Tüntetni akarnak az „elnyomott” románok

2020. február 19., szerda, Belföld

Tüntetést tart vasárnap a Cotroceni-palota előtt a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Polgári Fóruma, valamint a Calea Neamului Egyesület. A két szervezet így próbálja meggyőzni az államfőt, hogy ne hirdesse ki a módosított közigazgatási törvénykönyvet.

  • Tavaly augusztusban ugyancsak Bukarestben felvonulással emlékeztek a román hadsereg száz évvel korábbi budapesti bevonulására. Fotó: Facebook
    Tavaly augusztusban ugyancsak Bukarestben felvonulással emlékeztek a román hadsereg száz évvel korábbi budapesti bevonulására. Fotó: Facebook

A két szervezet képviselői szerint az új közigazgatási törvénykönyv „a román állam második hivatalos nyelvévé teszi a magyart”, többek között azáltal, hogy „kiterjeszti a magyar nyelv használatára vonatkozó kötelezettséget a központi intézményekre”, illetve lehetővé teszi a magyar nyelv használatát a helyi közigazgatásban olyan esetekben is, amikor a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot. A Calea Neamului Egyesület elnöke, Mihai Târnoveanu azt írja Facebook-oldalán, petíciót nyújtanak be az Államelnöki Hivatalhoz, amelyben kérni fogják az államfőtől, „maradjon következetes 2018-as álláspontjához”, amikor a két szervezet által is kifogásolt előírások miatt megtámadta a jogszabályt az alkotmánybíróságon. Úgy vélik, az új közigazgatási törvény megsemmisíti Románia alkotmány által előírt nemzetállam jellegét, és „szétporlasztja” a román nyelv egyedüli hivatalos nyelv jellegét. A nagygyűlést vasárnap 16 óra 30 percre hívták össze a Cotroceni-palota előtti térre.

A szerdai nap folyamán a gyergyószentmiklósi Székely Figyelő Alapítvány elnöke, Árus Zsolt közleményben tudatta, hogy felkérte a rendőrség, a csendőrség és a bukaresti polgármesteri hivatal illetékeseit, ne engedélyezzék a tüntetést. Az erre vonatkozó igénylésről a Calea Neamului Egyesületet is tájékoztatta. A nekik címzett levélben többek között kiemelte, az alkotmány leszögezi, hogy „Románia valamennyi állampolgárának közös és oszthatatlan hazája”, illetve garantálja a nemzeti kisebbségek számára a jogot etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez, kifejezéséhez. A levélben arra is kitér Árus, hogy a törvény tiltja az olyan nyilvános gyűléseket, amelyeken gyűlöletet terjesztenek, diszkriminációra vagy az állampolgári jogok megszegésére uszítanak.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1286
szavazógép
2020-02-20: Történelmünk - :

A székely ispán

A székely ispán (comes Siculorum) az erdélyi székelyek legfőbb katonai, igazságszolgáltatói és közigazgatási elöljárója volt. A király nevezte ki a magyar bárók (sohasem a székelyek) közül. A székely ispán fennhatósága egy ideig kiterjedt a szász területek közül Medgyesre, Besztercére és vidékére, valamint Brassóra és vidékére (a Barcaságra) is, a XV. századra azonban ez a joghatóság megszűnt. A székely ispánok kezén volt néhány Székelyföldön kívül fekvő vár is: kezdetben Görgény (amely többnyire az ispáni központ szerepét játszotta) és Höltövény, a későbbiekben ehhez hozzájött még Törcsvár és Királykő. A székely ispánok a bárók közé tartoztak, a középkori oklevelek méltóságsorában azonban csak ritkán bukkannak fel.
2020-02-20: Közélet - Iochom István:

Pénzforrás nélkül maradt a Láros Közbirtokosság (A román állam az ozsdolaiak ellen)

Nehéz helyzetbe került az ozsdolai Láros Közbirtokosság a román állam által indított visszaállamosítási per miatt. Mivel a pénzügyminisztérium az erdővagyonukat zárolta, a közbirtokosság cége pénzforrás nélkül maradt, tizenöt munkahely megszűnt, és ez még nem minden, hiszen a vállalkozás közvetve még további 50–60 személy számára biztosított megélhetést.