Bánja-e a székely? 6. Oklánd – Utak és lehetőségek?

2020. július 20., hétfő, Riport

Tervem, hogy körbejárjam a történelmi Udvarhelyszék településeit, amelyek jórészt a mai Hargita megye délnyugati részén helyezkednek el, illetve részben átnyúlnak Háromszék/Kovászna, Maros és Brassó megyébe is. Riportsorozatom egyik célja, hogy bemutassam Székelyföld különálló tájegységeit, áthajolva szomszédos közigazgatási területekhez tartozó kerítéseken, körülnézve ugyancsak székely településeken. Jelen esetben Udvarhelyszék irányából Erdővidék felé közelítve vesszük szemügyre a falvak mai gazdasági és társadalmi helyzetét, a rejtett és megmutatkozó potenciált, a pillanatnyilag zajló folyamatokat és a közeljövőre vonatkozó terveket. Minden egyes települést megvizsgálok az egyházközségek, a helyi vállalkozások szintjén, illetve a civil berkekben zajló közösségépítő munka szemszögéből is, külön figyelve arra, hogy rávilágítsak a szellemi és az épített örökségre.

  • Az oklándi unitárius templom kertje
    Az oklándi unitárius templom kertje

A község három faluja, Homoródújfalu, Oklánd és Homoródkarácsonyfalva tulajdonképpen az utóbbi években került ki abból az elzártságból, amelyben a rossz utak tartották. Bár korábban is műút haladt át a község központján, s a két beosztott falu is alig 1-2 kilométernyire található a 131-es megyei úttól – ez vezet át Erdővidék felé –, mégis gyakran esett szó a hátrányos helyzetről, amely a visszaesést okozza. A Kovászna megye felé haladó út összeköti Vargyassal, Olasztelekkel, illetve a Baróti-medencével a két Homoród mentét. A közlekedés viszonylag élénk, és a közszállítás is meglehetősen jól működik. Azt tartják azonban a helyiek, hogy Kovászna megye irányába nincs különösebb értelme az utazásnak, az érdeklődésnek, hiszen azokon a településeken sincsen gazdasági vonzerő, onnan is jórészt Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, illetve külföldi országokban keresik sokan a boldogulásukat.

Homoródújfalun a felújított 132-es megyei út halad át Székelyzsombor, illetve Kőhalom felé, ami mostanság arra jó, hogy megkönnyítse az E60-as gyorsforgalmi országút megközelítését. Ezt majdhogynem zökkenőmentesen meg is lehet tenni. És segít abban is, hogy a logisztika és a bejövő turistaforgalom erre vegye az irányt. Egyébként a GPS Kőhalomnál ezt a lehetőséget jelöli be, amikor tartanánk Csíkszereda felé, ha vetünk egy pillantást gépkocsink fedélzeti számítógépének képernyőjére, de ha nem, akkor is azt ajánlja, hogy X méter után forduljunk balra.

A létezett szocializmusban számos munkalehetőséget kínáltak a közeli bányák, a kőhalmi gyárak, illetve Szentegyháza és Székelyudvarhely ipara. Érződött ugyan elszívóerő, de megoldották az ingázást is. Mindhárom település akkori aktív lakossága élt ezekkel a lehetőségekkel. Korábban pedig Oklánd járásközpontként működve élte a fejlődő mezőváros jellegű nagyközségek életét, amelynek az 1918-as rendszerváltozás nem, majd az első román uralom, a kicsi magyar világ sem, hanem végül csak az 1950-es és 1952-es, a kommunisták által vezérelt szovjet mintájú közigazgatási átszervezés és a mezőgazdaság sztálinista szövetkezetesítése vetett aztán véget (a mezőgazdaság szocialista átalakítását országos szinten 1962-ben fejezték be).

 

Elmúlt idők emlékei

A községközpont építészeti képén még ma is igen jelentékenyen mutatkozik a régi békeidők nyoma. Járásbíróság, szolgabírói hivatal, csendőrlaktanya, szállítási vállalat, közjegyzői iroda, bankfiók és takarékpénztár volt egyebek mellett benne. A falu központi magját pedig hagyományos, szászos minta szerint épített lakóházak és gazdasági épületek uralták. Itt a fából építkező családok szegényebb sorsúnak számítottak. Mivel a közigazgatási szerep feltételezte az értelmiségi és hivatalnoki réteg megtelepedését, kialakult az infrastruktúra is akkortájt, amely elsősorban a polgári igényt szolgálta: gyógyszertár, szabóság, borbély, cipész, kaszinó, vendéglő és a legkülönbözőbb üzletek sora.

Az élénk mezőgazdasági tevékenység egyik jele volt, hogy itt szervezték a környék legnagyobb állatvásárait, amelyre több mint harminc településről jöttek el a gazdák, de jelentős volt a helyi gabonatermelés, amelyből anno bőven jutott eladásra is. Az egykori Szászföld közelsége erősen pozitív hatással bírt, piacot és cserekereskedelmet jelentett, és viszonylag korán – már a múlt századforduló táján – átterjedtek az akkori új módszerek, a korszerű igények és azok a mezőgazdasági gépek, felszerelések, amelyek Udvarhelyszék más településeire talán csak évtizedek múltán jutottak el.

A markánsan polgári jellegű épületek ma részben a helyben működő intézményeket szolgálják. Orvosi rendelő, általános iskola, kisegítő iskola működik bennük. Ezeket pályázati és helyi pénzből sikeresen felújították, de általában az a stílustalanság jellemzi őket, amelyek az Európai Unióhoz való tartozásunkat jelzik: műanyag nyílászárók, korszerűnek mondott cserepek, mai „egyenvakolat” került rájuk. A magántulajdonban levő központi ingatlanokat általában nem lakják, kereskedelmi célra vagy szolgáltató központok üzemeltetésére sem használják.

