A parlamenti munka során kidolgozott törvénykönyv-javaslathoz az RMDSZ törvényhozói közel száz módosítást fogalmaztak meg, ebből számos javasolt rendelkezés a nyelvi jogokra jelentett volna garanciát, bővítette volna azokat – tájékoztatott szerdai hírlevelében a szövetség. „Amit szakmai munkával és politikai támogatással a parlamentben sikerült elérnünk, azt a kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, és kitörölte a kedden tárgyalt változatból” – mutatott rá a törvénykönyv kidolgozásáért felelős parlamenti különbizottság tagja. „A kormány azt az álláspontot képviseli, hogy Románia egy modell ország a kisebbségi jogok tekintetében. Ezzel szemben a sürgősségi rendelet a megszerzett nyelvi jogokat is eltörli, olyanokat, amelyeket 13 éve hatályban lévő törvény szentesít” – fogalmazott Cseke Attila.

A közigazgatási törvénykönyv-javaslatot a parlament fél éves szakbizottsági munka után megvitatta és elfogadta, az ellenzéki pártok azonban alkotmánybírósági óvást emeltek ellene, így nem léphetett érvénybe.

Az MTI megkeresésére Cseke Attila kifejtette: tavaly a parlamenti vita során a közigazgatás működését egységes keretbe foglaló kódex tervezetébe az RMDSZ törvényhozóinak öt nagy kérdésben – köztük a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is – sikerült a magyar közösség számára fontos pontosításokat és többletjogokat elfogadtatnia, ezek közül azonban csak az anyanyelvű önkormányzati formanyomtatványok bevezetése maradt meg a kódex új változatában, de ezek elfogadtatását is lényegesen megnehezítették.

A frakcióvezető szerint a kódex azért jelent visszalépést a kisebbségvédelemben, mert a jelenleg hatályos anyanyelv-használati jogokat is visszanyesi, korlátozza. Példaként a megszerzett jogokat védő, 2006 óta érvényes előírások eltörlését említette. Ez azt jelenti, hogy a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken, vagyis el kellene távolítani a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány. Az új változat szerint a megszerzett jogok védelme csak a következő népszámlálásig érvényes – magyarázta az RMDSZ politikusa.

Egy másik visszalépés, hogy az új törvényszöveg kétnyelvű helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelv-használati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat.

Az MTI kérdésére, vajon annak tulajdoníthatók-e a kisebbségjogi visszalépések, hogy az RMDSZ az EP-választások előtt felfüggesztette parlamenti együttműködését a kormánypártokkal, Cseke Attila annyit mondott: erre inkább a koalíciónak kell válaszolnia, az RMDSZ számára mindenesetre érthetetlen, ami történt. Hozzátette: a sürgősségi kormányrendeletet a parlamentnek is meg kell majd vitatnia, és elvileg ki lehet majd javítani, de a jogszabály addig is hatályos lesz.

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője hangsúlyozta: a szövetség nem ért egyet a sürgősségi kormányrendeletek útján történt törvénymódosítással, s kilátásba helyezte, ismét beterjesztik módosításaikat, harcolni fognak a nyelvi jogokért. Mint fogalmazott, „ismét beigazolódott, hogy a széleskörű parlamenti vita és megalapozott szakmai munka jó tervezeteket, a kormány sürgősségi rendeletekkel hozott döntései pedig súlyos hibákat eredményez”.