Kilyén kínálata

2020. június 9., kedd, Riport

Az 1968-ban Sepsiszentgyörgyhöz csatolt vidéki település közelmúltjáról aligha fogunk többet megtudni az elkövetkező évtizedekben, mint eddig, pedig egymaga kínálja a háromszéki kistelepülések hihetetlenül gazdag, új és nem új értéktárkincsét. Miért van az, hogy nyelvészeink néveredet-kutatása, a település teljes felmérése csigalassúsággal halad, pedig ennél izgalmasabb témát aligha jelölhetne ki végzős egyetemistáinak a vezetőtanár.  A falunak azonban nemcsak a múltja érdekes, jelene, fejlődése is. Sok megoldatlan kérdésben várják a megyeközpont segítségét, és remélik, hogy a járvány lecsengése után az élet visszazökken a rendes kerékvágásba.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

Nagyon régen lakott hely Kilyén, s múltjáról majdnem többet tudunk, mint újkori történetéről. Az első emberi telepek az Olt keskeny lapályán és annak teraszán voltak. A város felőli Egres-tető területén bronzkori, római és szétszórtan XII–XIII. századi nyo­mokra bukkantak a régészek. A mai település nevét 1332-ben említik írásos formában Kylien alakban. 1910-ben 500, túlnyomórészt magyar lakosa volt, most valamivel több. Műemlék unitárius templomáról kiderült, hogy XII–XIII. századi alapokon nyugszik, 1334-ben már plébániatemplom volt, 1497-ben gótikus stílusban átépítették. Falai ritkán látható freskókat kínálnak, az egész Sepsi-térség egyik legszebb gótikus temploma.

És akkor hol van még agrár- és házi­ipari története, természeti javai és értékesíthető kincsei, egyház- és oktatástörténete, néprajzi-népszokásbeli hagyományai, ma is működő művelődési élete, épített öröksége (udvarházai, családi sírboltjai, emlékkövei), turisztikai látnivalói s nem kevésbé jeles szülöttei, személyiségei, helye Sepsiszentgyörgy város életében.

De ugorjunk a jelenbe.

 

 

Vaszi Etelka falufelelős

Ő az, akinél bármi felől érdeklődni lehet, s aki olykor – ha a helyben lakó néhány szociális támogatott nem végzi feladatát – maga is összegyűjti a köztéri szemetet. Az elkövetkező népszámlálás alkalmával pontosan kiderül, de valahol ezer lélek körül lehet Kilyén népessége, erőteljesen városiasodó lakossága. Többségben van a reformátusság, kevesebben a római katolikusok, az unitáriusok. A nemrég alakult, saját templommal is rendelkező görögkeleti románság túlnyomó része a városból tér ide haza.

– Én függetlenként képviselem ezt a közösséget a városi tanácsban, szavazati jog nélkül. Érezzük az önkormányzat segítségét, kérésemet meghallgatják és a lehetőségekhez mérten orvosolják is. Apróbb közösségi dolgokban Tóth-Birtan Csaba alpolgármestert és Bíró Lászlót szoktam felkeresni, művelődési, kulturális ügyekben pedig Sztakics Éva alpolgármester asszonyt. A város Kilyén víz- és szennyvíz-, valamint közvilágítási hálózatát kiépítette, de egyre több a településszéli új házsor, ahova ki kellene terjeszteni a közművesítést. Ígéretet kaptunk. Sajnos, mellékutcáink burkolata romló. Szűk fél kilométernyi aszfaltos utcaszakaszunk van: az országúttól az iskoláig és egy kevés a kultúrotthon előtt, ahol a falunapokat szoktuk tartani Sárpilis testvértelepülésünk jelenlétében. Hiányzik az utcák vízelvezető hálózata, ami miatt a minden évi hengerelt kavicsos burkolat hamar kátyús lesz. Legrosszabb állapotban az a belső utcaszakasz van, amely az elemi iskolát köti össze a volt faluháza, a jelenlegi kultúrotthon és a római katolikus imaház övezetével, ezt évente mindig javítani kell. A kilyéni belterületek takarításával és a rendetlenkedő-duhajkodó fiatalokkal van még baj. Utóbbiak szemetelnek, rongálják olykor a kultúrotthon előtti közjavakat (kerítést, padokat stb.), amit már jelentettem is a rendőrségnek.

