Ítéletek és börtönviszonyok a 19. század elején

2018. október 11., csütörtök, História
Kézdivásárhelyen 1834-ben súlyos ítéletet hozott a gyalogezred parancsnoksága öt székely katona ellen. Ezek az ítéletek – amelyek rávilágítanak a korabeli eljárásokra is – az alábbi levélből állapíthatók meg:
„A kézdivásárhelyi Nemes Magisztrátusnak
Kézdivásárhely, 26. december. 1834.
A nemes regiment Kommandó parancsolatjából die 20. december 1834. tudtára adatik a közösségnek, hogy Molnár Ferenc a nemes 7. kompániából, Bartók József, ezen compánia numerusából, Bartos Mihály a nemes 12. kompániából, az első ötszöri, a másodikat nyolcszori, a harmadikat szintén nyolcszori aláfutással, vesszővel háromszáz ember között megbüntettettek.
Úgy a nemes regiment kommandó parancsolatjából die 17. december. 1834. a nemes tizenkettedik compánia katonái Jakab Mihály és Tuson Antal három esztendei sánccal és negyven pálcaütéssel büntettettek...” (Levéltári jegyzék. Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár. fond. 20. inv. 7. dos: 911, fil. 32.)
Aki látta Sára Sándor és Csoóri Sándor Nyolcvan huszár című filmjét, a vesszőzés kínzó szenvedését is megismerhette e kitűnő film révén. A kézdivásárhelyi elítélt katonák nyolcszori aláfutását 300 vesszőző katona között szinte kibírhatatlannak, sok esetben az ájulásig is tartó szenvedésnek tekinthetjük.
Azok, akiket sáncra – azaz szigorú börtönre – ítéltek, heti 40 pálcaütést is kaptak.
1835-ben a börtönviszonyokra némi javításokat hoztak törvénybe, amelyek az Erdélyi Nagyfejedelemség összes börtöneire érvényesek voltak, és azokat 16 pontban határozták meg.
„Utasítás, mely az Erdélyi Nagyfejedelmségbeli tömlöcökre nézve 1835. október 21-én 2018 udvari szám alatt költ.
1. A rabok számára szánt szobák legyenek elegendőleg tágasok, úgy, hogy azokban a foglyok mozoghassanak. A férfiak az asszonyoktól, a betegek az egészségesektől, és kiváltképpen, ami sehol meg nem tartatik, hogy a már megítéltettek azoktól, kik ellen még a kereset foly, külön választassanak.
2. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a foglyok száma szerfelett ne szaporíttassék, amit az által lehet elérni, ha a büntető keresetek kellető segítséggel folytattatnak, és a vádlottak midőn a törvények és fennálló rendelések azt megengedik, kezesség mellett elbocsáthatnak.
3. A rabok bátorságos őrizetésikről valamint egészségükről is mindenütt gondoskodni kell. A fogházak levegő által járható és vas rostéllyal erősített ablakokkal legyenek ellátva, mely elegendő világosságot bocsássanak bé, ugyan mindazonáltal, hogy a rabok azokon ki ne nézhessenek, föld alattiak pedig soha se legyenek.
4. Az egészséges rabok szobái pritsch nevezetű deszkapadokkal, a betegeké pedig ágyakkal legyenek ellátva.
5. Amely helyen nincsenek a fogházak ily módon elrendelve, a szükséges igazítások és részint új építések tétessenek meg, mégpedig a foglyok közepes száma vétetvén fel alapul.
6. A még meg nem ítélt raboknak tetszésükre hagyassék maguknak oly élelemről amilyent kívánnak gondoskodni, mindazáltal a részegítő italokkali élés meg ne engedtessék. Azon esetben ha pedig saját költségükön nem élhetnének, a többi rabokkal egyformán tápláltassanak.
7. A rabok minden nap, kivéve a reájuk kiszabott böjtnapokat, egyszer főtt ételt kapjanak, és bizonyos nehézségű jó, de közkenyér adassék számukra.
8. Étkek és kenyérporciók a raboknak a szokott órákon kiadassanak.
9. Öltözetet a rabok maguk szerezzenek maguknak, akik azonban arra elégtelenek volnának, két-két nyüstös condra posztóköntössel közköltségen láttassanak el.
10. A rabok őrizete és azokróli gondoskodás közvetlen a porkoláb kötelessége lévén.
11. A terhesebb vétkekkel vádolt foglyok vagy akik az első törvényszék által hosszasabb fogságra vagy halálra ítéltettek, a fogházon kívül munkatételre ne bocsáttassanak.
12. A porkolábnak nem szabad bármely rabot is önfejétől megfenyíteni. A büntetéseknek a felügyelő tiszt által kelletvén kiszabni, melyek állhatnak böjtölésből, kevés számú pálcaütésekből, szorosabb fogságból és bilincseztetésből, melyek azonban mindenkor jegyzőkönyvbe írassanak.
13. A kiszabott pálca- vagy korbács­ütések mindig a felügyelő tiszt és az illető seborvos jelenlétében essenek meg. Ez utóbbi mindannyiszor megvizsgálván, ha a büntetendő rab egészsége veszélyezés nélkül képes-e kiállni a testi büntetést.
14. A tömlöcök minden nap megsepertessenek s az ablakok kinyittatván, kiszellőztessenek.
15. Minden rab a vallásbéli pap által vasárnapon és ünnepeken a hitben oktatást és lelki vigasztalást vegyen, s ezen kívül mindez több fogházakban már szokásban is van, a rabok maguk is egy közülük fennszóval előre mondván, minden nap imádságot tartsanak.
16. A fennebbi szükségre kívántató költségek középkalkulusba számíttassanak ki, minden rab számára külön-külön kívántató költség mennyisége vetessék fel, mely költségeket ugyan az illető törvényhatóságokra nézt a hazai pénztárnak, a városokban pedig az illető allodiális pénztárnak kell hordozni, de csak annyiban, amennyiben azok más jövedelemforrásokból ki nem telhetnek.”
(Sepsiszentgyörgyi levéltár. Fond 20. inv. 7. dos. 942. fil. 1.)
Hozzászólások
Szavazás
Megalapozottnak tartja-e az európai tisztségviselők Romániát érintő bírálatait?








eredmények
szavazatok száma 172
szavazógép
2018-10-11: Család - :

Gyermekeink

2018-10-11: História - :

Szőcs Géza üzenete a nemzetközi kulturális fórum résztvevőihez (Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiből)

Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania), az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája egyetlen dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. Szőcs Géza költő 1985. október 10-én üzenetet intézett az október 15-én Budapesten megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Kulturális Fórumon részt vevő művészekhez. A szöveget teljes terjedelemben közöljük (1985/80-as jelentés).