Községi szinten az elmúlt években több önkormányzati kezdeményezésű terv valósult meg (ravatalozó épült Homoródújfaluban, új híd Homoródkarácsonyfalván, a kultúrházak belső felújítása történt meg mind a három faluban, felújították az iskola és óvoda épületét Újfaluban, illetve közelebbről tervezik a községben több utca modernizálását).

Oklánd népességi mutatói nem túl szerencsések, míg 1850-ben 636, 1890-ben 829, 1910-ben 950, 1941-ben 1069 – ez a demográfiai csúcspont, ami egyrészt azzal is magyarázható, hogy helyőrséget, csendőrséget, magyar állami adminisztrációt telepítettek ide –, 1956-ban 801, 1977-ben 719 lakosa volt, 1992-ben pedig 566, 2011-ben már 641-en lakták, a népesség jelen pillanatban 670 (a friss népességi adatokat Oklánd Polgármesteri Hivatala bocsátotta rendelkezésünkre 2019 augusztusának végén).

Községi szinten 1990 óta 21 építkezési engedélyt adott ki az önkormányzat. A helyiek azt tartják, hogy igen gyenge a munkaerő-megtartó képesség. Mivel a mezőgazdaságot újfent gépesítették, a családi vállalkozásokban nincs szükség alkalmazottakra. Néhány farm lefedi a kapacitást, a földművelés pedig igen szűk korlátok mentén működik. A három településen összesen 28 egyéni vállalkozás és 9 korlátolt felelősségű társaság működik. A fiatalok és a gyengén képzettek városon, illetve külföldön keresik a boldogulásukat. A községből 15 fő ingázik, 28 fő vállal huzamos ideig külföldön munkát. Aki továbbtanul, általában nem tér vissza szülőhelyére.

A kisegítő és az általános iskola alkalmazottjainak nagy része ugyancsak ingázik. Benedek József Gyula, a körzeti Kelemen Imre Általános Iskola igazgatója – aki homoródújfalusi illetőségű és ma is ott él – azonban bizakodó az oktatást tekintve, elmondja, hogy a három faluból minden esztendőben összeáll az egy-egy osztálynyi létszám, a felső tagozatosokat és az előkészítősöket iskolabusszal szállítják a községközpontba. Mindhárom településen van óvoda, elemi iskola, odafigyeléssel pedig fenntartható a két idecsatolt faluban is az alapszintű képzés. A községi általános iskolának jelenleg 121 tanulója van, a községközpontban 74-en tanulnak a nyolc évfolyamon és az előkészítőben, Karácsonyfalván 29-en, Újfaluban 18-an, van ugyanakkor 14, 11, illetve 10 óvodás is.

Üde színfoltot jelentenek Oklándon az egyházi épületek. A római katolikus imaház – amely korábban raktárként, csendőrségi objektumként is fungált – egyszerű „paraszt-barokk” jellege tökéletesen fennmaradt, illetve érvényesült a legújabb renoválást követően is.

Az unitárius templom nagyjavítása jelenleg a befejezéshez közeledik – az újjászentelést az őszi hálaadást követő vasárnapra, október 6-ra tervezik –, amely a templom és a torony felújítását, valamint a hozzá tartozó park és kerítés rendezését tartalmazza, a művelődési vagy szeretetotthont – amely a templom hátsó traktusában található – egy másik pályázati pénzkeretből javítják, de annak átadására most még nem kerül sor. Szintén jó állapotú a parókia, amelynek udvarára egy szépen konzervált, több mint kétszáz éves (1809), kötött székely kapun át lehet bejutni (2014-ben a megyei tanács kapcsolódó programja részeként restaurálták). Az unitárius templom egyik nevezetességét képezik a Szent László-legendakörhöz tartozó freskók, amelyek a 2013–2014-ben végzett falfeltárás alkalmával tovább gyarapodtak. Itt helyezték el az 1848-as honvédtoborzó zászlót is, amelyet az idők viharai közepette sikerült megőrizniük, illetve sikerrel konzerváltatniuk a Magyar Nemzeti Múzeum szakembereivel.

A helyben működő vállalkozások elsősorban kereskedelemmel és teher-, illetve személyszállítással foglalkoznak. A szolgáltatások terén a gépkocsijavítás említhető jelentősebb ágazatként. A mezőgazdasággal foglalkozók többnyire szarvasmarhát tartanak. A szántóföldek megművelése jórészt vetett takarmány előállítására, kevés kukorica és kalászosok termelésére korlátozódik a belterületeken, illetve a faluhoz közel fekvő, géppel könnyen járható parcellákon.

Simó Márton

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 698
szavazógép
2020-07-20: Sport - :

Stojan Ivković marad a szövetségi kapitány (Kosárlabda)

A jövő szeptemberről 2022-re halasztott Európa-bajnokság végéig Stojan Ivković marad a magyar férfi kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya, miután a magyar szakszövetség (MKOSZ) megállapodott a szakemberrel, akinek így meghosszabbították a július végén lejáró szerződését.
2020-07-20: Emlékezet - Albert Levente:

A gőzmozdony a misszionáriusok előtt fékezett (Mesélő képek)

Akinek nincs gőzmozdonyos élménye, az sohasem érti meg a mellékelt képet, mondhatni, olyan utazási élményről maradt le, mely ma már pótolhatatlan. Hiába repül át óceánokat, közlekedik intercityvel Konstancáig, vagy ül fel Bécsben a fiákerre, a gondolára Velencén. A gőzmozdonynak utolérhetetlen szaga, mindentől elkülöníthető ritmusa van, sípját is előre lehet tudni, mikor süvít olyan süketítően, hogy belerázkódsz.