Szent István – az egység szimbóluma

2020. augusztus 20., csütörtök, Történelmünk

1083. augusztus 20-án I. László (a későbbi Szent László) király uralkodása idején VII. Gergely pápa hozzájárulásával a székesfehérvári bazilikában oltárra emelték I. István király relikviáit, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Ezért augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe.

  • Szent István alakja a Képes Krónikában. Fotó: Wikipédia
    Szent István alakja a Képes Krónikában. Fotó: Wikipédia

Magyarország első királya (1000–1038) hozta a legjelentősebb változást a magyar nép életében. Szent István a magyarok számára az egység szimbóluma, a végső letelepedés, a meggyökeresedés és a jövő építésének jelképe. A király áldozatra kényszerítette az országot, véráldozatra az új hit, a kereszténység meghonosítása és elterjesztése érdekében. Abban az időben a nép jövőjének zálogát a frissen felvett vallás megerősítése jelentette.

I. István király legfontosabb intézkedései közé tartozik a tíz első egyházmegye megalapítása – a keresztény Magyarország alapjainak letétele. Az esztergomi és a kalocsai érseki székhely lett. A magyarországi egyházszervezet kialakításához évtizedek kellettek, mindez párhuzamosan zajlott a központi királyi hatalom megerősítésével. István sorra győzte le és hódoltatta meg a régi, törzsi rend híveit, legnagyobb ellenfelét, Koppányt még királlyá koronázása előtt, bajor támogatói segítségével győzte le. Uralmának kiterjesztése és a törzsfők meghódoltatása 1028-ig eltartott. Sorra győzte le az erdélyi Gyula, a bolgár Keán, Aba Sámuel, a békési Vata, és Ajtony vezér seregeit.

A kiépült erős központi, királyi hatalom Szent István öröksége, mely az egész Árpád-kor uralkodói mintájaként szolgált.

Külpolitikájának alapjai összekapcsolódtak országépítő törekvéseivel. Szent István hatalmának megszilárdulása a nyugati és római katolikus irányultság megerősödését jelentette szemben a bizánci vonzáskörrel.

Az államszervezet működésének megalapozásaként, az ezeréves magyar törvénytár első elemeiként két törvénykönyv fűződik a nevéhez, melyek német mintára, a magyar sajátosságok figyelembevételével születtek. Rendelkezései közül kiemelkednek az alábbiak.

Minden (legtöbb) tíz falunak egy templomot kellett építenie és papját eltartani, ezzel együtt kötelezővé vált a misére járás vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklésre vonatkozó addigi magyar szokásokat is, védve a magántulajdont. Szent István a világi hatalom központjává Székesfehérvárt, egyházi központnak Esztergomot tette meg. Megkezdte a pénzverést, és kivetette az első adókat, a legfőbb forgalomban lévő pénz az ezüstdénár lett. Megindította a nomád népelemek letelepedését, a földművelés vált az emberek fő megélhetési forrásává, ezáltal jelentős életmódváltozáson is keresztülment a magyar nép. A földek nagy része királyi birtok lett, amelyekből adományokat és ezen felül tisztségeket (ispánságokat) juttatott híveinek.

Szent István sorstragédiája, hogy két fiát is elveszítette. A trónörökös Imre herceg 1031-ben történt tragikus halála megakasztotta a király egyenes ági utódlási terveit. Kényszerűségből lánytestvére gyermekét, az olasz gyökerű Orseolo Pétert jelölte ki utódjának. Ezt megelőzően kemény eszközökkel leszámolt a családján belüli lehetséges trónkövetelőkkel, mégis közülük az egyik legfontosabb, Vazul utódai örökítették tovább az Árpád dinasztiát. (augusztus20.kormany.hu/tortenelmi-hatter nyomán)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesznek-e újabb szigorítások a koronavírus-járvány miatt Romániában?








eredmények
szavazatok száma 91
szavazógép
2020-08-20: Sport - :

Kihagyja a francia körversenyt Chris Froome (Kerékpározás)

A négyszeres győztes Chris Froome és a 2018-ban bajnok Geraint Thomas sem indul az Ineos csapatában az augusztus 29-én kezdődő Tour de France országúti kerékpáros körversenyen.
2020-08-20: Történelmünk - :

Hogyan lett augusztus huszadika tizenötödikéből?

Noha a magyar állam szerveződése egy hosszabb folyamat volt, mégis augusztus 20-a az a hivatalos állami ünnep, melyhez az eseményt szimbolikus értelemben kötni szokás. Kevéssé köztudott, hogy mindez már államalapító királyunk, I. Szent István (1000–1038) idejében is jeles nap volt: első koronás főnk Nagyboldogasszony napjára, augusztus 15-ére Székesfehérvárra hívta össze a királyi tanácsot, és ekkor királyi törvénylátó napokra is sor került. A hagyomány szerint halála közeledtével ezen a napon ajánlotta fel országát Szűz Máriának, s ekkor is hunyt el.