Felelevenítette, a Magyar Szemlét 1927-ben alapította Bethlen István miniszterelnök, és Magyarország szuverenitásának elvesztésekor, 1944-ben a német megszállással szűnt meg. 1992-es újjáalapítását Antall József szorgalmazta – és a két miniszterelnök szellemisége, gondolkodásmódja mindvégig meghatározta a lap arculatát. Hozzátette, bár a Magyar Szemle kéthavonta jelenik meg, és alacsony példányszámban, de a jobbközép nemzeti gondolkodásúak körében mindig is meghatározó volt, sőt, számtalanszor előfordult a nemzetközi politikai életben is, hogy Magyarország aktuálpolitikájának jellemzésére a Magyar Szemléből idéztek.

S. Király Béla – aki a 80-as években a Mikóban tanított – négy éve szerkesztője a folyóiratnak, továbbra is gimnáziumi tanár főállásban, azt pedig, hogy lapunkban közöl, azzal magyarázza: írásait Magyarországon nem közlik vagy kiszerkesztik, a Háromszék az egyetlen újság, amely helyet ad cikkeinek. A Magyar Szemléről kiemelte, a konzervatív gondolkodásmód fellegvára, ezt a mai Magyarországon sem nézik jó szemmel, a folyóiratot öt évig folyamatosan a megszűnés veszélyeztette.

Szabó Dezső főművében és a Magyar Szemlében is van közös: mindkettőt ugyanazok a szempontok hozták létre, mindkettőnek legfőbb ellensége az újkori neoliberalizmus volt, és ez a probléma ma sokkal súlyosabb, mint száz évvel ezelőtt, amikor Az elsodort falu megszületett – mondta a továbbiakban Gróh Gáspár, felvezetve előadását Szabó Dezsőről. Kiemelte, a 20. századi magyar irodalom legnagyobb eseménye Az elsodort falu, hiszen a regény meghatározó szerepet játszott a múlt század közgondolkodásának megjelenítésében. A regény irodalmi értékét nem tartja kiemelkedőnek, úgy véli, Szabó Dezső gondolati hatásával emelkedett ki kortársai közül, Az elsodort falu azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc történetéből sem hagyható ki – foglalta össze irodalomtörténeti előadását Gróh Gáspár.