Nehéz lenne felsorolni a jeles orgonistákat, akik ebben a történelmi egyházközségben szolgáltak a lepergett századok alatt. Lesz alkalmunk még szólni róluk. Márk Attila a ma is élő Kisgyörgy Mihályt követte a kántorok sorában. Elmélyülten kutatta a levéltári anyagot, s most ő tud a legtöbbet arról az unitárius korálszerzőről és tanítómesterről, az egykori neves énekvezérről, Régeni Áronról, akiről nem is olyan rég az újonnan életre keltett árkosi dalárdát elnevezték.

— Fölöttébb hasznos kutatásba kezdett, a kívülállók számára jobbára ismeretlen levéltárban kutatott. Mondja el néhány szóban Régeni Áron életrajzát.

— 1887. november 5-én született Kálnokon, és ott nyugszanak hamvai is. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a tanítóképzőt Székelykeresztúron. Fiatalon lett a kolozsvári unitárius templom kántora s a neves tanoda, gimnázium kézimunka-oktatója. A kincses városból került 1916-ban Árkosra, ahol 1916 és 1941 között áldásos népnevelő tevékenységet folytatott. Iskolamester volt, orgonista, faragó- és festő-restaurátor. Az iskolánál faragóműhelyt, mintakertészetet létesített. Bekapcsolódott a falu művelődési életébe, népi zenekart, majd dalárdát is szervezett. A népi zenekar képét őrizzük, az idősebb árkosiak sok zenészt még ismertek. Hadd soroljam fel nevüket, a képen balról jobbra látható sorrendben: Régeni Áron, Köntés Sándor, Dahlström Kálmán, Ördög Ferenc, Veress Sándor, Végh Mihály, Kisgyörgy Mihály, Farkas Ferenc. Sajnos, a kép jobb oldalán nem látszik Kiss Ferenc alakja.

— Bizonyára érdekli az olvasókat, a kálnokiakat és árkosiakat néhány, a nevéhez fűződő kultúr- és egyháztörténeti érdekesség.

— 1920-ban Végh Béniám esperes lelkész segítségével megszervezik a dalárdát, amely őt választja karnagyának. Rendszeresen beszámol annak tevékenységéről a Magyar Dal című folyóiratban. Isten rendelése, avagy szerencsés egybeesés, hogy ebben az időben élt és dolgozott Árkoson két hangszerkészítő mester, Duka János és Dahlström Kálmán. Előbbi nevét emléktábla őrzi, utóbbiét felvette a falu művelődési társasága. Az említett zenekarról fényképfelvétel is készült, ma is látható a községháza folyosóján és az unitárius egyház tanácstermében, hangszereiből pedig néhány darab a falu tájmúzeumában található, a lelkes múzeumalapító, Bálinth Zoltán gyűjtötte. Régeni jelentős kezdeményezése: a háromszéki dalárdák minden nyári dalünnepélye, több éneket is komponált (Szól az Úr parancsa, Feltámadunk, Hozsanna, Egy az Isten — Pálffi Ákossal közösen). 1934-ben egy kerületi dalosversenyen a dalárda elnyerte a Székely Mikó Kollégium díját. Az akkor készített dalárdajelvény mintájára készítettük újraalakult dalárdánk kitűzőjét.

— Régeni Áron írt is.

— Pedagógusként színdarabokat írt iskolai használatra, Szív és lélek címmel pedig ,,vezértankönyvet" az elemi iskolák I. és II. osztályos unitárius növendékei valláserkölcsi oktatásáshoz, melyet az Unitárius Egyház adott ki Kolozsvárt 1934-ben. Cikkei jelentek meg az Unitárius Egyház, a Keresztény Magvető és az Unitárius Közlöny oldalain. Legfontosabb munkája azonban az 1943-ban megjelent Unitárius egyházi énekek gyűjteménye, melyben több, általa komponált ének található. Orgonistaként összhangosította az énekeskönyvet. Passiót is írt, de annak még nem akadtunk nyomára.

— Időskorát Kálnokon töltötte.

— Ő restaurálta a kálnoki unitárius templom festett kazettás mennyezetét. Téglás Irma kálnoki lakos őrzi emlékét, s róla mint mindig vidám, jó kedélyű, mosolygós és szorgalmas emberről beszél. Hagyatéka még kiegészítésre vár. Verseit is sikerült felkutatnom, két karácsonyi verse az unitárius egyház honlapján olvasható. Az újraalakult árkosi dalárdának be szeretném tanítani a Régeni-műveket, hogy azokat megismertessük a zenekedvelőkkel.