NyelvelőFarsangi fánk

2020. február 15., szombat, Kultúra

Népszokásokban bővelkedő időszak. Elég hosszúra nyúlik –  vízkereszttől hamvazószerdáig –, ezért sok alkalom adódik a lármázással, szórakozással, táncmulatsággal járó eseményekre. A néprajzi szakirodalom a 15. század óta számon tart egyebek mellett farsangi ruhacseréket férfiak és nők között, álarcos alakoskodásokat.

  • A bölöni farsangolókat is meg szokták kínálni fánkkal. Fotó: Albert Levente
    A bölöni farsangolókat is meg szokták kínálni fánkkal. Fotó: Albert Levente

Az állatalakoskodások közül leginkább a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás volt elterjedve. Székelyföld tekintélyes részén a farsangban fontos szerepet kapnak mások (vagy egyebek) közt menyasszonyok, vőlegények, táncosok, muzsikások, medvetáncoltatók, pencelasszonyok (másképp mondva: cempelasszonyok), jósasszonyok. Az Új Magyar Tájszótár szerint a pencelasszony az, aki a kelengyeszállításkor felügyel, itt jegyzik a pencelcsinálás kifejezést, és ez a szótár azt tartja valószínűnek, hogy a pencel vagyis a derékig érő kabát készítéséről van szó. Eszerint feltételezhető, hogy a pencel szó valószínűleg a spencel/spencer forma népies, tájnyelvi változata (vesd össze: katulya – skatulya, tampedli – stampedli , telázsi – stelázsi stb.). A cempel szó eredete sincs kellőképpen tisztázva.

A történelmi Magyarországon a farsangolás éppúgy divat volt a királyi udvarokban, mint a legkisebb, legeldugottabb falvakban. A németből az 1300-as évek közepe táján hozzánk került farsang szónak „húshagyókedd” a jelentése. Köztudott, hogy van olyan farsangi táncmulatság is, ahova mindenki viszi magával az ételt, italt. Az ilyen mulatságot nevezzük kosaras bálnak vagy batyubálnak/batyus bálnak. Melyik a helyes a két kifejezés közül? – többször is elhangzik mifelénk farsang idején.

Mindkét kifejezés helyes önmagában, csupán használati körükben van eltérés. A batyubál forma ismert az irodalmi és köznyelvben, a kosaras bál viszont csak nyelvjárási szinten él, és épp a székely nyelvjárásban. A batyunak régen volt „tarisznya, lepedőféle ruha” jelentése is, és főként falun abba csomagolva, abba kötve vitte mindenki magával az ételt, italt a mulatságba. Téves az az olykor hallható vélekedés, hogy magyar embernek nem volt batyuja. Ennek ellentmond nemcsak a nyelvészeti szakirodalom, hanem például a népdal is: Batyut kötött a hátára, úgy ballagott a vásárba (…). A batyubál kifejezés általában minden egynyelvű szótárunkban megtalálható, a kosaras bál viszont csak az Új Magyar Tájszótárban, s ez a becses munka a kosaras bál címszó alatt az adatgyűjtés helyéül Csíkszenttamást tünteti fel. Ha  családi, baráti körben vagy ismerősök közt van szükségünk a bálféle megnevezésére, helybeliek szóhasználatával gazdagíthatjuk szókincsünket.

A farsang nyelvészeti és néprajzi irodalmában gyakran találkozhatunk a farsangi fánk kifejezéssel is. A gömbölyűre formált, serpenyőben kisült kelt tészta neve nálunk: pánkó. A fánk is, a pánkó is erdélyi szász eredetű szó. A pánkó a pfankuchen, pankox, pankoh formákból származik, a fánk pedig a fankox, fankoch elődökből vezethető le. A köznyelvbe csak a fánk került be, a pánkó nyelvjárási szinten maradt. Használják még Székelyföldön kívül a Dunántúlon is, ott néhány településen a bukovinai székelyek terjesztették el. Van még más nyelvjárási neve is a fánknak: például Baranya néhány községében huppancs, Borsodban és a Bodrogközben krepli, a Felvidék egy-egy helyén siska, a palócoknál pedig pampuska. Mikszáth Kálmán műveiben elég gyakran előfordul a pampuska mint saját nyelvjárásának szava. Például: „(…)húzatta fülébe azokat a legkeserűbb nótákat, amik a bánatot úgy fölpuffasztják, mint az élesztő a pampuskát.” (Fekete város) Vagy: „Cseresznyétől maszatos pofácskái kidagadtak, mint két pampuska.” Mi úgy mondanánk: mint két pánkó. Az irodalmi műveken kívül a pánkóra sok példamondat található az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban is. Például (mai helyesírással): Balog Mártonné pánkót adat néki azért, hogy rosszabbul ne legyen a sok ital miatt. (Mezősámsond, 1754); Kancelláriusné asszonyomnak gazdálkodtam és mód szerint vettem írós vajat és lisztet pánkónak. (Kolozsvár, 1595)

Komoróczy  György

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4152
szavazógép
2020-02-15: Életutak - Csinta Samu:

Benedek Elekről Ceaușescunak (Beszélgetés Király Károllyal, Kovászna megye első vezetőjével)

A reménykedés és jó néhány, ma is meghatározónak tekinthető megvalósítás időszakaként emlékszik a többség Kovászna megye első vezetője, Király Károly 1972 tavaszáig terjedő „uralmára”. A kilencvenedik életévéhez közelítő megyealapító segítségével igyekeztünk megragadni a fél évszázaddal korábbi történelmi pillanatot, amikor az 1968. február 18-ától létrehozott negyvenegy romániai megye között a történelmi Háromszék területe is újra külön státust kapott.
2020-02-15: Irodalom - :

Hegedűs Imre János regénye: Az ötödik kerék / 23. (Moyses Márton élete és tűzhalála)

X. Fekete monológ Bolyai Jánoshoz 2.
Sok színtere volt életednek, mesterem, bálványom! Bécs, Temesvár, Arad, Nagyvárad, Szeged, Lemberg, Olmütz, eközben váltóláz, kolera kínozott, az tette tönkre vas egészségedet. Én is görgő szikla voltam, senki sem merészelt leugrani a híd karfájáról az Oltba, csak én, senki nem mert jeges domboldalon lesiklani korcsolyával, csak én.