Kormányválság járványbanCîţu visszalépett

2020. március 13., péntek, Belföld

Pár perccel az új liberális kormány beiktatására összehívott parlamenti ülés előtt visszaadta kormányalakítási megbízatását Florin Cîţu ügyvivő pénzügyminiszter. Ezt nem is ő maga, hanem az államelnöki hivatal jelentette be, nem kis felháborodást kiváltva – a koronavírus-válság közepette ugyanis a parlamenti pártok egyetértettek abban, hogy véget kell vetni a kormányválságnak, nem szabad a választások előrehozását erőltetni, az országnak teljes jogkörű kormányra van szüksége.

  • Florin Cîţu ügyvivő pénzügyminiszter. Fotó: Digi24.ro
    Florin Cîţu ügyvivő pénzügyminiszter. Fotó: Digi24.ro

Délelőtt már tudni lehetett, hogy a Cîţu-kabinetet – amely csak a kormányfő és a pénzügyminiszter személyében különbözött az előző, Ludovic Orban által vezetett kormánytól, amely megbuktatása óta ügyvivőként működik – az SZDP kivételével minden párt megszavazza. Ezek után váratlanul jött Cîţu visszalépése, amit legélesebben a liberális-demokrata Călin Popescu-Tăricea­nu, illetve a Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke, Dan Barna bírált. Marcel Ciolacu SZDP-elnök azonban – a napirend nélkül maradt parlamenti ülés felfüggesztése után – úgy nyilatkozott, hogy „ez a legjobb, ami Romániával történhetett”.

Az államfőnél tett látogatása után Florin Cîţu is megszólalt: visszalépését „fegyelmezett pártkatonai” mivoltával és Románia „nehéz helyzetével” indokolta. „Ahhoz, hogy a párt sikeresen szerepeljen a választásokon, a párt elnöke kell a kormány élén álljon” – írta közösségi oldalán. Hozzátette: jelölésére akkor került sor, amikor a pártok többsége egyetértett a választások előrehozásával, de ez ma már nem lehetséges. Cîţu ezzel közvetve elismerte, hogy azért kellett volna az NLP régi-új kormányának névsorával a parlament elé járulnia, hogy a törvényhozás elutasítsa kabinetjét, nem pedig azért, hogy beiktassák.

Florin Cîţu pénzügyminisztert február 26-án kérte fel kormányalakításra Klaus Iohannis államfő, az ellenzék feltételezése szerint azért, hogy beiktatását elutasítsák, és így – két meghiúsult kormányalakítási kísérlet után – jogalapot teremtsen a parlament feloszlatására. Az alkotmánybíróság azonban tegnap teljes egészében alkotmányellenesnek minősítette az előrehozott választásokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, amelyet Ludovic Orban kabinetje a bukását okozó bizalmatlansági indítvány parlamenti vitája előtti napon fogadott el. A román hírtelevíziók szerint épp azért volt valószínű, hogy a parlament tegnap délután bizalmat szavaz Florin Cîţu miniszterelnök-jelölt régi-új kormányának, mert a parlamenti választások előrehozása lehetetlenné vált.


Iohannis tárgyalásokat kezd

Florin Cîţu visszalépése felelősségteljes, politikai érettséget tanúsító gesztus, amit én tiszteletben tartok – jelentette ki Klaus Iohannis államfő tegnap esti nyilatkozatában, amely után a sajtó nem tehetett fel kérdéseket. Iohannis szerint a tegnapi események nem változtatnak semmin, az országnak továbbra is működő kormánya van, amely Ludovic Orban vezetésével „teljes határozottsággal és felelősséggel” jár el, és épp az általa idejében bevezetett, esetenként drasztikus intézkedéseknek köszönhető, hogy a koronavírus-fertőzések száma viszonylag alacsony. Ezzel együtt szükségünk van egy teljes hatáskörű kormányra – szögezte le, és ma délre tanácskozásra hívta a parlamenti pártokat, mert „egyetlen  elvesztegetni való percünk sincs”. Iohannis haladéktalan munkára szólította fel a parlamentet, hogy jövő héten már új kormányunk legyen, amellyel együtt az államfő „százszázalékos erőbedobással” küzdhet a koronavírus ellen, az első számú prioritás ugyanis jelenleg az emberek egészsége. A jelenlegi helyzetben nincs helyük a politikai leszámolásoknak és vitáknak, a dolgok gyorsan és előre nem látható módon alakulhatnak – mondta még, és nyugalomra, önfegyelemre, a szabályok betartására szólította a lakosságot. Utóbbiak közöl néhányat fel is sorolt, és végül kifejezte reményét, hogy „együtt, emberséggel, bizalommal” ezt a megpróbáltatást is sikerül átvészelnie az országnak.
 