 

Vaszi Etelka falufelelős

 

Járvány után visszarendeződés

Egyed-Kolumbán László kilyéni református lelkipásztorral való beszélgetésünk alkalmával – aki közel 17 esztendeje pásztorolja a 350 lelket meghaladó gyülekezetet – egyfajta aggodalomféle is megfogalmazódott, jelesen az, hogy a járvány után a kisközösségeknél és a felekezeteknél gondot kell majd fordítani az igen fontos visszarendeződésre.

– Ez év elején szép számban ifjúsági csoporttá rendeződtek nálunk a fiatalok, ami többszörösen biztató volt, nemcsak a fiatalítás szempontjából, hanem a gyülekezeti tevékenység és a templomlátogatás szempontjából is. Sajnos, a járvány megakadályozta gyermekeink ez évi uzonkafürdői, immár hagyományossá vált táboroztatását. Feleségem segítségével eredményesen működött az egyházközség kórusa, annak újbóli életre keltése is időszerű lesz. Remélem, hogy újraindul holland testvérkapcsolatunk is, az ő pénzadományaikból szoktak segélycsomagokat kapni a gyülekezet rászoruló családjai. A jó időt, a szép időt hétköznapi dolgok megoldása céljából is várjuk, nemcsak a templom körül vannak-lesznek gondok, hanem a lelkészi lakásnál is, itt ugyanis nincs központi fűtés, amit ezen a nyáron mindenképpen szeretnénk megoldani. Kiadásaink fedezésébe olykor besegít az egyházközség tulajdonában levő zöldséges mellékgazdaság is, amelyet egy presbiter család és jómagam rendezünk.

Fekete Zoltán gondnokhoz is bekopogtattunk, aki – mint több más kilyéni termelő – saját telkén virágkertészettel foglalkozik. Összeszámoltuk, hogy Kilyénben négy nagyobb virágtermelő, két nagyobb zöldséges működik, sokkal kevesebb, mint a szomszédos Szotyorban.

– A gondnokság és a virágok lekötik szabad időmet – részletezte. – Soron van templomunk harangtornyának a meszelése, mert megviselte az időjárás. A virágokat (jelenleg is van még tartalékban nyári szegfű, vinca, magját elhullató tátogtató, jégvirág, tölcséres jázmin, akasztós virágok, napvirág) itthon én szaporítom-nevelem, feleségem gondoskodik értékesítésükről a szentgyörgyi piacon. Április végétől már megkezdtem pikírozni a krizantémokat. A virágtermesztés tudást, időt, szorgalmat, szeretetet és anyagi befektetést igényel.

 

Fekete Zoltán virágai között

 

Búcsú és névadó ünnepség

Kilyénben van óvoda és iskola, igaz, utóbbiból csak az előkészítő és az első két osztály működik helyben. A második és harmadik osztályosok Sepsiszentgyörgyön az Állomás negyedi Ady Endre Általános Iskolába járnak. A helybeli viszonyok felől Beke Tímea óvónőtől érdeklődtük, aki elmondta, hogy az egyetlen, összevont osztályt Unguran Tünde tanítónő vezeti. Közösen oktattak-tanítottak a világháló segítségével. A kicsik rajzokat, meséket, versikéket tanultak, a nagyobbak azt az anyagot, amit még előírt az idei program. A szülőkkel egy közös csoportot alakítottak, és nagyon gyümölcsöző volt a velük való együttműködés.

– Igyekeztem a gyermekek szüleit összetartani, eddig is velük szerveztük meg az iskolában a farsangot, a kicsinyek karneválját, csakhogy idén a koronavírus miatt a minden évben sorra kerülő farsangi bál elmaradt. Máskor színdarabos bált rendeztünk élő zenével. Mi bizakodóan várjuk a szeptembert, hogy rendes kerékvágásban indulhasson újra a tanítás. Iskolánk épületét kívül-belül felújíttatta a városvezetés, a munkálatokat személyesen Sztakics Éva alpolgármester asszony ellenőrizte.

