Megemlékezés Madéfalván„Nem vagyunk másodrangú állampolgárok!”

2019. január 8., kedd, Belföld
A magyarság a Kárpát-medencében mindenütt számíthat a magyar kormány támogatására, de egyetlen birodalom sem tekintheti másodrangú állampolgároknak a magyarokat – hangoztatta Orbán Balázs, a magyar Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára tegnap Madéfalván, a 255 éve történt vérengzés évfordulóján.
  • Fotó: Gábos Albin
    Fotó: Gábos Albin
A Miniszterelnökség tisztségviselője a madéfalvi veszedelem több száz áldozatára emlékeztető, magyar kormánytámogatással nemrég felújított emlékműnél mondott beszédet, amelyben rámutatott: a 255 évvel ezelőtti tragikus Vízkeresztre emlékeztető mementó egyrészt az áldozatoknak állít emléket, ugyanakkor azt üzeni a következő nemzedékeknek, hogy nincs általános igazság a történelemben, a magyarok és székelyek igazságát a magyaroknak és székelyeknek kell kivívniuk.
Hozzátette: a magyarok nem szeretik a diktátumokat, és hajlandók életüket is áldozni egy olyan ügyért, amelyet jónak és fontosnak gondolnak, de elvárják – ahogyan a székelyek is elvárták egykor –, hogy egyetlen birodalom se tekintse őket másodrangú állampolgároknak, holmi perifériának, hanem tartsa tiszteletben a tárgyalások mentén kialakult jogok és kötelezettségek egyensúlyát, és mindenki tartsa magát az írott szerződésekhez. „Ha pedig egy birodalom – legyen az éppen 255 évvel ezelőtt Bécs, vagy éppen most a székelyeknek Bukarest, vagy mindannyiunknak néha Brüsszel – nem tartja magát ehhez, akkor ott jogszerű az ellenállás az ősi jogi alapelvek szerint” – szögezte le Orbán Balázs.
Kijelentette továbbá, hogy Magyarországnak most olyan kormánya van, amelyik érti ezt a történelmi leckét, és nem militáns hőzöngéssel, hanem józan kompromisszumkereséssel, erős érdekérvényesítési képességgel és soha nem lanyhuló kitartással mindenütt a Kárpát-medencében a magyarok érdekét képviseli. „A magyar kormány minden igyekezetével azon van, hogy növekvő ereje szerint, növekvő mértékben Székelyföldnek a gazdasági fellendítését, az elvándorlás elleni küzdelmét és a kisebbségi jogokért, illetőleg az autonómiáért folytatott törekvéseit támogassa” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.
A megemlékezésen Csibi József, a székelyföldi település polgármestere arról beszélt, hogy a székelységnek felelősséget kell vállalnia a földért, ahol él, és jól működő helyi gazdaság felépítésével kell megóvnia településeit az elnéptelenedéstől. Ha már nemzetünknek erős kormánya van, térségeink, településeink gazdaságának és közösségeinek megerősítése kell legyen a célunk – húzta alá az elöljáró.
Az 1764. január 7-i madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia osztrák császárnő, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul tüzérséggel támadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen következményekkel jár a Nyugati Szövetség létrehozása?









eredmények
szavazatok száma 406
szavazógép
2019-01-08: Jegyzet - Mózes László:

A székely és a hidegecske (Tollraforgó)

Természetellenes hideg telepedett e meggyötört országra – zengedezik e napokban következetesen a hírtelevíziók, jókora csodálkozást keltve azokban, akik tisztában vannak azzal, hogy január elején nem rendellenes, inkább csak megszokott, ha tisztességes mínuszokat mutat a hőmérő.
2019-01-08: Világfigyelő - :

Esküt tett az előkészítő történészbizottság (Esterházy János boldoggá avatása)

Esküt tett a krakkói püspöki palota kápolnájában tegnap az a magyar, szlovák, lengyel és cseh szakértőkből álló történészbizottság, amely előkészíti Esterházy János felvidéki magyar politikus boldoggá avatási perét – közölte az MTI-vel telefonon Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.