Jánó Mihály: Szent György-szobrok és -festmények

2020. április 24., péntek, Képzőművészet

Idén a járvány miatt elmarad Sepsiszentgyörgy hagyományos tavaszi, Szent György-napi ünnepe. A sok és színvonalas rendezvény elmaradásával keletkező űrt kismértékben talán pótolhatjuk azáltal, ha itt, ahol egész évben jelentős kulturális élet folyik és a művészeti alkotásoknak értő hívei vannak, előkeressük és számba vesszük a rossz felett győzelmet arató Szent György lovag alakját az erdélyi, illetve a székelyföldi képzőművészeti alkotásokban.

  • Székelydálya – református templom, Szent György legendája.  Fotó: Csedő Attila
    Székelydálya – református templom, Szent György legendája. Fotó: Csedő Attila

Szent György mártír lovagot, mint a nyugati és a keleti egyház rendkívül ünnepelt szentjét, a világ számos országában patrónusként, védőszentként tisztelik. Életét és legendáit sok ország, tartomány és város zászlóján és címerében vagy képzőművészeti alkotásaiban megörökítették. Vallásos tisztelete a templomok titulusában, névadásában és liturgikus berendezésében is megnyilvánul.

Szent György alakjának hitelességét nem igazolta a történeti kutatás, az egyház martyrologiumában viszont évszázadokon át ókeresztény vértanúként szerepelt, feltételezett életeseményeiről csak az 5. századtól feljegyzett szentéletrajzokból (hagiográfia) értesülhetünk. Ezek szerint Szent György nagyvértanú, katona Kappadókiában (Törökország) született. A keresztény nevelés után katona lett, s Diocletianus császár uralkodása alatt (284–305) szolgált. A keresztényüldözés kitörésekor György, aki már magas rangú tiszt volt, vagyonát szétosztotta a szegények között, s a császári udvar előtt megvallotta hitét. Nem volt hajlandó áldozni az isteneknek, ezért halálra ítélték. 303. április 23-án végezték ki Nikomedia (Izmir) város falainál, majd testét Lidda városába vitték. Egyes iratok szerint Szent György Liddában halt meg. A város mai neve Lod, Izraelben, ahol a mártír szent síremléke található.

A képzőművészetekben Szent György alakját a 6. századtól, előbb a mártírtörténetének, vértanúhalálának felidézésével ábrázolták, majd a 10. századdal kezdődően úgy jelenítették meg, mint a sárkánnyal, démonnal küzdő harcos szentet. Az európai gótikus művészetben a sárkány feletti győzelmet többnyire az 1261 és 1266 között összeállított Legenda aurea elbeszélése szerint ábrázolták, rendszerint egyetlen jelenetben összefoglalva.

A történet egyik változata röviden a következő: a Silena város melletti tóban egy mérges sárkány lakott. Már többször megfutamította a városlakókat, akik azért, hogy megmeneküljenek, naponta két juhot adtak neki. Amikor a juhok megfogyatkoztak, egy-egy embert áldoztak a szörnynek. A városnak már szinte minden ifja és leánya áldozatul esett, amikor a király leánya következett volna. A leány könnyezve ment a tóhoz. Szent György arra jött lóháton. Megkérdezte, mi a baj. A lány így válaszolt: „Jó ifjú, szállj gyorsan lovadra, és sietve fuss el innen!” – és elbeszélt neki mindent. Ő pedig ezt mondta: „Ne félj, Krisztus nevében segíteni fogok rajtad.” Ekkor a sárkány kiemelte fejét a tóból. György Istennek ajánlotta magát, és olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. Akkor odaszólt a leánynak, hogy az övét kösse a sárkány nyakára és vezesse be a városba. A városban a nép rettenetesen megijedt, de György így szólt hozzájuk: „Ne rettegjetek, mert az Úristen küldött hozzátok, hogy megszabadítsalak a szörnytől. Higgyetek Krisztusban, és keresztelkedjetek meg, akkor megölöm a sárkányt.” Így hát a király és a nép megkeresztelkedett, György pedig megölte a sárkányt.