– A kilyéniek közös óhaja volt még tavaly, hogy elemi iskolájuk vegye fel egykori tevékeny és kedvelt igazgató-tanítójának, Mánya Bélának a nevét.

– Valóban így volt, de a beleegyező jóváhagyás megkésve jelent meg, és a névadó ünnepséget az őszi iskolakezdés utánra tervezték – tájékoztatott a falufelelős, remélve, hogy a vírusjárvány nem fogja megakadályozni a tanév beindulását.

Mánya Béla (1927–2018) megyénk és városunk ismert pedagógusa volt, 2011-ben lett a Pro Urbe díj megérdemelt kitüntetettje. Gyimesfelsőlokon született, édesapja a Román Vasúttársaság alkalmazottja volt, kihelyezéssel került családja Kilyénbe. Középiskolai tanulmányait 1948-ban fejezte be a Székely Mikó Kollégiumban. 1951-ben elvégezte a tanítóképzőt. Ozsdolán kezdte pályafutását, 1959-ben visszatért Kilyénbe, ahol akkor elemi iskola működött. A tanári karral közösen, a lakosság bevonásával sikerült felépíteni egy új épületszárnyat, így bővült az intézmény általános iskolává. A falu lakóinak segítségével szépítették az iskola udvarát, sportpályát alakítottak ki. Önerőből lakatos-, asztalos- és szabóműhelyt létesített és szerelt fel, brassói mintára gokartklubot létesített Kilyénben. Időközben megválasztották az iskola igazgatójának, és tanítói munkája mellett értékes kulturális tevékenységet folytatott. Pedagógusként annak szentelte életét, hogy az elméleti tudás mellett megtanítsa diákjait arra, az odaadással végzett tevékenység meghozza gyümölcseit. 1972 után ő vezette a városi pionírház gokartkörét. A kilyéniek ma is hozzáértő tanítóként tartják számon, a közösség érdekében végzett munkássága okán egykori tanítványai ma is példaképüknek tekintik.

– Az esztendő mozgáskörülményeinek alakulását mi is várjuk – mondotta Török Aranka, a kilyéni Búzavirág Dalkör szervezője. – Ha nem lesz akadálya, újrakezdjük a próbákat, műsorunkat kibővítjük új népdalokkal, ha hirdetnek kórustalálkozókat, azokra is bejelentkezünk. Zenekíséretről továbbra is férjem, Török Mihály gondoskodik. A család készül a katolikus kápolna búcsújára.

Simon Mária, a filia helybeli mindenese elmondta, hogy a Jézus Szíve kápolna búcsúját június 21-én 16 órára hirdette meg a százlelkes kilyéni katolikus filiába beszolgáló Hajdú János főesperes.

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2020-06-09: Magazin - :

Meg lehetne szokni, de minek: Ciucaş (Sörcsap – a székely sörkalauz)

Régen, még megboldogult legény koromban – ahogy az öregek mondanák – kipróbáltam a Ciucaş sört, ám akkor roppant rossznak ítéltem meg. Meg is fogadtam, hogy többet nem iszom belőle. Hát a sors keresztbe húzta az elhatározásomat, de mondhatnám azt is, hogy ember tervez, rokon végez.
2020-06-09: Gazdakör - Bokor Gábor:

A vegyszeres kezelések ideje

Az elmúlt hetek esős időszaka jelentősen növelte a talaj vízkészletét. A farmerek azonban nem állnak tétlenül, készülnek egy szárazabb periódusra, készenlétbe helyezték az öntözőberendezéseket. Ezen túlmenően figyelniük kell a kultúrák védelmére, a felmelegedés és a még mindig nedves környezet kedvez a kártevők szaporodásának, főként a gombás betegségek elterjedésére lehet számítani.