Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Nem közérdek a magyar jelképek védelme?

2019. április 10., szerda, Belföld

A hatóságok nem tekintik közérdeknek a magyar zászló ellen irányult támadás kivizsgálását, megbüntetését, és nem indítanak eljárást – jelentette be tegnap Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke és Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke annak apropóján, hogy kézhez kapták az ügyészség azon válaszát, melyben tájékoztatást adnak a nagyváradi zászlóügy fejleményeiről.

A nagyváradi Fekete Sas-palotában kitűzött magyar zászlót 2018 végén akarta meggyújtani egy fiatal. Csomortányi István felidézte: a támadás másnapján – december 31-én – rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tettek, majd – a hatóságok megkeresése nyomán – februárban jelezték, hogy részt kívánnak venni az eljárásban, most pedig írásos tájékoztatást kaptak az ügy állásáról. „Az ügyészség a nyomozás beszüntetéséről tájékoztatott minket, valamint arról, hogy nem indítanak semmiféle eljárást. A részletekhez hozzátartozik, hogy míg a rendőrség és az RMDSZ rongálásért tett feljelentést, addig a Néppárt – elsőként – közösség elleni izgatás miatt is kérte az eljárást” – mondta a Néppárt elnöke. Hozzátette: most az ügyészség azt indokolta meg, hogy miért nem számít bűncselekménynek Nagyvárad központjában magyar zászlót égetni.

„Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelen lévő fiatalok zaját,  egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása pedig attól függetlenül is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül, hogy hányan látták a zászlóégetés kísérletét” – hangsúlyozta a politikus. Csomortányi ismertette a tűzoltóság véleményét is, akik azt állítják, a gyújtogatásnak nem lehetett volna komoly következménye, abból nem származott anyagi kár – noha a zászló megrongálódott.

„Azért sem helytálló a tűzoltóság véleménye, mert a büntető törvénykönyv – más bűncselekményekkel ellentétben – a gyújtogatás szándékát is bünteti. Az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja az, melyben azt állítják: közösségi szimbólumunk nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek” – mondta Csomortányi. Közölte: meg fogják fellebbezni az ügyészség határozatát, és 42 642 lejes kártérítést kérnek, épp annyit, amennyire Péter Ferenc Maros megyei tanácselnököt büntették meg, amikor – még polgármesterként – kitűzte a székely zászlót a szovátai városházára. A Néppárt elnöke szerint nem az a fő céljuk, hogy a fiatal és meggondolatlan gyújtogató ilyen jelentős bírságot fizessen, hanem hogy a futószalagon érkező magyarellenes eseteknek megálljt mondjanak.

A Kárpát-medencében tapasztalható magyarellenességek egy tőről fakadnak, s számos hasonlóságot mutatnak. Elég, ha csak a szlovákiai himnusztörvényre gondolunk, vagy az erdélyi magyarság szimbólumait ért folyamatos támadásokra – jelentette ki Zatykó Gyula, aki szerint az RMDSZ mulasztása, hogy nem született olyan törvény Romániában, mely egyértelmű védelmet biztosítana szimbólumainknak.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 443
szavazógép
2019-04-10: Belföld - :

Brutális bírság a magyar feliratért

Óriási összegre, közel 100 ezer euróra bírságolták jogerősen Korond polgármesterét, Katona Mihályt a Községháza felirat eltávolítását előíró bírósági határozat végrehajtásának megtagadása miatt. A Maszol hírportál tudósítása szerint a pénzbüntetést még a Hargita megyei törvényszék szabta ki a múlt év végén egy Dan Tanasă által indított per nyomán. Korond polgármesterének fellebbezését a marosvásárhelyi ítélőtábla hétfőn elutasította, így vált a bírság jogerőssé.
2019-04-10: Belföld - :

Hírsaláta

ELUTASÍTOTTA AZ EP DĂNCILĂ JELÖLTJÉT. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elutasította Viorel Ştefan kormányfőhelyettes jelölését az Európai Számvevőszékhez. Ştefant a bukaresti kormány javasolta a Romániát megillető tisztségébe (egyszerű tagságról van szó), ám a szakbizottság csak a horvát Ivana Maletić felkészültségét ítélte megfelelőnek.