Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

OrszágjelentésAz Európai Bizottság javaslatai

2020. március 11., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Meglehetős visszhang nélkül jelent meg február végén az Európai Bizottság Romániáról szóló országjelentése, amely – miközben elemzi az elmúlt időszak makrogazdasági történéseit – az elkövetkező 12 hónapra a gazdaságpolitika szükséges hangsúlyait is megjelöli. A következtetéseket a Kis- és Középvállalkozások Országos Szövetsége tette közzé, ebből szemlézünk.

  • Nem kedvez Romániának az Európai Bizottság jelentése.  Forrás: CECCAR Business Magazin
    Nem kedvez Romániának az Európai Bizottság jelentése. Forrás: CECCAR Business Magazin

A reformok elmaradása, a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiányának az emelkedése veszélybe sodorja a fenntartható gazdasági növekedést – olvasható a jelentésben. Mindez annak ellenére, hogy – bár a korábbi évekhez képest lassult – a bruttó nemzeti össztermék négy százalék fölötti növekedést ért el (4,1 százalék volt). A jelentés azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy az uniós szinten még mindig magas növekedés fő mozgatója a lakossági fogyasztás, de az utóbbi időben élénkülni látszó beruházásösztönzés is jelentősen hozzájárult. Ugyanakkor a növekedés az elkövetkező két évben tovább lassul, idén decemberig 3,6, 2021 végéig pedig 3,3 százalékra.

A hazai kereslet továbbra is jelentős lesz, ami tovább növeli a folyó fizetési mérleg hiányát, vagyis a behozatal nagymértékben felülmúlja az exportból származó bevételeket. Ha tavaly ez kevéssel meghaladta a GDP öt százalékát, idénre akár 5,4 százalékra is növekedhet.

Ami a munkaerőpiac alakulását illeti, a már erőteljesen jelentkező hiány tovább erősödik, hiszen sem a demog­ráfiai folyamatok, sem a kivándorlás tekintetében pozitív változás nem várható, az aktív és az inaktív lakosság közötti arány tovább romlik. Az akut szakemberhiányra pedig fokozottabban lehet számítani.

A köztartozások mértéke 2019-ben egyértelműen meghaladta az előírt 3 százalékot (GDP arányosan), ami a kötelezettségvállalási eljárás megindítását immár elengedhetetlenné teszi. Annál is inkább, mert a nyugdíjak szeptemberre előirányzott 40 százalékos emelése tovább mélyítiheti a hiányt.

Az elmaradt beruházások – elsősorban a közúti és vasúti fejlesztéseknél – megakadályozzák az országot abban, hogy felzárkózzon a többi uniós ország szintjére.

 

Korábbi ajánlások

Románia csak mérsékelt ütemben valósította meg az Európai Bizottság korábbi, 2019-re vonatkozó ajánlásaiban javasolt intézkedéseket.

Semmilyen előrelépés nem történt a költségvetési keret és az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása terén, ahogy az oktatás munkaerő-piaccal való összehangolásának, a mélyszegénység felszámolásának, a döntéshozatali folyamat kiszámíthatóságának, az állami vállalatok működésének ügyében sem tapasztalható érdemi változás. Továbbá – bár némi javulás tapasztalható – korántsem elégségesek az adóbehajtás, az oktatás, a szociális szolgáltatások, a társadalmi párbeszéd (itt a minimálbér objektív szempontok szerinti megállapítását emelik ki) terén hozott intézkedések. Ugyanakkor esetleges a fontossági sorrend felállítása az állami beruházásoknál.

A jelentés pozitívan értékelte a pénzügyi stabilitás erősítését (itt elsősorban a bankrendszer stabilitását emeli ki), ugyanakkor megállapítják, hogy az állam biztosította a nyugdíjrendszer második pillérének életképességét, a közbeszerzések területén pedig sikerült a javasolt stratégia alkalmazása.

 

Jelentős különbségek

A tavalyi adatok alapján a Pénzcsinálók által idézett jelentés ugyanakkor azt is leszögezi, hogy kevés olyan ország van az unióban, ahol regionálisan ilyen mértékű egyenlőtlenség alakult ki, és ez idén is várhatóan tovább mélyül. Miközben a fővárosi életszínvonal az uniós átlag fölötti (vásárlóerő-paritáson számolva a GDP 1,4-szerese volt), addig a legszegényebb térségnek számító Északkeleti Régióban négyszer kevesebb. Ugyanilyen mértékű különbségek mutatkoznak a városi és falusi életszínvonal között. Beszédes az a megállapítás is, hogy ha kivennénk a fővárost ebből a statisztikából, a GDP-arányos vásárlóerő alig érné el az uniós országok átlagának felét.

