Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A román Kolozsvár születése 1956 után

2018. október 19., péntek, Nyílttér

Sztálin 1953-ban bekövetkezett halálát Romániában rendkívül óvatos enyhülés követte. Az 1956-os magyarországi forradalom előtti éveket a rendszer konszolidációja jellemezte, ami előkészítette az ‘56 után beindított erőteljes nemzet- és államépítési folyamatot.

  • Kolozsvári utcakép a múlt század második feléből. Fotó: Erdély.ma
    Kolozsvári utcakép a múlt század második feléből. Fotó: Erdély.ma

Az 1950-es évek második felében a magyar többségű észak-erdélyi városok, köztük Kolozsvár románosítása állami prioritássá vált – olvasom Stefano Bottoni Az elveszett centrum – Kolozsvár a második világháború után címmel megjelent írását egy történelmi folyóiratban. Az 1956-ban tartott népszámláláskor a románok száma az 1948 óta eltelt 8 év alatt bekövetkezett közel harmincezres növekedéssel majdnem utolérte a magyarokét (74033 a 74155-tel szemben). A vasúti műhelyekben és az újonnan létesített gyárakban – pl. a Carbochim üzemében – a munkások túlnyomó többsége már román volt, akik a közeli falvakból, Mócvidékről, és akkor még csekély számban a Kárpátokon túlról telepedtek be Kolozsvárra. Demény Lajos történész visszaemlékezése szerint 1957-ben a párt főtitkára, Gheorghe Gheorghiu-Dej pezsgőbontással ünnepeltette meg a KB épületében dolgozó káderekkel – beleértve a magyar nemzetiségűeket – a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentését, mely szerint Kolozsvár – a történelemben először – abszolút román többségű várossá vált. Az ötvenes évek első felében a városkép is gyorsan változott: az államigazgatás, a katonaság, az oktatási intézmények (elsősorban a Babeş-egyetem) és az új üzemek körül rohamléptekkel épült az egyre nagyobb, a régi magyar várostól immár függetlenül működő ,,román” Kolozsvár.
Az új kolozsvári román elit számára a magyar már nem a kommunikáció elsődleges nyelve volt, inkább csak egy megtűrt státusú nyelv az egyre dominánsabbá váló román mellett... A ,,magyar” Kolozsvár története még a Ceauşescu-korszak beköszönte előtt szimbolikusan is véget ért, amikor – 1964-ben –  központi utasításra egyetlen éjszaka leforgása alatt átnevezték a magyar utcákat és eltávolították a kétnyelvű feliratokat. Bukarest ezzel jelezte, hogy számára lezárult a város románná tételének” folyamata...
Sajnos, évtizedek teltével, napjainkban is tart kincses Kolozsvárunk Napocává válásának folyamata. Az elmúlt időkre emlékezve azonban még énekelhetjük a régi slágert: „Szép város Kolozsvár, ott lakom a Szamosnál, a szőke haboknál, angyalkám, gyere már...”

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 611
szavazógép
2018-10-19: Nyílttér - :

Természetvédelmi területek hete

A Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ három programból álló Védett Területek Hete rendezvénysorozatot szervezett –  tájékoztatnak közleményükben.
2018-10-19: Nyílttér - :

Pásztorkodás Uzonban régen és napjainkban

A székely falvakban a pásztorkodás az állattartás egyik fő foglalkozása volt. A fiúgyermekek kiskoruktól egészen katonaságig őrizték az állatokat, és ki voltak téve az időjárás szeszélyeinek, de szépségének is. A legelő volt nyáron az iskolájuk, a munkahelyük, még a játszóterük is. Nagy és súlyos felelősség volt valamikor egy 8–9 éves gyermek számára a pásztorkodás, de kifejlesztette bennük az állatok iránti ragaszkodást és a természet titkainak ismeretét.