Illyefalva pulzusa

2018. október 9., kedd, Riport
Hasznos teljes keresztmetszetét adni egy-egy település életének sorozatunkban, hisz előfordul, hogy jelentéktelenebbnek tűnő események mellett elhaladunk, pedig azok fontosak az ott élőknek. Vidéki olvasóink igénylik, hogy viszontláthassanak minden kis eredményt, rendezvényt, amiről beszámolnak, mert azok összekötő szálak, amolyan jelképes hidak közösségi életünkben. Ezekre is ráirányították figyelmünket az Alvégen.
  • A templomvár. Fotó: Albert Levente
    A templomvár. Fotó: Albert Levente
Valós és jelképes híd?
Teljes gőzzel folynak a munkálatok az Olt folyón áthajló új közúti híd alapozásánál. Ottjártunkkor  erőgép szabályozta a mederszakaszt. Fontos – mondták a bámészkodó helyiek –, ez a község keleti kijárata az országút felé.
– Valóban ez most Illyefalva legfontosabb beruházása. Értéke egymillió eurónál több. Építése miatt nem kellett korlátozni a közúti közlekedést, mert ideiglenes híd is épült közvetlen mellette. Az új híd 20 méter mélységig hatoló 18 vasbeton tartóoszlopából 16 már elkészült. Nagy nyereség, örvendünk, hogy végre megvalósul, régi óhaja a környékbelieknek – jelezte Fodor Imre polgármester.
 
Lesz itt híd
 
– Velejárója napjaink településfejlesztésének és az adminisztrációnak, hogy egy-egy óhaj megálmodásától elkészültéig elképesztően hosszú idő telik el. Nem kell tehát elfelejteni hosszúra nyúlott, öt részből álló programunkat sem (a kőhíd, két kultúrotthon, délutáni oktatás épülete stb.), ami végül mind megvalósult, és nagyon keveset kellett rájuk áldoznunk a község saját pénzalapjából. Természetes, hogy a mindennapok embere a látható változásokra figyel, azokra vár, számukra majdnem semmit nem nyom a latban a bürokráciával való állandó küzdelem. A megkésett szennyvízcsatorna kiépítése már 2010-ben programunkban szerepelt, de a kormányváltás meghiúsította, benne volt ez a munkálat a környezetvédelmi alap programjában is, de nem taksálták nyerőnek. Újabban olyan törvény is megjelent, hogy tetemes volumenű közművesítésre csak a legalább 2000 lakost számláló települések pályázhatnak, mi ez alattiak vagyunk. Az sem vigasz azoknak a lakosoknak, akik vízhálózatunk bővítésére várnak, hogy ez a munkálat a megyei szintű szolgáltató, a Közművek programjának része, és beindítására még várni kell. Sajnos, a hazai törvények és a hirtelen változások miatt nem lehet messzemenő stratégiákban gondolkodni. Ha lehetne, s meg is tesszük olykor, valami változás gyakran nyakát szegi. Ennek ellenére vannak messzibb menő terveink is, de azokról majd akkor beszélünk, ha remény mutatkozik. Addig is megpróbálunk kicsi valós örömökből éltető erőt kovácsolni.

Új ember a bakon
Mármint Illés szekerének bakján, ugyanis Komán László földrajz szakos tanár személyében olyan igazgató került a László Lukács Általános Iskola élére, aki a köz­ségközponthoz tartozó Sepsiszentkirály  szülötte, felmenői közül többen szegődtek pedagógusként a felnövekvő nemzedék szolgálatába. Jelét adta már bemutatkozása pillanatában annak, hogy tisztelője az igen hasznos székely hagyománynak, a kalákának, a takarékossággal megteremthető sikerek leghatékonyabb eszközének. Öröm volt látni és hallani, hogy a Gál Dániel nevét viselő óvodában a szülők seregével közösen szerveztek kalákát, takarítottak, felújították az udvari játékszereket, új bejárati kaput építettek.
 
László Lukács „unokái”
 
– Az ilyen vállalkozások eszményi értéke messze felülmúlja a hosszadalmas küzdelemmel kiharcolt, közösséget szolgáló objektumok értékét – szúrta közbe a polgármester.
Komán László igazgató az alsó-háromszéki pedagógus középnemzedék tagjaként vérbeli geográfus, szülőfaluja földrajzi monográfiájának szerzője. „Ebben az igazi értékeket lassan semmibe vevő világban apránként elveszítjük a kaláka erejét, az értelmiséget a közösség nem becsüli, és nagyon nehéz a fiataloknak jó példát mutatni. Kívánom, hogy fiataljaink fedezzék fel újra a tudás erejét, alkossanak, és becsületes munkával, odaadással múlják felül elődeiket. Érezzenek felelősséget azért a közösségért, ahová tartoznak, ki-ki a maga képességének megfelelően” – vallja könyvében, egyrészt úgy is, mint Bukovinából Trianon után – 1923-ban – Sepsiszentkirályba telepedett hányatott sorsú családok (Kásler, Német, Fábián) egyikének, a Sebestyéneknek leszármazottja. Az illyefalvi szülők a szülői értekezleteken szeretettel fogadták. Bizonyára szeme előtt tartja majd az iskola alapító szellemiségét, s miként megtudtuk, továbbra is szakít majd időt helytörténeti munkára a községhez tartozó Aldoboly település kutatójaként.

