Mivel a rendkívüli helyzet miatt nem tudtak közönség jelenlétében megemlékezni a Zsibón 1796. december 3-án született báró Wesselényi Miklósról halálának 170. évfordulóján (elhunyt Pesten 1850. április 21-én), dr. Dimény Attila, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum vezető muzeológusa a Céhtörténeti Múzeum szimpatizánsai Facebook-oldalán egy 26 perces filmet állított össze, ott tekinthető meg a város első díszpolgáráról szóló kisfilm.
A filmben Dimény Attilán kívül Vántsa Judit, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvár igazgatója és az ötletgazda, a zsibói származású dr. Erdélyi Csaba belgyógyász főorvos méltatja a reformkor egyik legjelentősebb személyiségének életét és munkásságát, osztja meg gondolatait Zsibó és Wesselényi kapcsolatáról. Dimény Attila arról számol be, hogy az 1834-es nagy tűzvész nyomán a város háromnegyed része hamuvá vált, az akkori helyzet enyhítésére Wesselényi ezer forintot ajánlott fel a városnak. A nagylelkű adományért a város vezetői hálájuk jeléül tiszteletbeli polgárrá fogadták Wesselényit, de az akkori polgárjog szerint csak az lehetett ennek a címnek a tulajdonosa, aki birtokkal is rendelkezett a településen. Ennek érdekében az adományból földet vásároltak Kézdivásárhely határában, amely a köztudatba Ezereskert néven került be. A polgári díszoklevelet a birtoklevéllel együtt küldöttség vitte el Kolozsvárra Wesselényi Miklósnak. A báró elfogadta a kitüntetést, és ígéretet tett, hogy a telekre kaszinót építtet, azonban a Habsburg-kormány a telek birtoklásában és a kaszinó építtetésében is meggátolta Wesselényi Miklóst.
Kézdivásárhelyen a városi könyvtár mellett egy utca is viseli Báró Wesselényi Miklós nevét.
