Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Levél a PartiumbólMiért szégyenkezem német származásom miatt?

2019. február 5., kedd, Nyílttér

Alulírott „vér szerint” kb. 85 százalékban német (sváb + osztrák), és kb. 15 százalékban magyar származású vagyok. Mindkét nemzethez érzek kötődést, bár nem egyforma arányban. Az anyanyelvem és a kultúrám magyar, így elsősorban magyarnak tartom magam és másodsorban németnek. Egyszerű példával szemléltetem, hogy ezt miképpen kell elképzelni. Ha a magyar fociválogatott a franciákkal, portugálokkal, dánokkal stb. játszik, a magyaroknak drukkolok. Ha a német fociválogatott a franciákkal, portugálokkal, dánokkal stb. játszik, a németeknek drukkolok. Ha a magyarok és a németek egymás ellen játszanak, a magyaroknak drukkolok…

  • Paul-Jürgen Porr és Klaus Werner Iohannis. Az eltűnőben levő szászok képviselői elégedettek Románia kisebbségpolitikájával. Fotó: turnulsfatului.ro
    Paul-Jürgen Porr és Klaus Werner Iohannis. Az eltűnőben levő szászok képviselői elégedettek Románia kisebbségpolitikájával. Fotó: turnulsfatului.ro

Szóval olyan magyar vagyok, aki a többi nemzet közül a németet érzi magához legközelebb. De nem mindig. 2014-ben természetesen Klaus Iohannisra szavaztam, amit azonban ma már nem tennék meg. Időközben ugyanis Románia jelenlegi államelnökének több megnyilatkozása miatt is szégyellnem kellett német származásomat. Legutóbb ez a Német Demokrata Fórum jelenlegi országos elnökének, Paul-Jürgen Porr úrnak – aki 2013-tól Klaus Iohannis államelnök utódja ebben a tisztségben – a megnyilatkozásai kapcsán történt meg. Az RMDSZ február 22-én és 23-án Kolozsváron tartja 14. kongresszusát, amelyre a Romániai Német Demokrata Fórum (román betűszóval FDGR) képviselőit is meghívták. Paul-Jürgen Porr, a romániai németek érdekvédelmi szervezetének az elnöke azonban január 23-án elutasította a meghívást, amit a következőképpen indokolt: elfogadhatatlannak tartja, hogy az RMDSZ támogatja a kormánykoalíció intézkedéseit, amelyek „a korrupcióellenes harc gyengítését eredményezik és a román jogállamiságot veszélyeztetik”.

Első olvasatra persze úgy tűnhet, mintha Porr urat kizárólag a jobbítás szándéka vezérelné. Talán (legalább ideig-óráig) magam is lépre mentem volna, ha eszembe nem jutnak a német kisebbség vezetőjének mindössze néhány nappal korábban, január 19-én tett kijelentései. Abból az alkalomból, hogy száz évvel ezelőtt, 1919 januárjában a medgyesi szász küldöttgyűlés elfogadta a szászok lakta területek Romániához való csatolását jóváhagyó határozatot, január 19-én a medgyesi Ste­phan Ludwig Roth Líceumban szimpóziumot tartottak. Az Agerpres hírügynökség szerint ezen dr. Paul-Jürgen Porr egyebek között a következő kijelentéseket tette. „A német közösség számára az autonómia nem téma, minden alkalommal elhatárolódtunk az ezzel kapcsolatos tendenciáktól. Mi elégedettek vagyunk a román állam kisebbségpolitikájával, az oktatáspolitikát is beleértve.” Romániában már 1989 előtt is voltak német tannyelvű osztályok, ami kiváltságnak számított a más délkelet-európai országokban tapasztaltakhoz képest. Jelenleg az iskolák mellett több egyetem is van, amelyeken németül is lehet tanulni, például gazdaságtudomány, újságírói, fizika vagy biológia szakon. „Ez modellértékű Európában.” Jelenleg mintegy 40 ezer tagja van a Német Demokrata Fórumnak.

