A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által tavaly nyáron a Szilágyságban szervezett riporttábor terméséből született kötet nemrég jött ki a nyomdából, s bemutattuk a szervezet őszi táborában Gyergyószárhegyen, múlt hét végén a Szilágyság központjában, Zilahon és a riporttábor támaszpontján, Kémeren. A szakmai szervezet és a nagyváradi Holnap Kiadó gondozásában megjelent könyv címe Nem tömb, nem szórvány: Szilágy. Az alábbiakban a kötetben megjelent riportom rövidített, újságoldalhoz igazított változatát közlöm. Elöljáróban jelzem, hogy a Kriterion Kiadónál 1978-ban megjelent, Szabó T. Attila vezetésével szerkesztett Magyar helyesírási szótár, no meg a történelmi nevek használatának mai irányzata szerint nem a közkedvelt Báthory alakot, hanem a Báthorit használom.
Sárkányokkal küzdő
Számos legenda fűződik a család állítólagos Bátor nevű őséhez, annak a sárkánnyal való küzdelméhez. A hős megölte a szörnyeteget, s hogy bizonyságát vigye tettének, kitörte a sárkány három fogát. A király megjutalmazta ezért őt, s három sárkányfogat felmutató címert adományozott neki – áll a családi jelkép eredéről szóló legendában.
Az ecsedi Báthoriak közül többen címerpajzsuk körül megjelenítették a Sárkányrend jelvényét. Azt előszeretettel használta somlyói Báthori Gábor, Erdély fejedelme is.
A sárkánykígyóval díszített címerek láttán születhettek a mondák, s innen jöhetett a magyarázat, hogy a család címerében levő fogak sárkányfogak. A Báthori család címerét úgy ismeri a nagyközönség, mint vörös mezőben levő három sárkányfogat, legyen a címerkép jobbra, avagy balra forduló. Korabeli leírásokból kiderül, hogy a fogak tulajdonképpen farkasfogak.
Félretájékoztatnak
Az ember általában érdeklődik, hova is megy. Legkönnyebben a világhálón. Megkerestem a szilágysomlyói városi turisztikai információs központ honlapját. Látom, románon kívül angol, német és magyar nyelvre lehet váltani. Meg is teszem, a várat keresve. Nos, lássuk a medvét! Vagy a sárkányt…
Fortress Bathory címszó alatt az alábbiakat olvasom: „Báthory vár, most nyilvánították műemlékké ott 1532-ben, a lakóhelye a nemesi család Bathorestilor. Şimleului középkori története szorosan kapcsolódik a család Báthory fejedelmi család, akik fontos szerepet játszottak Erdély történetében. Şimleu város birtokba veszi a fent említett család házasság Medgyesaljai Anna László Báthory 1531, lett a fő tartózkodási az erdélyi Báthory család. Ül a közepén középkori romok Simleu Silvaniei Bathory (XVI század), egy jelenléte reneszánsz építészet Erdélyben. Az együttes valójában egy lakossági vár és két körzetet, beépített két fázisban. Ez is bepillantást két torony, a bástya, a kapu és egy része a védelmi falakat.”
A vár képe kívülről
A továbbiakat nem másolom ide, így is nyilvánvaló, hogy az internetes fordítóba töltötték be a román szöveget, s az eredményt beömlesztették a honlapra. Nincs ott egy magyar ember, aki átnézze a szöveget!? Nincs, aki szóljon, hogy ez nem jó?!
Ezek után lássuk a román ismertetőt! Ebben többek között arról tájékoztatnak (félre), hogy: Somlyó vára 1531-ben került a Báthori család tulajdonába. A Báthori-vár 1632-től létezik, 1594-ben átvette a kincstár, Báthori András uralkodása idején a kastélyban Báthori István és családja élt. Utóbbi lánya, Zsófia 1658-ban II. Rákóczi György vajda felesége lett. Báthori István, Erdély fejedelme és Lengyelország egyik legjelentősebb királya Szilágysomlyón született, nevéhez köthető a kastély reneszánsz stílusban való átépítése, a városközpont kialakítása és a római katolikus templom. A templom főbejáratának timpanonjában a felirat arról tudósít, hogy ebben a városban született Lengyelország királya.