Sorakozó
A mozgalmas lelkipásztori munka mellett élénk gyülekezeti élet gazdagítja a település polgári közéletét. Hetedik éve tart a református egyházközségben a Jakab Csabáné Molnár Éva vezette nőszövetséggel közös intenzív foglalkozás, pályázati alapokból, támogatások révén, olykor önerőből. Ötéves tevékenységre tekint vissza a Gál Dániel nevét viselő cserkészcsapat – tájékoztatott Gáspár-Babos Etele lelkipásztor –, a hasznos foglalkozásokon olyan  gyakorlati ismereteket sajátítanak el a zsengébb korú gyermekek, amelyekkel másutt nem találkoznak, s amelyek jellegzetesen a cserkésztevékenység velejárói. A fiatalokról sem feledkeztünk meg. A nyáron tizenkét IKE-tagból álló csoporttal látogattunk el hollandiai testvérgyülekezetünkhöz.
Fodor Imre polgármester külön kiemelte az aldobolyi református lelkipásztor, Vinci Botond gyermekeket és ifjakat megcélzó nevelőmunkáját, amellyel valamelyest pótolni igyekszik a hiányzó helybeli iskolát, hiszen Aldobolyban – egyrészt a gyerekhiány miatt – sem óvoda, sem pedig iskola nem működik.
 
Aldoboly: a magyar fellegvár
 
– A vallásórák melletti foglalkozások alkalmával jut egy kis idő más dolgokra is – tájékoztatott Vinczi Botond lelkipásztor. – Nyolc gyermekből álló csoportommal, melyben más vallású és magyarul is beszélő helybeli román nemzetiségű gyermekek is vannak, részt vettünk az Illyefalván megszervezett egyházi gyermektáborban, és külön aldobolyi gyereknapot is tartottunk a helybeli erdőszélen.
Illyefalván a Fábián Ernő községi könyvtár vezetője, Balázs Emese, a fiatalokkal végzett műkedvelő színjátszás animátora elmondta, hogy évek óta igen aktív a Hármas fogat elnevezésű ifi színjátszókör, amely ebben az évben kibővül, s amely mellett működik a Já(t)cint nevű gyermek színjátszó csoport is. Aldobolyban az ottani református egyházközséggel közösen alapított Déliek nevű ifjúsági színjátszó kör tevékenykedik, amelynek jelenleg kilenc tagja van. Megkezdték a rendszeres próbákat, hisz az idei Székelyföldi Napok alkalmával fellépnek Kézdiszentkereszten és Ikafalván, novemberben pedig a Székföldi Napokon Erősdön.

Mit hozott a nyár?
Kérdeztük Benkő Árpádot, az Alvidék egyik legsikeresebben működő szarvasmarhatartó egyesületének vezetőjét.
– Sikeres időszak volt – felelte. – Állat nélkül nehéz elképzelni a vidéki életet, anélkül a tejipar is halálra van ítélve. Egyesületünk tagságának 450 tejelő tehene van. Az egyre szárazabb éghajlat miatt legnagyobb gondunk a nyári legeltetésnél az állatok ivóvíztartalékának biztosítása. A legelőterületek után kapott támogatást fejlesztésekre használjuk. Elvégeztünk két mélyfúrást. Az egyikből 60 m mélységből napenergia segítségével gerjesztett villanyárammal emeljük a felszínre a vizet, a másik furatot a jövő esztendőben szándékoznánk felszereltetni hasonlóképpen. Beszereztünk egy, a legelőterületek takarítására szolgáló erőgépet, ám működtetéséhez kell még vásárolnunk egy traktort. Mészport vettünk, amelynek egy részét el is szórtuk a gyepekre. Közösen végzett munkánknak meg van az eredménye, egyesületünknek nincs tartozása.
 
A Bakó-ház
 
Nem a szarvasmarhákról, hanem a juhászatról tekinthettünk meg egy 18 nagyított fényképből álló kiállítást, amelyet Illés Napokon nyitottak meg Illyefalván. Sikerült megismernünk a képek készítőjét is, Ungurán Károlyt, aki a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium végzős diája. – Családunk foglakozását, a juhászatot szándékoztam megörökíteni képeimen, abból az alkalomból, hogy ezt éppen 10 esztendővel ezelőtt kezdték el a szüleim.
Látogatásunk alkalmával végeztek mentőmunkát az 1794-ben épült rokokó oromfalas Bakó-ház cserépfedelén. „Ráférne az épületre, amelyben édesanyám lakik, egy teljes külső tatarozás is – mondotta Bakó Zoltán –, ám ehhez bizonyára majd a műemlékvédők jóváhagyására lesz szükség.”
Hozzászólások
Szavazás
Megalapozottnak tartja-e az európai tisztségviselők Romániát érintő bírálatait?








eredmények
szavazatok száma 99
szavazógép
2018-10-09: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor

Zenés foglalkozások a múzeumban
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban harmadik alkalommal szervezik meg a Meleté svájci–magyar közös projektet, amelynek célja, hogy svájci zenepedagógusok a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (Musikalische Grundausbildung) Sepsiszentgyörgyön is megismertessék. A zenei foglalkozássorozat vezetői, Sara Franchini, Jonas Gassmann és Salat-Zakariás Soma október 15–19. között három különböző programmal is várják a zene varázslatára nyitott gyerekeket és felnőtteket.
 
 
2018-10-09: Gazdakör - Bokor Gábor:

Bukarestbe vonulnak a juhászok

Elégedetlenek a mezőgazdasági minisztérium politikájával a juhászok, így holnap, október 10-én Bukarestbe vonulnak megoldást találni panaszaikra. Az agrártárca vezetőivel tartandó megbeszélés dátumát már egy hónapja leszögezték. Ez alkalommal elhatározták: többet nem hisznek az ámításnak, addig maradnak Bukarestben, míg problémáikat intézik az illetékesek.