Mivel Romániában már több romániai és magyarországi magyar politikus (Kelemen Hunor, Tőkés László, Semjén Zsolt, Szijjártó Péter és mások) szavait is „félrefordították” (amit aztán magyarellenes uszító hadjárat követett), a fentiek kapcsán mindenekelőtt azt kellene tisztázni, hogy vajon nincs-e csúsztatás is a dologban, vajon a német szervezet elnöke tényleg pontosan azt és úgy mondta, ahogy azt az Agerpres tálalta. Amennyiben ez alkalommal nem történt félretájékoztatás, szeretném megérdeklődni dr. Paul-Jürgen Porrtól, hogy tisztában van-e a következőkkel, és további kérdéseim is volnának.

Az 1930. december 29-i népszámlálás adatai szerint közel 90 évvel ezelőtt 745 421 német élt Romániában. 1977-ben – miközben 1950-től 1982-ig 130 151 személy vándorolt ki – 323 477 német nemzetiségűt jegyeztek (szászt és svábot), ebből 120–130 ezerre tehető a szászok száma. A 2003-as év kezdetén a nagyszebeni szász evangélikus püspökség adatai szerint 255 településen 14 770 szász élt. A 2011. október 20-i romániai népszámlálás alkalmával 36 884 személy vallotta magát németnek Romá­niában. Ugyancsak az 1930-as népszámlálás szerint 728 115 zsidó élt Romániában – akkor. A bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet honlapján publikált adatok, illetve az az évi romániai népszámlálás szerint 2011-ben 3271 személy vallotta magát zsidónak Romániában.

Vajon a fenti számadatok fényében egészen pontosan mi értendő a „mi elégedettek vagyunk a román állam kisebbségpolitikájával” kijelentés alatt?

Nem állítom az ellenkezőjét, csak érdekesnek tartom, hogy a Német Demokrata Fórumnak több tagja van Romániában (40 ezer), mint ahányan a legutóbbi népszámlálás alkalmával németnek vallották magukat ugyanitt...

Egy kisebbség területi autonómiájának alapvető feltétele, hogy a kérdéses területen többségben vagy legalább nagy számban éljenek az adott kisebbséghez tartozó személyek. A még Romániában maradt, 40 ezernél is kevesebb német viszont szétszórtan, több száz településen található. A hajdanában autonóm Szászföldön már csak diaszpórában élnek szászok. A romániai német közösség számára tehát az autonómia „létszámhiány” miatt jó ideje nem is lehet téma. Akkor Paul-Jürgen Porr úr miért tesz mégis úgy, mintha lehetne? „Az ezzel kapcsolatos tendenciáktól” kibicnek semmi se drága alapon határolódott el, vagy valamilyen más meggondolásból?

Porr úrnak ez a január 19-i nyilatkozata számomra egyértelműen arról árulkodik, hogy a német fórum jelenlegi elnöke (feltehetőleg Klaus Iohannis kívánságára) egy másik kisebbség tagjaként olyan magyarellenes politikai játékba ment bele, amely miatt szégyellnem kell német származásomat. És a január 19-i nyilatkozat fényében Porr úr január 23-i megnyilatkozásáról sem tudok mást gondolni. Annak dacára sem, hogy ez utóbbit a korrupcióellenes harc gyengítésének meg a román jogállamiság veszélyeztetésének a nagyon hangzatos mázába burkolva tálalta…

Boros Ernő

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 612
szavazógép
2019-02-05: Magazin - :

Kovács Ágnes, a példakép

Harmadszor ítélték oda a Budapest kulturális és turisztikai nagykövete díjat. Az idei kitüntetett Kovács Ágnes olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó.
2019-02-05: Nyílttér - :

Továbbtanulás-veszély

A hatalom buta embereket akar című cikkében Czompó János a hazai közoktatás jelenlegi állapotáról ír a Háromszék január 11-i számában. Sokakat érintő kérdés­ről lévén szó, a szerkesztőség várja a rendszert kívülről szemlélők véleményét is.