 

Sepsiszentgyörgy, Szent György köztéri szobra. Fotó: szoborlap.hu

 

Székelyföldön a sárkányt (démont) legyőző Szent György lovagot a világ más tájaihoz hasonlóan már korán, a középkortól ábrázolták a templomok fal- és oltárképein, valamint az oltárokhoz tartozó szobrászati alkotásokban. Tiszteletének máig tartó hagyománya jeleként áll a Kolozsvári testvérek középkori szobrának egyik másolata Sepsiszentgyörgy főterén. A szoborról közölt korábbi írásomból kiemelek egy kis részletet: „A kis méretű szobor egyedülálló művészettörténeti értékéről, keletkezésének és elhelyezésének körülményeiről könyvtárnyi értekezés született azóta, hogy az 1541. évi prágai tűzvészben történt sérülését egy korabeli krónikás megemlítette. Ekkor mint kútszobor állt a Mihulka-torony tövében, és egy tűzben lezuhanó gerenda a lovag lándzsát tartó karját letörte. A Szent György-szobor kútszoborként történt elhelyezése abból a középkori hagyományból ihletődött, amelyet a Legenda aurea is megemlített: a megmentett leány apja által emelt templom oltárán bővizű forrás fakadt, mely minden beteget meggyógyított, aki csak ivott belőle. Másrészt a műalkotás sokrétű jelentését gazdagítja a talapzaton megformált, kígyókkal, gyíkokkal és békákkal benépesített vízparti táj, amelyben a mérges leheletű sárkány megjelenik. »A leheletével ölő sárkány (...) a járványoknak is megtestesítője, s a mocsári hüllők a szövetségesei« – figyelmeztet az ábrázolt állatok jelentésére Marosi Ernő, aki ezáltal konkrétan a pestistől való félelemre és egyben Szent György oltalmazó szerepére utal. »1373-ban a fekete halál élménye mindennél elevenebb – mondja –, s a pestis visszatérései gondoskodtak arról, hogy a rettenet ne menjen feledésbe!«” (Sárkányölő Szent György, Háromszék, 2013. április 20.)

Ezúttal két nemrég restaurált székelyföldi középkori Szent György-falfestményt mutatok be. A szentélyének reneszánsz festményéről híres székelydályai református templomban a 14. század végén megfestették a Szent László-legenda falképsorozatát.

 

Székelydálya, református templom, Szent György harca a sárkánnyal – falképrészlet. Fotó: Mudrák Attila

 

Ugyanaz a műhely, amely a László-ciklust készítette, egy nagy méretű Szent György-kompozíciót is festett a hajó déli hosszfalán. Az évszázadok alatt töredékessé vált, 1992-ben feltárt falfestményből Szent György sisakos, pikkelypáncélos alakjának felső fele és a lovának a feje maradt viszonylag épen. A kép szentély fe­lőli részében a városfalakon álló király és felesége imádkozó alakja látszik. Szent György sisakos fejét glória övezi, bal kezében kettős kereszttel díszített pajzsot tart, a jobb kezében tartott dárdát lefelé lendíti. Ezen a falfelületen a ló előtti sárkány alakja elpusztult. A korabeli, hasonló ábrázolások alapján feltételezhető, hogy a megmentett lányt is megfestették, azonban az ő alakja is megsemmisült. Fontos eleme a falképnek a lovag feje körül olvasható gótikus, minuszkulás felirat: Sct Georgius.

 

Gidófalva, református templom, Szent György harca a sárkánnyal – falképrészlet. Fotó: Jánó Mihály

 

A másik Szent György-falkép a gidófalvi református templomban látható. A templom teljes helyreállításával együtt, a Teleki László Alapítvány támogatásával restaurált 15. századi falfestmények a hajó északi falán Jézus életének jeleneteit, a nyugati falon pedig a Szent László-legenda mozgalmas ütközetjelenetét ábrázolják. A karzatfeljáró lépcső mögött bontakoznak ki egy kisebb, barna tónusban megfestett Szent György-jelenet körvonalai, amelyekből a lovag glóriás arca vehető ki jobban, és a lándzsa, amelyet az érzékletesen megfestett sárkány torkába döf. Felfigyelhetünk arra, hogy mindkét templomban együtt festették meg Szent György és Szent László leányszabadító küzdelmét a keresztény lovagi eszmény szellemében.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1798
szavazógép
2020-04-24: Kitekintő - :

Dabis Attila: A világjárvány identitása (Még a szükségállapot közepette is kötelező a kisebbségek nyelvi jogait biztosítani)

A koronavírus-járvány közvetett vagy közvetlen módon, de a bolygón élő emberek java részére kihat, ennek mértéke azonban jelentős földrajzi szórást mutat. Azokban a térségekben, ahol a válság lefolyása akut és rendkívüli hatósági válaszokat szül, a kivételes viszonyok új minőséget adnak régi, beágyazott törésvonalaknak is. Ezekből pedig akad bőven valamennyi kontinensen.
2020-04-24: Kiscimbora - :

Berta Kati: A Föld meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt a világűrben egy bolygó. Messziről úgy nézett ki, mint egy kék üveggolyó. Irigykedve nézett rá a többi égitest, mert olyan gyönyörű volt.