Erdély címerének útja Magyarország címeréből Románia címerébe címmel tartott előadást dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, lapunk munkatársa a franciaországi Arras városában október 2–5. között zajló 33. Genealógiai és Címertani Világkongresszuson – tájékoztatott közleményében az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület.
A kétévente szervezett világkongresszus idei kiadása az első világháború végének centenáriuma jegyében zajlik. A résztvevők zöme Nyugat-Európából érkezett, de voltak Amerikából és Ausztráliából is, Szekeres Attila István, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja volt az egyetlen romániai előadó, akinek részvételét a Magyar Tudományos Akadémia Domus Hungarica Scientiarium et Artium programja, valamint az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület által nyert pályázattal Sepsiszentgyörgy Önkormányzata támogatta.
Előadása a témához igazodott, hiszen Romániában idén ünneplik 100. évfordulóját annak az eseménynek, amivel megalapozták az ország jövőjét: az első világháború után az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron tartott román nemzetgyűlés kimondta óhaját, mely szerint Erdély egyesüljön Romániával. Miután az egyesülés megvalósult, bővítették az ország címerét, és abba belekerült Erdély címere, amely azelőtt a Magyar Királyság középcímerében foglalt helyet. Az előadás Erdély címerének útját mutatta be az önálló Erdélyi Fejedelemségtől a Habsburg Birodalmon és főleg az Osztrák–Magyar Monarchián át Románia mai címeréig. Az előadó kitért az Erdély címerét alkotó elemek jelentésére is. Az 1659-ben Szászsebesen tartott erdélyi országgyűlés törvénybe foglalta, hogy a vármegyéket a fél sas, a székelyeket a nap és hold párosa, a szászokat hét bástya jelképezze. Erdély címere a Magyar Királyság középcímerében a negyedik mezőt foglalta el. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1915-ös címerrendezésekor a közös címereket Hugo Gerard Ströhl osztrák címerművész készítette, a Magyar Királyságét az önállóság jegyében magyar heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József. Ő tervezte meg a Román Királyság 1921-es, Trianon utáni címerét is, melyben Erdély jelképe szintén a negyedik mezőbe került. Az 1989. decemberi romániai forradalmat követően, 1992-ben a parlament új címert fogadott el. Ez valójában az 1921-es kiscímernek a királyság jelképei nélküli változata. 2016-ban kis módosítást eszközöltek: a román sas fejére helyezték a királyi acélkoronát, Erdély címere ugyanott, a negyedik mezőben maradt. (farcádi)
