Luka László Szentkatolnán ­született

2008. augusztus 29., péntek, Nyílttér
Lapunk augusztus 21-i számában Sylvester Lajos A Tömlőhegy lábánál című riportjában többek között azt írja, hogy Luka László lemhényi születésű volt. Ez nem fedi a valóságot, de mindenki így tudja.
Luka László András (Vasile Luca) egykori nagyhatalmú pénzügyminiszter Szentkatolnán született 1898. június 8-án, és 1963. július 23-án (a szentkatolnai községházán halálának időpontjaként 1963. július 30-a szerepel) a nagyenyedi börtönben halt meg. Habár nem Lemhényben született, Luka élete végéig lemhényinek vallotta magát. Édesapja, Luka András huszonhét éves kézdimartonosi kovácsmester 1897. november 27-én hunyt el, ezért az újszülöttet anyai nagyapja, Serén László jelentette be a szentkatolnai községházán. Özvegyen maradt édesanyja, Luka Antalné Serén Amália másodszorra Lemhénybe ment férjhez, ahol Luka gyermekkorát töltötte. Az általános iskola falán — mely 1994 óta viseli a Bem József tábornok nevét, aki moldvai útjáról visszatérőben 1849-ben itt is átutazott — emléktáblát helyeztek el a Groza-kormány egykori pénzügyminiszterének tiszteletére. Ő építtette a jelenlegi alsólemhényi iskolát és a művelődési otthont, valamint a Brassót Bereckkel összekötő műutat. Emlékére a Szent Mihály-hegyi temetőben Ozsdolán készült márványsírkő áll, de tudomásunk szerint Luka hamvai nem kerültek ide, hanem a nagyenyedi börtön temetőjében nyugszanak.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 91
szavazógép
2008-08-29: Nyílttér - Sylvester Lajos:

Pálinkatan és az Elfelejtett rétyiek (Dr. Nagy Lajos új könyve)

A sepsiszentgyörgyi Cova-print nyomdánál akadt dolgom, durcás-borús hangulatban tettem kezemet Kopacz Attila igazgató ajtajának kilincsére, mert attól tartottam, hogy kiadandó munkácskám, a ,,török könyvem" nem készül el arra az időre, amikor százfőnyi sereglet Rodostóba indul, s néhány perc múlva hahotázva kacagtunk a nyomda vezérével.
2008-08-29: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Mélyülő szakadék

Végleges tehát a szakítás. A szemben álló feleket az erdélyi magyarság érdeke sem bírta rá, hogy leüljenek, megállapodjanak, közös célkitűzéseket rögzítsenek, egységesen lépjenek fel. A párbeszédnek ráadásul oly módon szakadt vége, hogy az immár hosszú időre elodázhatja a választók által várt összefogást, együttműködést. Hiszen az eddig ,,harmadik félként" színre lépő, a közvetítői szerepet magára vállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is tehetetlennek bizonyult, így aztán tovább nőhet a szakadék az RMDSZ és a szövetségen kívüliek között.