IrodalomBajor Andor: Ordas muzsika

2020. február 22., szombat, Kiscimbora

Régen akkora hidegek jártak, hogy időnként a környékünkön minden megfagyott. Ha valaki a verandán hagyta a bundáját, reggelre dermedten hevertek körülötte a bolhák. De a bunda maga is megfagyott, csikorgott, nem akart többé a két ujja hajlani. Lassan kellett fölmelegíteni, hogy valami módon életre keljen.

  • Kercsó Gergely rajza
    Kercsó Gergely rajza

Egy ízben a kinti padon felejtette valaki a zseblámpáját: reggelre az is megfagyott. A villanykörte kipusztult, a lámpa pedig úgy összezsugorodott, hogy csak a hűlt helyét lehetett megtalálni.
Éjszakánként megfagyott a holdsugár is, igen hegyes lett, és a legnagyobb óvatossággal kellett vele bánni, nehogy eltörjön. Nem volt tanácsos nyúlkálni utána vagy bottal csapkodni.
A fagy mindennek ártott: a madaraknak és a magvaknak, a káposztának és a nyulaknak.

Csak a farkasok nem szenvedtek a gyalázatos hidegtől. Ezek a dúvadak annál jobban énekeltek, minél jegesebb volt az idő. A fagy olyasmi volt nekik, mint nekünk a vakáció. Mindig mondogatták az öregek, hogy nem eszi meg a farkas a telet. És valóban, ez az eszük ágában sem állhatott. Úgy nem marcangolták a telet, ahogy mi nem eszünk ünnepnapokat, muzsikát vagy sütkérezést a nyári folyó­parton.

Amikor beállt a hideg, azonnal megettek egy ismeretlen kéményseprőt, aki az erdőn át létrájával a hetedik faluba igyekezett. A nagy hideg általában evvel a hajmeresztő eseménnyel kezdődött minden esztendőben. Ilyenkor a farkasok olyan pontosan működtek, mint a hőmérő. Körbefogták a kéményseprőt, és havat kapartak a szemébe, mire az létrán fölmászott a fa tetejére és gyufákat gyújtott, mint a nagylány, akinek az ablaka alatt énekelnek. Amikor az utolsó szál is elégett, a kéményseprő dideregni kezdett, majd rövidesen megfagyott. A falka pedig nem hagyott más nyomot, mint a létrát hírmondónak.

Ez azonban csak kezdete volt a farkasok rémtetteinek, mert amikor a hideg növekedett, mindig megettek egy muzsikus prímást is, aki lakodalomból tért volna haza, de az erdőben eltévedt. A szerencsétlen hegedűs kétségbeesésében húzni kezdte az ordasoknak. Azok egy darabig énekeltek mellé, majd amikor a prímás megdermedve kiejtette a vonót, rávetették magukat. Rút támadásukat csak a hegedű élte túl, noha abba is beleharaptak.

Ezek után a történetek után érthetően idegenkedtem az ordasoktól, a fagy gyalázatos védenceitől. Nincs miért kertelnem: napnyugta után nem mertem átmenni a sötét szobán, mert a sarokból szemek parázslottak és mozdulataimat figyelték.

Amikor a hidegben megfagyott a holdfény, sötét árnyak osontak az ablakunk előtt, és a kopasz fák törzsei mögül rám leselkedtek. A tündöklő fagyban szántam a kedves madarakat, a mókust, a bundát nem öltő sündisznót. De még jobban szántam magamat, a fagyos mesék szenvedő hallgatóját. Közben a felnőttek átbarangolták a sötétet, de nem esett bántódásuk. A farkasok valamiért tartottak tőlük.

Egyszer egy késő esti sétája után megkérdeztem Feri bá­csitól:
– Téged miért nem esz meg soha a farkas?
A kérdés meglepte. Bele­pirult:
– Miért kéne, hogy megegyen? – mormogta zavartan.
Megmagyaráztam. A farkas mindenkit megesz, nyilván Feri bácsival sem tesz kivételt. Ha eddig nem vitte el, az kész csoda.

Feri bácsi megvakarta a fejét:
– Nem olyan forró a kása, ahogy főzik – mondta rejtélyesen.
Ezt nem értettem. Végül is a kását mi esszük meg, míg a farkas bennünket esz meg.
– Azért mesélünk annyit a farkasról – mondta suttogva –, hogy ne csavarogj el…

Ez nagyon megnyugtatott. Aznap békésen bámultam a kinti sötétbe, és látszott rajtam az elbizakodottság. Erre Feri bácsi reggel félrevont és elújságolta, hogy az éjjel a farkasok megint megettek egy prímást. És amikor látszott rajtam a kétely, elvitt magával a vendéglőbe és megmutatta a muzsikust.
– Őt azért nem ették meg, mert bírta húzni reggelig!
A muzsikus rákezdett és vonító hegedűjének hangjából ítélve úgy tűnt, hogy rengetegszer húzhatta farkasok üvöltése mellé.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye az iskolakezdésről?







eredmények
szavazatok száma 1023
szavazógép
2020-02-22: Képzőművészet - :

210 éve született Barabás Miklós

Mikor született a nemzet festője?
Feleslegesnek látszik a kérdés, hiszen a művész pontosan leírta Önéletrajzában: 1810. február 22-én született. Azonban a magyar művészettörténet-írásban és -publicisztikában mindegyre felbukkan egy másik dátum, amely szerint Barabás Miklós 1810. február 10-én született. Kiragadott példaként említem a Zádor Anna és Genthon István által szerkesztett Művészeti Lexikont és a Magyar Életrajzi Lexikon, 1000–1990 javított és átdolgozott kiadását. Néhány nagyon fontos szakmai kiadványban a festő születésének napját nem említik meg.
2020-02-21: Belföld - :

Újabb bírságot kapott a B1 televízió

Az Országos Audiovizuális Tanács csütörtöki döntése alapján 10 ezer lej bírságot kapott a B1 televízió a ditrói eset kapcsán sugárzott két műsorában elhangzott diszkriminatív kijelentésekért. Mindkét adás esetében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat is feljelentést tett.