Szóval, nemcsak a magyar szöveggel van baj, hanem a románnal is. Az uradalom a várhegyen álló várral nem 1531-ben, hanem 1351-ben (szinte két évszázadnyi a különbség!) került Báthori-tulajdonba. A településen levő vár nem 1532-ben épült, hanem 60 évvel később, 1592-ben. Báthori Zsófia nem lánya, hanem unokája Báthori Istvánnak, nem a királynak, hanem a krasznai főispánnak.
Említetten kívül több román portálon is olvashatók adatok a Báthori-várról. Sok helyen 1532-re teszik a vár építését, s néhány sorral alább Báthori Istvánt, Erdély fejedelmét, Lengyelország (egyik) legjelentősebb királyát teszik meg a vár és a római katolikus templom építőjének. A templomban levő feliratot is említik bizonyságul. Csak éppen István, a király (nem az a király!) egy évvel később, 1533-ban született (1586-ban hunyt el). A templomépítő az apja, szintén István (1477–1534), erdélyi vajda. A várépítő meg a király unokaöccse, ugyancsak István (1553–1601), Kraszna vármegye főispánja.
A romos vár
A rendőrség melletti kis zsákutcában áll a vár kapuépülete. Kapunyílása bedeszkázva, kőből rakott reneszánsz kapujának timpanonjában kőbe faragott, több gyűrűből álló tárcsa, közepe sima. Ez lehetetlen, valaminek ott lennie kellett!
A vár kapuja
Lefényképeztem, s a fotót kinagyítottam. Tényleg van ott valami: S B betűk, az építtető Stephanus Báthori iniciáléja, alatta az építés dátuma: 1592. Erről egyébként mások is említést tettek, sőt, a monogramot az építtető házaspár közös névbetűiként is értelmezték. Ugyanis Báthori István (latinul Stephanus Báthori) főispán neje Bebek Zsuzsanna, azaz latinul Susana Bebek.
A timpanon alatti szemöldökkövön házassági címer maradványa. A két pajzs közül az elsőn még jól kivehető az állkapocsból hátranyúló három agyar, a másik pajzs teljesen tar. Ismerve a várkastély építéstörténetét, teljesen világos, hogy Báthori István és Bebek Zsuzsanna házassági címere volt látható. A pelsőczi Bebek család címerében kettős kereszt, annak felső végéből legyezőszerűen három-három strucctoll ível jobbra és balra. Azt gondolhatnánk, hogy a Magyarország címerére emlékeztető kettős kereszt miatt tarolták le a pajzsról a címerképet, ám leírás szerint már 1901-ben kivehetetlen volt, tehát nem a román türelmetlenség rovására kell ezt írni.
Báthori István és Bebek Zsuzsanna házassági címere
Viszont a várkert közepén levő emlékmű már ennek jeleit mutatja. Az első világháborúban elesettek emlékére emelték. Aztán az 1950-es évek elején eltüntették róla a turulszobrot. A városi legenda szerint egy magyar ember megmentette, és háza alapjába öntötte, de erre nincs bizonyíték. Az emléktáblákat is eltávolították, helyükre mások kerültek. Mind a négy oldalon ugyanaz a román szöveg olvasható, két-két márványtáblán. Úgy tűnik, mintha a felső régebbi, az alsó újabb lenne, ám fent az elején idézőjel nyílik, alant a végén zárul. A szöveg: „Omagiu celor căzuți în luptă pentru unitatea națională libertatea și independența României”, azaz Tisztelet a nemzeti egységért, Románia szabadságáért és függetlenségéért való harcban elesetteknek.
Széman Péter, a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány elnöke elmondta: az 1990-es évek elején egy reggel arra ébredtek, hogy éjjel rákerült az obeliszkre egy, az ortodoxok által előszeretettel használt lóherelevél végű kereszt, mindenféle engedély nélkül.
