Orbán Viktor évértékelőjeMagyarország mindenekelőtt

2020. február 17., hétfő, Világfigyelő

Magyarország mindenekelőtt – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Budapesten a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében, amelyben egyebek mellett arról is beszélt: a kormány klímavédelmi akciótervet fogadott el, 2020 és 2021 pedig az országépítés folytatása lesz.

  • Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban. FOTÓ: MTI / SZIGETVÁRY ZSOLT
    Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban. FOTÓ: MTI / SZIGETVÁRY ZSOLT

A kormányfő beszédét azzal kezdte, hogy ma, száz évvel a trianoni halálos ítélet után azt jelentheti: „élünk, és Magyarország még mindig megvan”. Hozzátette: nem csak élünk, de ki is szabadultunk az ellenséges gyűrű szorításából. Az újra nemzeti alapokra állított Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával megtaláljuk a hangot, széles együttműködést, sőt, szövetségeket is alakíthatunk – közölte a miniszterelnök. A történelem újra megadta az esélyt, hogy a közép-európai népek – saját nemzeti érdekeik alapján – új szövetségi rendszert építsenek ki, és így a keletről és nyugatról fenyegető veszélyekkel szemben is megvédhetjük magunkat – mondta Orbán Viktor.

Arról is beszélt, minden felemelkedő nemzet sikertörténete az önbecsülés megerősítésével kezdődik, a bajba jutott országok polgárainak személyes önbecsülése pedig csak nemzetük önbecsülésével együtt térhet vissza. A felemelkedés kulcsa tehát a nemzeti önbecsülés helyreállítása – mondta.

Orbán Viktor felidézte a 2010-es célkitűzést: „bizonyítsuk be magunknak és a világnak, még mindig vagyunk valakik”. „Úgy gondoltuk, vagy találunk egy utat, vagy csinálunk egyet. És mivel a Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem voltak járhatóak, kénytelenek voltunk újat csinálni” – mondta, hozzátéve: tíz év után „kellő szerénységgel” azt mondhatja, „kitaláltuk és meg is csináltuk”. Az IMF-et hazaküldték, a hiteleket idő előtt visszafizették, létrehoztak 850 ezer munkahelyet, felszámolták az „ingyenélést”, a pénzügyeket rendbe tették, a dolgozóknak megadták a tiszteletet és a megbecsülést, a családok megkapták az elismerést, a nagycsaládok nagy elismerést kaptak, megindították a nemzetegyesítést, és a határon túlra kényszerült magyar közösségeket összekötötték az anyaországgal – sorolta. Kiemelte a kormányfő azt is, hogy a héten közzétett brüsszeli gazdasági jelentésekben egész Európa azt olvashatja: úgy tűnik, 2019-ben a magyar gazdaság nőtt a leggyorsabban az egész kontinensen.

 

Bírálta Soros Györgyöt

Arról is beszélt, hogy „Magyarországot a volt kommunistákból álló kormány vitte csődbe liberális politikájával”. „Ez a példa megerősíti azt a feltételezést, hogy olyan, hogy liberális, nincs is. A liberális nem más, mint diplomás kommunista” – fogalmazott, úgy folytatva: „ha megfogadtuk volna a tanácsukat, akkor most Magyarország egy kórteremben feküdne, IMF- és brüsszeli hitelek csövei lógnának minden végtagjából, és Soros György kezében lenne a hitelek csapja”. Úgy fogalmazott: ebben nincs semmi túlzás, „én, aki több mint harminc éve nyomom az ipart a politikában, saját szememmel láttam, hogy Soros György háromszor próbálta meg kifosztani Magyarországot”.

