Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Csomakőrösön Böjtelő havában

2019. február 19., kedd, Riport

Szeret most minket a városi önkormányzat – hangzott el a szinte hihetetlen kijelentés a Kovászna városnak alárendelt faluban, Csomakőrösön. Kissé tartózkodóan fogadtuk a kinyilatkoztatást, de meghallgattuk a bizakodásra okot adó településfejlesztési terveket Gyerő József polgármestertől és Jeszenovics Károly alpolgármestertől, ugyanis a fürdőváros és Csomakőrös rövidesen Orbaiszék minden évi egyik legrangosabb rendezvényének ad otthont.

  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei

Örök emlékhelyünk Csomakőrös

– Az nem újdonság, hogy Csomakőröst már rácsatlakoztatták a város ivóvízrendszerére, az pedig terveinkben szerepel, hogy a fővezetéket meghosszabbítjuk a település peremterületeire is, ahol egy panzió működik és ahol nyaranta gyerektáborokat szerveznek. Jelenleg a családi házak hálózatra csatlakoztatása zajlik – magyarázta Gyerő József polgármester. – Önkormányzatunk pályázatot nyert a településfejlesztési kormányprogramban a peremtelepülés csatornázási hálózatának kiépítésére. Már megrendeltük ennek a megvalósíthatósági tanulmányát, és készülünk a műszaki, illetve a kivitelezési terv meghirdetésére. Ha látjuk majd az ez évi költségvetést, belefoglaljuk büdzsénkbe a műszaki terv finanszírozását. Nagyon szeretném a hivatalos papírmunkákat még ebben az esztendőben letudni. Ezek azok a dolgok, amelyeket a kőrösiek szemmel tartanak és óhajtanak. Végzünk karbantartási munkálatokat, van ott egy alkalmazottunk, aki elvégzi mindazt, amit elhanyagolnak a helybeliek. Az ő dolga a vízlefolyók takarítása, a gaz lekaszálása, az út menti fák gondozása-nyírása. A napokban az ivóvízhálózat bővítésére is kerestük a lehetőséget a sepsiszentgyörgyi Közüzemek vezetőivel. Megkeresett bennünket Daniela Bartoș volt egészségügyi miniszter asszony, és elmondta, hogy egy svájci alapítványon keresztül tudnának anyagi és más jellegű segítséget nyújtani oktatási intézmények épületeinek a felújítására.

 

Dali Sarolta felvétele

 

– Mi a vajnafalvi és a kőrösi iskola főjavítását láttuk fontosnak, utóbbinál a tetőzet is tatarozásra vár, és a nyílászárókat is ki kell cserélni – pontosított Jeszenovics Károly alpolgármester.

A napokban várják az említett képviselet ismételt érkezését, hogy rögzítsék a lehetőségeket, közösen vessék papírra a szükséges anyagiakat és a munkálatok kivitelezésének idejét. Egyébként az önkormányzat már bekapcsolódott az idei Csoma Napok szervezésébe – tudtuk meg, és elmondták, ennek az eseménynek a tiszteletére székely kaput állítanak Kovásznán a Kovászna-patak jobb szélén húzódó sétány mellett.


Csoma Napok idén is

Nem volt túl korai érdeklődésünk a Kőrösi Csoma Sándor Napok felől, ugyanis a hosszú múltra visszatekintő rangos és hagyományos rendezvényre időben fel kell készülni.

Kérdésünk sem lepte meg annak mindenkori lelkes szervezőjét, Gazda József tanár urat, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnökét, aki elmondta, hogy április 4–6. között zajlik a rendezvény, amely fáklyás megnyitóval veszi kezdetét a Nagy Vándor Kovászna központjában álló szobránál. Idén is lesz tudományos konferencia Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság rétegei címmel, amelyre mindig szép számban jelentkeznek a témakör tudósai. Ehhez idomul  a Csoda címet viselő alkalmi kiállítás is. A kulturális-művelődési eseményeken fellépnek a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad testvércsoportjai. A Csoma Sándor nevét viselő kovásznai középiskolában, amelynek udvarán az eleinket kereső vándor szobra is áll, egész napos rendezvénysorozattal ünnepelnek a diá­kok, vetélkedőkkel, kulturális és sportrendezvényekkel tisztelegnek iskolájuk névadója előtt. Már hagyomány, hogy a napok zárórendezvényének a szülőfalu, Csomakőrös ad otthont, ez ünnepi istentisztelettel kezdődik abban a templomban, ahol éppen 235 esztendővel ezelőtt keresztelték meg Csoma Sándort, majd az emlékháznál jeles személyiségek jelenléte mellett kitüntetéseket, emlékérmeket adnak át. Szombaton gálaestet láthatnak a Csoma-tisztelők.

