Mehmed és Ali temesvári pasa majd az ő fegyvereseire bízza a Kőrös-parti erősséget, ám hamarosan csalódnia kellett, ugyanis a város eleste után a nagyvezír egy új vilajetet szervezett Várad körül. Az 1657-ben kezdődő konfliktus eredményeként tehát megsemmisült az aranykorát élő Erdély javainak jelentős része, ráadásul török kézre kerültek a fejedelemség gazdasági és stratégiai szempontból kiemelkedően fontos területei. A nyomorúságos állapotokért – meglehetősen igaztalan módon – alattvalói elsősorban Barcsayt tartották felelősnek, aki ezzel egy időben a Porta támogatását is elveszítette.
Barcsay Ákos kegyvesztettségét látva az évekig tatár fogságban sínylődő erdélyi sereg egykori vezére, Kemény János (ur. 1660–1661) hamarosan kinyilvánította igényét a fejedelmi címre, melyet a korábbi Rákóczi-hívek támogatásának köszönhetően az esztendő végéig meg is szerzett. Barcsay, aki ekkorra már belefáradt a kormányzás terheibe és az őt ért jogtalan vádakba, több vesztes ütközet után, 1660. december 31-én lemondott székéről, végzetét azonban később így sem kerülhette el. Kemény – aki tudtán kívül maga is a Habsburg diplomácia játékszerévé vált – sohasem tudott szabadulni a gyanútól, hogy elődje valamilyen módon a vesztére tör majd, ezért 1661 tavaszán elfogatta Barcsayt, aki júliusban gyanús körülmények között életét vesztette. Jóllehet, halálának körülményeiről nincsenek pontos információink, Kemény János sohasem tudta lemosni magáról a vádat, hogy ő gyilkoltatta meg a fejedelmet. Mint ismeretes, néhány hónappal ezután Nagyszőlősnél ő is elesett a török elleni harcban, amit a közvélemény az isteni igazságszolgáltatás megnyilvánulásaként értékelt.
Tarján M. Tamás (Rubiconline)
Cikk megjelenési időpontja: 2018-09-14 08:00
Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a kormány által kezdeményezett népszavazáson a család meghatározásáról?









eredmények
szavazatok száma 65
szavazógép
2018-09-14: Sport - :

Pályán a Sepsi-SIC (Női kosárlabda)

Ma és holnap két felkészülési mérkőzést játszik a háromszoros bajnok és háromszoros Román Kupa-győztes Sepsi-SIC, ellenfele a Konstancai Phoenix lesz. Mindkét találkozónak a Sepsi Aréna ad otthont.
2018-09-14: Magazin - :

Diák Oscar-díjat nyert az Ostrom

Huszonhét év után újra magyar diplomafilm nyert Diák Oscar-díjat (Student Academy Award), Kovács István Ostrom című munkájával bekerült a három díjazott közé. A Magyar Nemzeti Filmalap tájékoztatása szerint az október 11-én Los Angeles-ben megrendezendő díjátadón derül ki, hogy a fiatal magyar rendező az Arany, az Ezüst vagy a Bronz Diák Oscar-díj tulajdonosa lesz-e.