A hatóságok nem tekintik közérdeknek a magyar zászló ellen irányult támadás kivizsgálását, megbüntetését, és nem indítanak eljárást – jelentette be tegnap Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke és Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke annak apropóján, hogy kézhez kapták az ügyészség azon válaszát, melyben tájékoztatást adnak a nagyváradi zászlóügy fejleményeiről.
A nagyváradi Fekete Sas-palotában kitűzött magyar zászlót 2018 végén akarta meggyújtani egy fiatal. Csomortányi István felidézte: a támadás másnapján – december 31-én – rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tettek, majd – a hatóságok megkeresése nyomán – februárban jelezték, hogy részt kívánnak venni az eljárásban, most pedig írásos tájékoztatást kaptak az ügy állásáról. „Az ügyészség a nyomozás beszüntetéséről tájékoztatott minket, valamint arról, hogy nem indítanak semmiféle eljárást. A részletekhez hozzátartozik, hogy míg a rendőrség és az RMDSZ rongálásért tett feljelentést, addig a Néppárt – elsőként – közösség elleni izgatás miatt is kérte az eljárást” – mondta a Néppárt elnöke. Hozzátette: most az ügyészség azt indokolta meg, hogy miért nem számít bűncselekménynek Nagyvárad központjában magyar zászlót égetni.
„Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelen lévő fiatalok zaját, egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása pedig attól függetlenül is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül, hogy hányan látták a zászlóégetés kísérletét” – hangsúlyozta a politikus. Csomortányi ismertette a tűzoltóság véleményét is, akik azt állítják, a gyújtogatásnak nem lehetett volna komoly következménye, abból nem származott anyagi kár – noha a zászló megrongálódott.
„Azért sem helytálló a tűzoltóság véleménye, mert a büntető törvénykönyv – más bűncselekményekkel ellentétben – a gyújtogatás szándékát is bünteti. Az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja az, melyben azt állítják: közösségi szimbólumunk nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek” – mondta Csomortányi. Közölte: meg fogják fellebbezni az ügyészség határozatát, és 42 642 lejes kártérítést kérnek, épp annyit, amennyire Péter Ferenc Maros megyei tanácselnököt büntették meg, amikor – még polgármesterként – kitűzte a székely zászlót a szovátai városházára. A Néppárt elnöke szerint nem az a fő céljuk, hogy a fiatal és meggondolatlan gyújtogató ilyen jelentős bírságot fizessen, hanem hogy a futószalagon érkező magyarellenes eseteknek megálljt mondjanak.
A Kárpát-medencében tapasztalható magyarellenességek egy tőről fakadnak, s számos hasonlóságot mutatnak. Elég, ha csak a szlovákiai himnusztörvényre gondolunk, vagy az erdélyi magyarság szimbólumait ért folyamatos támadásokra – jelentette ki Zatykó Gyula, aki szerint az RMDSZ mulasztása, hogy nem született olyan törvény Romániában, mely egyértelmű védelmet biztosítana szimbólumainknak.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
