Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Nemzedékről nemzedékre 4.A „székely nevettető” családja

2019. március 23., szombat, Élő múlt

„A gidófalvi Jancsók (hamarabb Jantsók) neve 1602-ben fordul elő először írott formában a szabad székelyek katonai összeírásában. Gidófalvi Jancsó László nemességét 1700. július 26-án hirdették ki, Sámuel, Zsigmond és József pedig 1786. június 19-én igazolta azt. Egy másik adat, a gidófalvi templom XVI. vagy a XVII. század során készült ajtókeretének szemöldökkövébe vésett Paulus Iancso Aedilis felirat valószínűleg a javítást vezető gondnok nevét örökítette meg.

  • Jantsó Pál-dombormű – Kövér György alkotása. Szente János Csaba felvétele
    Jantsó Pál-dombormű – Kövér György alkotása. Szente János Csaba felvétele

Miként a képen is látható, a gidófalvi egyházi anyakönyvezés 1767-ben kezdődött, s így csak az ezt követő időszakban válhatott lehetségessé a családfa összeállítása.

 

Gidófalva református egyházi anyakönyvének címlapja. Fotó: Erdélyi Genealógiai Társulat

 

Készítését nagymértékben nehezíti, hogy nem mindenkit érdekel, honnan származik, kik az ősei. Van, aki a nagyapjáról sem tud szinte semmit sem. Le nem írható érzés, ha két olyan ember találkozik egymással, akiknek közös felmenőik vannak, sok száz kilométer választja el őket egymástól, egymást soha nem ismerték, avagy nem ismerik – írta e sorok írójának kérésére rövid családtörténeti összefoglalóját a Miskolcon élő gidófalvi Jancsó László vízépítő mérnök, akinek dédapja Gidófalván született.

 

Jancsó László mérnök. Ifj. Jancsó László felvétele

 

– Az általam kiegészített családfánkon szereplő Jancsó nemzedék lélekszáma 400-ra növekedett, de a teljes feldolgozás még évekre elegendő feladatot ad. A gidófalvi ág talán egyik legjelentősebbje Gidófalvi Jantsó Pál (1761–1845), az első magyar komikus. A famíliát 1950-ben érte a legnagyobb megrázkódtatás, amikor két fiatal – egyikük Jancsó Vilmos – golyó által vesztette életét a mezőgazdaság kollektivizálásának mártírjaiként (képünk). Jó lenne, ha valamennyiket áthatná az érzés: mi, gidófalvi Jancsók, Jancsó leszármazottak összetartozunk!”

A századokat átélő gidófalvi Jancsók nevükben több családban ma is élnek. Pálmay József a háromszéki nemes családokról írt kötetében (1902) írta, hogy minden Jancsó családnak a nyujtódi gyökér lehet az eredete, s szerinte minden más kapcsolat „csak jóhiszemű következtetés”. Ilyen ágként tekinthető a gidófalvi is, tesszük fel a kérdést, bár 1602-ben már a faluban éltek, s említett XVIII. századi nemessége is mifelénk, „a rétyi közgyűlésen lett kihirdetve”. Az azonban figyelemre méltó, hogy a helybeli református eklézsia 1767-ben induló anyakönyvét Jantsó nevű pap és Jantsó nevű curator nyitja meg.

A ma élők nem emlékeznek arra, hogy a gidófalvi Jancsók valaha is használták volna a kézdivásárhelyi és nyujtódi Jancsó-címert – állította e sorok írójának személyes ismerőse, néhai Jancsó Dezső (1927–2012) és lánya, Jancsó Klára is, a mártír Jancsó Vilmos unokahúga, a helyi Czetz János Általános Iskola számtan szakos tanára. „Egy gidófalvi Jancsó nevű személy címerpecsétjét a marosvásárhelyi Teleki Tékában őrizték, ami azt sugallhatja, hogy lehetett ennek az ágnak is címere” – állítja a miskolci genealógus.

 

Jancsó Balázs egyetemista – Babeș–Bolyai Tudományegyetem, környezetmérnöki szak, Sepsiszentgyörgy

 

Gidófalván él több olyan Jancsó család, amelynek gyerekei továbbviszik a Jancsó nevet: Jancsó Ernő gidófalvi alpolgármester fia, Balázs, Jancsó Béla fiai, Ervin és Tamás, Jancsó Dávid fia, Norbert, az említett miskolci Jancsó László fia, László. Olvasóinknak ajánlunk Jancsókról is szóló kiadványokat: Balogh László: Történelem a homlokráncban – Gidófalva, 1950, Sepsiszentgyörgy, 2000 és G. Szabó Ferenc: A székely nevettető. Gyergyószentmiklós, 2018.

Hozzászólások
Szavazás
Részt kíván-e venni a májusi európai parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 736
szavazógép
2019-03-23: Közélet - Józsa Zsuzsanna:

Szent József tisztelete: háttérből előtérbe

Hiánypótló könyvet jelentett meg a kolozsvári Verbum Kulturális Egyesület Szent József tiszteletének ünnepére készülve, amelyet a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia nagytermében mutatott be az egyesület igazgatója, Szőcs Csaba szászfenesi plébános vasárnap. A közel tíz éve elhunyt francia André Doze atya Szent József, az Atya árnyéka című könyvét Katalin Ildikó kármelita szerzetesnővér fordította le. A könyvborító Köntés Ernő fotójának felhasználásával készült, rajta a sepsiszentgyörgyi Szent József-templom főoltárának egy része látható, amint József karjaiban tartja a kis Jézust.
2019-03-23: Magazin - :

Válasszunk ékszert a menyasszonyi ruhához /X/

Ki ne szeretne tökéletesen kinézni élete egyik nagy napján? Hiszen nem minden nap megy férjhez az ember, így érthető, hogy fontos a hibátlan megjelenés.