Az aránytalanságokon nem segített, sőt, rontott a közszférában bevezetett béremelés, a differenciált áfacsökkentés vagy a minimálbér folyamatos emelése, ezek sokkal inkább az állam finanszírozási gondjait erősítették, hiszen az adórendszer jövedelem-újraelosztó képessége rendkívül gyenge.

Az állam egyébként az elmúlt években bevezetett adócsökkentéseket és költségvetési kiadásokat hitelfelvétellel finanszírozta. Az EB országjelentése szerint míg 2018-ban az államadósság 35,1 százalékát tette ki a GDP-nek, 2020 végére ez az arány elérheti a 38,2 százalékot, és ha marad ez az ütem, akkor az évtized végére az ország államadóssága akár a 60 százalékot is elérheti.

 

Következtetések

A jelentés szerint Románia a munkaerő költsége tekintetében az uniós országok élvonalába került, hiszen a munka termelékenysége – bár itt is haladás történt –  nem tartott lépést a 2016 óta jelentősen növekedő bérek mértékével. Mindez legszembetűnőbb a közszférában, ami egyébként rendkívüli nyomást gyakorol a versenyszférában alkalmazott bérekre is, de a minimálbér meredek emelése is negatív módon befolyásolta a versenyképességet. Ide tartozik a hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet. Annak ellenére, hogy káros hatásait utólagos módosításokkal igyekeztek csökkenteni, jelentős mértékben visszavetette a pénzügyi szektorban, illetve a beruházások területén elért eredményeket.

 

Konkrét javaslatok

A Kis- és Középállalkozások Országos Szövetsége az Európai Bizottság jelentése alapján a maga során egy sor következtetést és javaslatot fogalmazott meg.

Megállapítják, hogy a felemlegetett problémák java része a korábbi évek országjelentéseiben is fellelhető volt. Ezért a gazdaság területén rendkívül fontos a költségvetés beruházásorientált végrehajtása, illetve fenntarthatóságának biztosítása. Ugyanakkor az állami vállalatok irányítása tekintetében be kell tartani a törvényes előírásokat, hiszen három éve a vezető beosztásokat nem versenyvizsgával, hanem három-három havonta meghosszabbított kinevezésekkel töltik be. Az uniós források és egyéb támogatási formák sokkal hatékonyabb lehívása és felhasználása szintén az intézkedések homlokterébe kellene hogy tartozzon.
A szövetség szerint a társadalmi párbeszéd során végre figyelembe kellene venni a versenyszféra szereplőinek javaslatait a közpolitikák kialakításában, ugyanakkor a pénzügyi törvénykönyv előírásait legalább négy évig változatlanul kellene hagyni. Továbbá a közszférában eszközölt béremelés ne a beruházások kárára történjen, a közszolgáltatások digitalizálása pedig immár elengedhetetlen a bürokrácia leépítésében.

Szociális téren a szövetség differenciált nyugdíjemelést javasol: a mintegy 1,8 millió 800 lej alatti járandóság 40 százalékos, a közel kétmillió 801–1500 lej közötti nyugdíj havi 200 lejes, a több mint 1,2 millió 1500 lej fölötti nyugdíj infláció szerinti növelését. Ugyanakkor szükség lenne az 5000 lej fölötti nyugdíjak befagyasztására (10 000 nyugdíjasról van szó).

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye a koronavírus miatt elrendelt hatósági intézkedésekről?








eredmények
szavazatok száma 2511
szavazógép
2020-03-11: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Iskolaépítők a Dunántúlon (Virágcsokor Dancs Pál sírjára)

Dr. Borcsa János irodalomtörténész Földi Istvánról írt emlékezését olvasva gondoltam, hogy szót ejtek árkosi Dancs Pálról (1912–1987) is, arról a néptanító-tanárról, aki Földi István (1903–1967) magyarországi évei alatt közvetlen munkatársa volt abban az áldozatos munkában, melyet a világháborút követő években vállaltak fel azzal a céllal, hogy iskolát teremtsenek a Dunántúlra telepített bukovinai székely családok gyermekeinek, hiszen ők a menekülés éveiben csak hellyel-közzel jártak iskolába.
2020-03-11: Pénz, piac, vállalkozás - :

Elektronikus ügyintézést javasolnak

A koronavírus terjedése miatt az országos adóhatóság az elektronikus ügyintézést ajánlja.