Nem lesz előrehozott választás

Alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság tegnap az előrehozott parlamenti választásokról szóló, február elején kiadott sürgősségi kormányrendeletet.
A parlamenti választási törvényt módosító jogszabály ellen az ombudsman emelt alkotmányossági óvást az RMDSZ és az SZDP panasza nyomán, amelyek a választási rendszer burkolt módosítását kifogásolták. A két alakulat szerint a kormány nem hozhat sürgősségi rendeletet a választójog terén, a választási rendszert csak a parlament módosíthatja. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a választások előrehozásával kapcsolatos szervezési tennivalók pontosítása mellett a kormány a választási jogosultságot is kiterjesztette oly módon, hogy a szavazók akár egy másik megye parlamenti képviseletébe is beleszólhatnak, ha a szavazás napján nem saját választókerületükben tartózkodnak.

Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel helyt adott az óvásnak, és úgy értékelte, hogy a választás, illetve a választhatóság jogát szavatoló alkotmányos előírást sérti, ha a polgárok bárhol leadhatják voksukat, értelmetlenné téve a választási törvény által megszabott megyei választókerületes rendszert. Másfelől a kormányrendelet lehetőséget teremtett arra, hogy az előrehozott parlamenti választásokat a júniusban esedékes önkormányzati választásokkal egy időben szervezzék meg, márpedig az alkotmánybíróság szerint ez is sérti a választhatóság jogát, mert kizárja, hogy egy jelölt az önkormányzati és parlamenti választásokon is induljon. Harmadrészt a választási szabályok megváltoztatása kevesebb mint egy évvel a voksolás előtt sérti az alkotmány által garantált jogbiztonságot.

Az alkotmánybíróság döntése hatályon kívül helyezi a 26-os sürgősségi kormányrendelet egészét.


Politikusi reakciók

Kormányalakítási megbízásának visszaadásával Florin Cîţu kijelölt kormányfő a parlament iránti megvetését fejezte ki, és emellett csúfot űz a román állampolgárokból, vélekedett Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke, aki felelőtlennek tartja Cîţu visszalépését. „Ez szégyen az NLP-nek, szégyen Romániának” – fűzte hozzá.

Ugyancsak szégyenletesnek ítéli a történteket a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ), és magyarázatot vár az államfőtől. Dan Barna pártelnök szerint tegnap a parlamentnek esélye volt arra, hogy véget vessen egy politikai válságnak, ám az NLP úgy döntött, hogy meghosszabbítja azt. Lássuk, mi következik, egy újabb jelölés vagy egy újabb mímelés. Tiszta csúfolkodás, ami történt, felelőtlen és nevetséges, aljas politikai játék, amikor Románia a modern kor legnagyobb egészségügyi válsága előtt áll – jelentette ki. Barna szerint az ország egy teljes értékű, felelős kormány beiktatását várta el a politikai osztálytól, amely képes azzal foglalkozni, hogy miképpen védjük meg nagyszüleinket, szüleinket és gyermekeinket a koronavírustól. A lakosság kétségbeesetten várja a megoldásokat, kicsinyes, ordináré játszmákat kap – fejtegette. Hozzátette, hogy pártjuk készen áll a kormányzásra, Dacian Cioloş személyében miniszterelnök-jelöltjük is van, és azon lesznek, hogy ezt a válságot minél hamarabb lezárják. Az SZDP-vel való kormányalakítást azonban kizártnak nevezte.

