Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Klimkin szerint: „Nagyon egyszerű” a kiút a magyar–ukrán konfliktusból

2018. október 16., kedd, Világfigyelő

Tagadja az ukrán külügyminiszter, hogy Kijev állna a kárpátaljai magyarokat listázó internetes oldal mögött. Pavlo Klimkin az M1-nek adott interjúban hangsúlyozta: kormánya nem támogatja a szélsőséges honlapot, illetve közölte, hogy az ukrán parlament elnökéhez fordul a törvényhozás honlapján megjelent petíció miatt, amely a kettős állampolgárságú magyarok deportálása érdekében indított aláírásgyűjtést. Pavlo Klimkin szerint oldani kellene a feszültséget Ukrajna és Magyarország között.

  • Brenzovics László és Pavlo Klimkin közös sajtótájékoztatója FOTÓ: MTI / NEMES JÁNOS
    Brenzovics László és Pavlo Klimkin közös sajtótájékoztatója FOTÓ: MTI / NEMES JÁNOS

Az interjúban Klimkin leszögezte: Magyarország és Ukrajna között nagyon jó a viszony, ugyanakkor mára „kialakult egy érzelmi hullám” a nyelvtörvény értelmezését illetően, ezt igyekszünk megbeszélni. „A mai ülést követően, amelyen szerencsém volt részt venni, úgy gondolom, hogy mindenki megértette, hogy az út csak előre vezet” – utalt a miniszter a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívüli választmányi ülésére, ahol maga is felszólalt.
A köztévének úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem akar teljes, de részleges asszi­milációt sem, éppen ellenkezőleg: a magyaroknak meg kell maradniuk magyarként. „Mi értékeljük a magyarságot és nagyon szeretjük a magyar kultúrát” – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ukrán kormány szándéka „csupán annyi”, hogy mindenkinek megadják az ukrán nyelv elsajátításának lehetőségét.

Bírósághoz kell fordulni
A kárpátaljai magyarok nevét tartalmazó listáról szólva azt mondta: véleménye szerint provokáció, hogy „a magyar média” halállista névvel illeti. Ukrajnában több ilyen honlap is üzemel, és a nevezett honlap nem szólít fel senkit sem a magyarok megbüntetésére – indokolta véleményét, hozzátéve: nem tudja, hogy honnan jutottak hozzá a magyarok adataihoz a lista készítői, a website-ot pedig nem támogatja sem az ukrán külügyminisztérium, sem pedig bármely más állami intézmény.
A listát tartalmazó honlap hivatalos blokkolására vonatkozó újságírói felvetésre Klimkin leszögezte: a blokkolás más honlapok – például vkontakte.ru, mail.ru – esetében szankció volt, amelyet csak külföldi fizikai vagy jogi személyek ellen alkalmazhatnak. Az ukrán külügyér emiatt azt javasolta Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének, hogy az ukrán parlament képviselőjeként forduljon a bírósághoz, például a személyes adatoknak a Mirotvorec honlapján történő nyilvánosságra hozásának jogszerűségét illetően.
A miniszter véleménye az, hogy „kissé le kell hűteni a kedélyeket”, és mind a két oldalról azt kell előmozdítani, „hogy tudatosítsuk: az ukrán nyelvre szükség van! Nem csak egy pici, hanem valódi ukrán nyelvtudás szükséges ahhoz, hogy boldogulhassunk ebben az országban”.

Tilos, de nem büntetik
Az ukrán parlament honlapjára felkerült, kettős állampolgárságú magyarok deportálására vonatkozó petíciót Pavlo Klimkin elítéli – derül ki az interjúból, amelyben azt is leszögezte, Ukrajnában nem büntetik a kettős állampolgárokat, noha ezt a formulát az ukrán törvénykezés tiltja.
Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) úgynevezett „feketelistájára” – amelyre gyakorlatilag egész Kárpátalja magyar értelmisége felkerült, és emiatt az ukrán–magyar határon ok nélkül többórás várakozásra kényszerülnek – Klimkin szerint az ukrán külügyminisztérium nem lehet hatással, és habár a listát nem ismeri, de véleménye szerint a határon feltartóztatni csak azokat a személyeket kell, akik fenyegetik az állambiztonságot. „Természetesen rákérdezhetek” – fűzte hozzá. „A határ, ami köztünk van, két baráti ország közötti határ. Ezért valahányszor elkezdünk játszani valamiféle listákkal… nos, erre majd külön figyelmet fordítunk…” – mondta.
A kialakult konfliktusból Klimkin szerint a kiút „nagyon egyszerű”, úgy véli, „ha tovább fokozzuk ezt az érzelmi alapú érvelést, akkor ez csak a magyaroknak árt. Az oktatási törvény realizálása nagyon egyszerű. Ott nincs semmi gond. Mi meghosszabbítottuk az átmeneti időt, szépen, nyugodtan felkészítjük a tanárokat”. A nyelvtörvény – folytatta – az ukrán nyelvet hivatott segíteni, és semmilyen jogi szabályozást nem tartalmaz a nemzetiségi kisebbségek nyelvének használatára. „Az a mondat, ami a törvényben szerepel, csak megerősíti azt, ami már van. Ez nem jogi szabályozás, hanem csupán kijelentés, semmi több” – zárta a köztelevíziónak adott interjúját Pavlo Klimkin.

Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt
Magyarország a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával, és azt kívánja, hogy keleti szomszédja erős és demokratikus ország legyen, amely tiszteletben tartja nemzetközi kötelességeit és erőforrásként tekint a határain belül élő nemzeti kisebbségekre, köztük a magyar közösségre – jelentette ki Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Luxembourgban. A miniszter a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott kétoldalú megbeszélését követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Ukrajnának semmilyen alapja nincs arra, hogy ne erőforrásként tekintsen kisebbségeire, vagy ennek az ellenkezőjét gondolja. Magyarország mindig nyitott a konzultációra – tette hozzá, és kiemelte, Magyarország azt várja, hogy Ukrajna ne csak szavakban, hanem tettekben is mutassa meg, hogy nem kiélezni, hanem megoldani akarja a kialakult helyeztet.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 292
szavazógép
2018-10-16: Gazdakör - :

Többlettámogatást fizetnek

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség október 11–15-e között 136,62 millió lej értékben folyósított többlettámogatást egyes kifizetési sémák esetében – számolt be az agroinfo.ro.
2018-10-16: Világfigyelő - :

Átrétegződött Bajorország

Habár a Keresztényszociális Unió kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi bajorországi tartományi választáson, valójában elvesztette többségét a tegnap hajnalban közzétett hivatalos előzetes eredmények szerint. Szakértők szerint a pártok támogatottságának meglepő alakulása több okra is visszavezethető.