Orbán Viktor szólt továbbá arról, hogy a magyar kormány újra nemzeti konzultációra készül, amire „ismét a kényszer visz rá”, és egyetértési pontokat kell létrehozni, hogy a kormánynak legyen mire ráállnia, legyen hol megvetnie a lábát. A kormányfő hangsúlyozta: Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozóknak „az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál”; „gúnyt űznek az igazságból, a becsületes emberek egészséges életösztöneiből, és az áldozatok helyett az elkövetőket védenék”. Közölte: ez a veszedelmes jelenség Magyarországot is elérte, és komoly vitákra, nemzetközi erőpróbákra számíthatunk.
A miniszterelnök kifejtette: külföldről finanszírozott, „s persze a Soros-hálózathoz tartozó szervezetek és felbérelt ügyvédeik a jogvédelemmel visszaélve perek tömkelegét indítják, hogy a magyar emberek pénzéből komoly összegeket fizettessenek erőszakos bűnözőknek és persze maguknak is. A perek sokasága, 12 ezer per milliárdokba kerül. Nem nézhetjük ezt tovább tétlenül” – hangoztatta. A gyöngyöspatai helyzetről azt mondta: éppen akkor pattant ki az ügy, amikor a cigány családok elindultak az életmódváltás útján, segély helyett munkából élnek, rendesen nevelik a gyerekeiket, és ezzel kivívták mindannyiunk elismerését. Ebbe az ígéretes folyamatba „vágott bele a villám” azzal a bírói ítélettel, amely szembefordította egymással a gyöngyöspataiakat. A bírói eljárást kezdeményező szervezetet szintén Soros György pénzeli – tette hozzá. Kiemelte: továbbra is hiszünk abban a Magyarországban, amely minden magyar biztonságos otthona, és mindenkinek megadja a jó élet lehetőségét, továbbra sem tűrjük el, hogy a származás, az etnikum stigmát vagy hátrányt jelentsen, de előnyt és előjogot sem adhat, a pénzért pedig származásra való tekintet nélkül mindenkinek meg kell dolgoznia.

 

Európa nem Brüsszelben van

Az elmúlt tíz évet értékelve Orbán Viktor kijelentette: a tények azt mutatják, hogy az utolsó tíz év volt a legsikeresebb tíz az elmúlt száz év magyar történetében. Úgy fogalmazott: a magyar elszokott attól, hogy sikeres népként tekintsen magára. Hobónak van igaza: „oly sokáig voltunk lenn, hogy nem is tudjuk, milyen fenn” – idézte. Az eredményeket kifejtve Orbán Viktor hangsúlyozta: a külső és belső egyensúly megtartása melletti fenntartható növekedés egyetlen másik évtizedre sem volt jellemző az elmúlt száz év során. Mindez úgy, hogy európai mércével mérve a vagyoni egyenlőtlenségek mérsékeltek maradtak, vagyis a növekedés előnyei a társadalom széles rétegeihez is eljutottak – jegyezte meg.

A sérülékeny csoportokat, fiatalokat, ötven év felettieket, gyermeket vállaló nőket, alacsonyan képzetteket sikerült munkához juttatni. A bérek is megindultak felfelé, a minimálbér és a garantált bérminimum értéke megduplázódott, 2019-ben minden idők legtöbb beruházásáról született döntés, és tavaly megdőltek az exportrekordok is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: lakosságszámot tekintve a világ országai között Magyarország a 94. helyen áll, de exportban a 34. Mindezt egy tízmilliós ország érte el. Van-e nyilvánvalóbb bizonyítéka a tehetségnek és a szorgalomnak? – tette fel a kérdést.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy azok, akik a magyar pedagógusokat, az oktatást és szakképzést „gyepálják”, lehetnének mértéktartóbbak is. Azok a munkások, szakemberek, mérnökök ugyanis, akik itt, Magyarországon a világ legmodernebb gyárait működtetik, „mind a mi iskoláinkból és egyetemeinkről kerültek ki” – hangoztatta. Az elmúlt tíz évben „megtanultuk azt is, hogy Európa nem Brüsszelben van. Európa mi vagyunk, és nem kell megfelelnünk a megfáradt brüsszeli elitnek. (...) Korábban azt hittük, Európa a mi jövőnk, ma már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője” – fogalmazott. Összegzése szerint a Kárpát-medencéből ma erő sugárzik. Ez az erő abból a felismerésből fakad, hogy magyarnak lenni jó, felemelő és ígéretes dolog. „A mi nemzetünk tudja: Magyarország az első” – mondta.