Az ünnepsor társszervezője Kovászna Megye Tanácsa, a Balassi Intézet, a Megyei Művelődési Központ, Kovászna város tanácsa és a városi művelődési ház.


A kis falu ajánlata

Ha az elhangzott fejlesztések valóra válnak, nem fér kétség ahhoz, hogy Csomakőrös sem marad adós ajánlataival: épített örökségével, művelődéstörténeti értékeivel, a település mögötti Háromszéki-havasok tájképi kincsével, a most megmentett és újjászületett néprajzi és gasztronómiai kínálatával sem, így számítanak továbbra is arra, hogy a települést nem kerüli el a jövőben sem az idegenforgalom. Kőrös  Csoma Sándor (1784–1842), a magyarság-eredet és a Kelet-kutatás úttörője iránti tiszteletből vette fel nagy szülöttének a nevét s ez tette ismertté nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem a határokon túl is. Csoma mellszobrát is megtekintheti az ideérkező a település központjában, s az egykori községháza épületében korszerű emlékkiállítás várja a látogatót. Leégett szülőháza helyén a nevét viselő közművelődési egyesület megépítette az elképzelt Csoma-szülőház hasonmását. Falán fém­plaketten ez olvasható: „Innen indult egy nép árva fia, s egy nagy nemzet vándorának halhatatlansága tért vissza. A Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiója, 1999”. A ház udvarán faragott kopják állnak Csoma-kutatók és utazók emlékére. Csoma személyéhez és emlékéhez kapcsolódnak a Csoma-diófák a Felszeg nevű falurészen. Őrá emlékeztetnek a református műemlék templom emléktáblái és az a sok-sok emlékkoszorú, amelyeket a nagyvilág legkülönbözőbb sarkaiból hoztak a látogató Csoma-tisztelők.

Ez a település Kovászna megye egyetlen olyan faluja, ahol hagyományos népi mesterségként újra készítik a forgács vagy háncskalapot, és konyhaművészeti érdekesség, hogy nem veszett ki a pánkó és az olvasztott vajjal sütött eredeti kürtőskalács.


Kalapkészítő műhely a Nemes utcában

Ferencz Sándor volt vasműves iparosként nyugdíjazása után kezdte meg a háncskalap és egyéb fából való tárgyak (minden méretű fakanalak, zsír olvasztásánál használatos lapockák, lábas alá valók, vinetepotyolók) készítését felesége, Szőcs Veronka falujában. A mester saját maga készítette forgácsgyalugépen állítja elő puha nyárfából a háncskalapokhoz és kis emlékkosarakhoz szükséges vékony, mindössze centiméternyi szélességű nyersanyagot. Nem jelent gondot a háncsnak való nyárfa beszerzése sem, mert vannak olyan vállalkozók, akik nyárfát termelnek, tőlük vásárol nyersanyagot a mester, hiszen gyenge téli tüzelő a nyárfa, s erdészetileg emiatt gyomfának számít. A kihasogatott nyárfaszalagokat felesége felcsavarja és adagolja férjének, aki egy nemrég megvásárolt, amolyan cipész típusú varrógéppel készíti a kalapokat. Fehéret a férfiaknak – keskeny vagy széles szárnyút –, színeset, ahogyan a mester nevezi, irombásat az asszonynépnek. A tarka díszítésű tárgyakat, a tarka tollú majorságot nevezi irombásnak mifelénk a székely ember. Többfajta, általában négy alapszínű (kék, piros, rózsaszín, zöld) szalagot kell összefonni két fehér háncscsíkkal, hogy szép irombás minta alakuljon ki.

 

Ferencz Sándor és termékei

 

– Engedélyt váltottam ki a megyeközpontban – mondja a kalapos mester –, és hivatalos családi vállalkozást jegyeztettem be, fizetem az adót, s így járhatok a vásárokra, piacokra: Szent György Napokra, kézdivásárhelyi sokadalmakba, a csíkszeredai Nyeregbe, az ezer székely lány napjára.