Tárgyalnak a városházával, hogy a tervezett várfelújítás során a világháborús emlékművet – meg a második világháború után oda állított szovjet obeliszket – költöztessék át a temetőbe. Az elnök azt is közölte, a szilágysomlyói 16-os Számú Báthory István Cserkészcsapat vezetője, Erdei János szorgalmazza a turulmadár visszaállítását vagy legalább az egyáltalán valahova való elhelyezését. Míg a költöztetés megvalósíthatónak tűnik, a turulos változatra nemigen akaródznak rábólintani az illetékesek – mondta.
Az 1992-ben alakult Báthory István Alapítvány, melynek célja többek között a névadó szellemi örökségének ápolása, valamint a vele kapcsolatos műemlékek gondozása, restaurálása és fejlesztése, számos emlékjelt állított. 1993-ban kétnyelvű, magyar–román emléktáblát a római katolikus templom falán, 2000-ben lengyelt ugyanott, 2001-ben Szilágysomlyó első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából, ugyanabban az esztendőben Báthori István-szobrot a templomhegy aljában, hogy csak a témához kötődőket említsem.
Késik a restaurálás
A vár amúgy igencsak megérett a restaurálásra. Fénykorában létezett a négyszögletű belső vár kisebb palotaépülettel. A vár sarkain kör alaprajzú bástyák emelkedtek, ezek közül kettő áll, eléggé újonnan fedettek. A külső, téglalap alakú várat négyszögű bástyák védték, kettő közülük romos állapotban még áll. A kőből emelt háromszintes kapuépület – melynek bejáratát már leírtam – emeleti részén reneszánsz kő ablakkeretek tátongnak. Látszik, hogy a koronázópárkányt nemrég újjáépítették téglából, és a tetőzet is viszonylag új.
Felújítási látványterv
Berek István nyugalmazott testneveléstanár, volt aligazgató, 2004-től tanácstag, Szilágysomlyó 2012–2016 közötti alpolgármestere elmondta: a kommunista rendszerben szó volt arról, hogy lebontják a várat, aztán mégis megmenekült. A várfal mellett vendéglő működött. Emlékei szerint egyik bástya pincéjében tárolták a jeget, amit a Kraszna folyóból vágtak ki télen, szénával, szalmával betakarták, s nyáron volt, amivel hűteni a sört. Az oda nem illő vendéglőt az 1990-es évek elején lebontották, majd a cserkészcsapat kitakarította a terepet. A kapuépület és a bástyák igen rossz állapotban voltak, s akkor a Báthory István Alapítvány kezdeményezésére az önkormányzat befedette a két körbástyát és a kapuépületet.
Tervezték a vár rehabilitálását. A városnak nincs központja, s úgy gondolták, ha felújítják a várat, megnyitják területét. Szóba került, hogy Románia, Magyarország és Lengyelország közös uniós pályázattal restaurálja a várat, de ez csak elképzelés szintjén maradt. Berek István ismertette: pályáztak a román kormányhoz, de gond volt az ingatlan jogi helyzetével. Azóta telekkönyvezték a területet.
A várfelújítás tervét a Szabó Bálint vezette kolozsvári Utilitas építettörökség-felújító és kutató-tervező központ készítette. Azt is felhasználva, jelenleg a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusra állítottak össze pályázatot, ám az nem ért célba. A fejlesztési minisztérium nem adta meg a szükséges engedélyt, mivel a teljes terület nem szerepel önkormányzati vagyonként, ugyanis egy mintegy két és fél méter széles sáv, ahol a vízvezeték halad, állami tulajdont képez. Septimiu Ţurcaş polgármester kifakadt: Szilágysomlyón ki képviseli a román államot?! Az önkormányzat ezért beperelte a szakminisztériumot, és alapfokon nyert. Csak remélni tudjuk, hogy hamarosan elgördülnek az akadályok.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