 

Politikai divat a klímavédelem

Orbán Viktor beszédében bejelentette: a kormány a héten klímavédelmi akciótervet fogadott el, megalkották azt a programot, amellyel elérik, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított villamos energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen. A kormányfő kiemelte: komoly lépéseket kell tenni, hogy megvédhessék, amit elértek, „fenyeget a klímaválság, a demográfiai hanyatlás, és baljós árnyak gyülekeznek az európai gazdaság fölött is”. Úgy látja, „a klímavédelem politikai divattá lett”, a sok üres beszéd pedig lerontja az ügy komolyságát. Pedig ideje beszéd helyett cselekedni – mondta.

Orbán Viktor kifejtette: az európai gazdaság, azon belül is leginkább az eurózóna térsége, egyszerűen megállt, és a magyar áruk 85 százaléka éppen ezekbe az országokba irányul. Az ő bajuk tehát a mi bajunk is – tette hozzá. A miniszterelnök szerint, ha Magyarországot, a magyar adórendszert, szociális rendszert, munkaerőpiacot „beleszabályozzák az európai egyesült államok gazdasági rendjébe”, akkor a mi fejlődésünk is megáll. Ezért kell csínján bánni az euró bevezetésével is, „ne üljünk fel olyan vonatra, amelyről nem tudjuk, hogy hová megy” – vélekedett.

A kormányfő közölte továbbá, 2020 és 2021 a kormányzati munka, az országépítés folytatása lesz. Úgy folytatta: „látjuk, hogy az ellenzék már most készülődik. Fű, fa, virág, tücsök és bogár is bekerülhet a csapatukba, csak valahogy visszakapaszkodhassanak a hatalomba. Már próbálgatják a közös szerelést is. Az eredmény még felemás, egészen avantgárd kombinációkat láthatunk. Alul kisnyilas gatya, fölül vörös mellény, rajta szivárványszínű kitűző”.

„Az a feladatunk, hogy a nemzetet felkészítsük a következő években ránk váró nagy próbatételekre” – hangsúlyozta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: „csak annyit akarhatunk, de azt akarjuk is, hogy a magyarok abban a jólétben és biztonságban élhessenek és gyarapodhassanak a saját hazájukban, amelyet megérdemelnek elődeink és a maguk munkájának s áldozatainak fejében”. Ilyen száz év után itt állni annak bizonyítéka, hogy az Úristennek még tervei vannak ezzel az országgal. Illő tisztelettel csak annyit mondhatunk, készen állunk a hívásra, készen állunk a következő százéves utazásra. „Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött” – zárta szavait.

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1272
szavazógép
2020-02-17: Belföld - :

Hírsaláta

REFORMOK PRO ROMÁNIA-MÓDRA. Újrarajzolná Románia közigazgatási térképét a Pro Románia – derül ki a párt vasárnapi országos kongresszusán ismertetett kiáltványból. A dokumentum tartalmazza azokat a prioritásokat, amelyek – összeállítói meglátása szerint – segítenék az ország fejlődését a 2020–2024-es időszakban. Javasolják a differenciált adózásra való áttérést, azaz hogy a magasabb bérek, illetve nyugdíjak után nagyobb adót kelljen befizetni, valamint hogy öt százalékon egységesítsék az élelmiszerek és az idegenforgalmi szolgáltatások áfáját.
2020-02-17: Máról holnapra - Farkas Réka:

Akik túl sokat markolnának

A tavalyi választások eredményeitől, no meg a közvélemény-kutatások előrejelzéseitől megrészegülve úgy törtet előre Klaus Iohannis liberális pártja és kormánya, mint egy faltörő kos. Azt gondolják, ha sikerült megbuktatniuk a szociáldemokratákat, immár semmi nem állhat útjukba, hogy alaposan bebetonozzák hatalmukat.