Ferenczék portékájukat bemutatták az Uzonban rendezett kézművesvásáron, jelenleg egy felvásárló is jelentkezett, aki megtekintette a család munkáit, és a tengerparton szándékszik árusítani azokat a nyáron. Termékeik az ígéret szerint helyet kapnak majd a bikfalvi kiállítási és alkotóközpontban és a Székely Nemzeti Múzeumban is. Lakásukban, a Nemes utca 10. szám alatt termékbemutató szobát rendeztek be, ahol bárki megtekintheti munkájukat.


Jól megfér egymás mellett a családfakutatás és a fakanál

Néhány házzal odább Debreczi Pálné Szász Irénkét köszönthettük, aki Csomakőrösről állította össze minden idők egyik legsikerültebb kéziratos családtörténeti kötetét (Kőrös, Csomakőrös család- és nemzedéktáblázata, 2017), amely néhány példányban kiadásra is került.

A jelenkor áldásai­nak is köszönhető, hogy hozzáférhetett az egyházi anyakönyvek másolataihoz, amelyek alapján lehetőség adódott, hogy különösen egy olyan kompakt kicsinyke faluközösségben, mint Csomakőrös, össze lehessen állítani majdnem az egész faluközösség származástani fáját. A Kőrösi Csoma családot kutató XX. századi szerzők a diktatúra idején a levéltárakban lapuló matricolákhoz nem juthattak hozzá, emiatt olykor csak feltételezésekre alapozó adatokat rögzíthettek. Debreczinét a helybeli református egyházközség lelkésze, Bende Tamás és dr. Nagy Lajos nyugalmazott orvos, családtörténész is segítette, utóbbit ugyanis rokoni szálak kötik Csomakőröshöz. Debrecziné magát ugyan nem nevezi genealógusnak, de mint elmondta, nem egy olyan személy kereste fel, aki előszeretettel érdeklődött csomakőrösi felmenőiről, rokonait kereste, de olyan is, aki öröklési dolgaiban nála tisztázta, hogy kik is voltak elfelejtett rokonai. Irénke örömmel újságolta, hogy a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa is érdeklődött eredményei után, és beszerezné intézménye számára a csomakőrösi családkönyvet, annál is inkább, mivel most már elmondhatjuk, hogy ez a kiadvány a legmegbízhatóbb forrás azok számára, akik a Kőrösi Csoma Sándor és a személyéhez kapcsolódó rokon családok után érdeklődnek.

 

Özv. Debreczi Pálné Szász Irén

 

Debreczinének nem kell azt magyarázni, mennyire hasznos tudomány a nem is olyan rég még üldözött genealógia, ugyanis kutatásai közben több érdekes dologra is bukkant. „A nagy román festőművész Nicolae Grigorescu (1838–1907) unokái érkeztek egy alkalommal a faluba, hogy a helyi papi hivatalnál csomakőrösi felmenőiket keressék – részletezte Debrecziné. – Rá is találtunk az anyakönyvben Dancs Máriára, aki 17 éves árva kislányként szolgálni ment Bukarestbe, házvezetőnőként dolgozott a festőnél. A festő több képének is modellje volt, aztán pedig felesége, gyermekének édesanyja lett. Nekem pedig meg kellett barátkoznom azzal a gondolattal, hogy negyedik ágú rokonságban vagyok a Grigorescu családdal. Párizsból küldtek egy képet, amelyen én is rajta vagyok, az látható könyvem hátsó borítóján.”

Debreczi Irénke – adatgyűjteményeire támaszkodva – jelenleg Kőrös krónikája című kéziratán dolgozik. Látogatásunk idején a kétszázadik oldalnál tartott, szeretné, ha miként családkönyve, ez is napvilágot láthatna.

Hozzászólások
Szavazás
Kire szavaz a május 26-i EP-választáson?










eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2019-02-19: Magazin - :

Izraeli rendező filmje nyerte az Aranymedvét (Berlinale)

Navad Lapid izraeli rendező (fotó) Synonymes (Szinonimák) című alkotása nyerte el a legjobb filmnek járó Aranymedvét szombaton a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén. Magyar alkotást is díjaztak: Buda Anna Flóra Entropia című animációja kapta a rövidfilmes kategóriában a Teddy-díjat.
2019-02-19: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

Lőporfüstös a légkör

Az idei költségvetésben kevesebb pénzt irányoztak elő a honvédelmi, mint a belügyminisztérium számára – utóbbi csak a háborús típusú fegyverekre és lőszerkészletre 520 százalékkal (!) kap többet, mint tavaly.