A Népi Mozgalom Pártja „legitim és döntőképes” kormány létrehozását szorgalmazza. Eugen Tomac pártelnök szerint nemzeti egységkormányt kell létrehozni, az NLP-nek pedig „rá kell ébrednie a valóságra”. „Kötelességünk azonnal véget vetni mindennemű politikai kalandnak. Románia nem maradhat a politikai bizonytalanság mezsgyéjén, amikor a krízis küszöbén van a közegészségügy, és ebből következően súlyos problémák merülhetnek fel a gazdaságban. Új kormányunk kell hogy legyen: ma, holnap, de legkésőbb hét végéig” – szögezi le.

Benkő Erika képviselő is felelőtlenségnek tartja, hogy Cîțu miniszterelnök-jelölt visszaadta mandátumát. Az RMDSZ háromszéki politikusa úgy véli: „ennek a politikai játéknak sajnos beláthatatlan következményei lesznek. Mivel az államelnöknek új miniszterelnök-jelöltet kell nevesítenie, jövő héten elvileg kezdődne elölről a miniszterek meghallgatása. Ugyanakkor reális az esélye annak, hogy a koronavírus-járvány súlyosbodása miatt a parlament ne ülhessen össze, tekintve, hogy már két fertőzött parlamenti alkalmazott van, akik sok emberrel kerültek kapcsolatba. Ez azt is jelenti, ha jövő héten a járvány borítékolható elharapózása miatt rendkívüli intézkedések lépnek életbe, az országnak meghatározatlan időre nem lesz legitim és teljes körű döntéshozatallal rendelkező kormánya! Az ügyvezető kormány ugyanis nem hozhat sürgősségi kormányrendeleteket, melyekre most igenis szükség lenne, hiszen a sürgősségi kormányrendeleteket épp az ilyen esetekre találták ki, nem arra, hogy a választások előtt meg lehessen változtatni a választási törvényeket” – írja közösségi oldalán.

Az egyedüli, aki üdvözölte Cîţu visszalépését, Marcel Ciolacu, a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező SZDP elnöke volt, aki szerint ez „a legjobb dolog, ami történhetett”. A házelnöki tisztséget is betöltő szociáldemokrata politikus azt ígérte, hogy „megsürgeti” a kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti meghallgatását. Ciolacu a parlament szószékéről a tegnapi ülés berekesztése előtt arra figyelmeztette a törvényhozókat: maradjanak Bukarestben, és készüljenek fel arra, hogy szombaton és vasárnap a parlamenti szakbizottságoknak véleményezniük kell egy új kormány lehetséges tagjait.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 4567
szavazógép
2020-03-13: Közélet - Bokor Gábor:

Aggodalom Kovásznán

Pánikhangulatról ugyan még nem lehet beszélni, de a kovásznai közhangulatban érződik: amióta egy helybélinél beigazolódott a Covid–19 vírussal való fertőzés ténye, és a beteget kolozsvári kórházba szállították, a lakosságban döbbenetszerűen tudatosult a veszély. Kis városban élnek, gyakorlatilag mindenki a potenciális veszélyeztetettek között van – vélik a legtöbben.
2020-03-13: Közélet - Szekeres Attila:

Elővigyázatosságra intenek az egyházak (Koronavírus)

A koronavírus-járvány gyors terjedése következtében történelmi egyházaink felhívják a figyelmet az illetékes hatóságok kötelező rendelkezéseinek és ajánlott óvintézkedéseinek betartására. Javasolják az istentiszteleti alkalmak növelését a hívek minél kisebb csoportokba való eloszlása érdekében, vagy a szabadtéri istentiszteletek tartását. Esetenként az alkalmak elhalasztását helyezik kilátásba.