Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A román betörés az unitárius egyházi forrásokban„El a hontalanságba…”

2019. október 16., szerda, História

Ma este hat órától mutatják be Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban a Hargita Népe Lapkiadónál megjelent „El a hontalanságba…” Az 1916-os román betörés az unitárius egyházi forrásokban című könyvet. A kötet bevezető tanulmányainak szerzői Gidó Csaba történész és Pál János történész, unitárius lelkész. A dokumentumokat az említetteken kívül Márk Attila sepsiszentgyörgyi unitárius kántor, zenész, orgonaszakértő adja közre. A kötetet Sarány István szerkesztette.

  • Térképrészlet azokkal a háromszéki egyházközségekkel, amelyekben jártak román csapatok
    Térképrészlet azokkal a háromszéki egyházközségekkel, amelyekben jártak román csapatok

A bevezető tanulmányok ismertetik az unitárius egyház szervezeti felépítését, lélekszámát, etnikai összetételét az első világháború idején, betekintést nyújtanak a Románia hadüzenete előtti és utáni politikai és katonai helyzetbe, vázolják a Székelyföld hadszíntérré válását. Szemléltetik a román támadást megítélő egyházi közvéleményt, az egyházi főhatóság válságkezelő intézkedéseit a betörés és a menekülés időszakában, a lelkészek, tanítók, kántorok helyzetét a menekülés idején. Továbbá betekintést nyújtanak az időszak hitoktatásába és valláserkölcsi életébe a román betörés alatt és után, majd vázolják a menekültek hazatérését és az újrakezdés nehézségeit.

Az 1916-os román betörésnek a hatalmas anyagi károk mellett komoly társadalmi, erkölcsi hatása volt az erdélyi és azon belül a székelyföldi magyarság életére. Megrendült a rendtartó székely faluközösség egysége, a közösség tagjainak egymás iránti bizalma – olvasható a könyvben.

A lelkészek, kántorok, tanítók számára az 1916-os román betörés a híveikéhez hasonló kálváriát jelentett. Döntéseiktől, helyzetfelismerésüktől azonban nemcsak az egyéni és családi életük, hanem egyházközségük értékeinek megmaradása is függött. Az egyházi főhatóság által kiadott rendelet értelmében a lelkészeknek a menekülés idején is kötelességük volt híveik irányítása és lelki gondozása. Néhány egyházközséget leszámítva az anyagi veszteségek kisebbek voltak, mint amire számítottak. Mindez elsősorban a lelkészek megelőző munkájának volt köszönhető, menekülése előtt ugyanis többségük gondoskodott arról, hogy egyházközségeik klenódiumai, fontos iratai és pénzvagyona biztonságos helyre kerüljön.

Az események kapcsán született feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a román betörés – a jelentős anyagi kár ellenére – inkább lelkiekben viselte meg a híveket, az átélt borzalmakból és szenvedésekből fakadó lelki terhet pedig tetézte Erdély elvesztésének félelme.

Az adatok szerint 1916 szeptember-októberében 54 unitárius egyházközségben jártak román csapatok. Ezek visszavonulásukkor 38–40 egyháztagot hurcoltak magukkal, akikből a jelentések elkészülésének pillanatáig 19-en tértek haza. A megszállás idején a román alakulatok 44 polgári személyt gyilkoltak meg a vizsgált településeken. Az unitárius áldozatok száma ezekből 24. Az osztrák–magyar és a román alakulatok között folyó harcokban elesett hívek száma 5.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 999
szavazógép
2019-10-16: Sport - :

Rangos ifjúsági versenyen játszottak (Fallabda)

A szlovák Junior Open nemzetközi fallabda megmérettetést október 11. és 13. között Pozsonyban szervezték meg. A viadal az európai ifjúsági körverseny egyik szakasza volt, hét kategóriában 74 sportoló tette próbára magát. Romániából hét fallabdázó nevezett a Remat Călărași Club és a sepsiszentgyörgyi Kovászna Squash SKE színeiben.
2019-10-16: Magazin - Iochom István:

Fülöp Magdolnát díjazták (Négyéves az RMDSZ Kézdivásárhelyi Nőszervezete)

Bakk-Vitális Mária Kinga, Bajcsi Ildikó és Szőcs Piroska Erzsébet munkásságának elismerése után idén Fülöp Magdolnának (fotó), a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete elnökének ítélték oda a Közösségépítő nő díjat.