Légköri jelenségek bűvkörében

2020. szeptember 2., szerda, Riport

Jó ideje figyelemmel követek egy székelyföldi, saját kezdeményezésként létrejött meteorológiai állomást, amely hozzám hasonlóan sokak érdeklődését felkeltette már. A közösségi média révén olvasható, gyakran valós idejű időjárás-jelentések mögött egy jó humorú fiatalember és a munkája áll, és míg kezdetben jobbára hobbi volt, ma már hivatása is, hogy figyeli az időjárást és annak alakulását. A 2014-ben beüzemelt, nem hivatalos szentegyházi meteorológiai állomás – mely immár egy automata mérőpont révén működik – a térség sajátos klímáját hivatott vizsgálni.

  • Műszerkert az automata állomással
    Műszerkert az automata állomással

Valójában az élet alakította úgy és számos helyzet játszott közre abban, hogy a szentegyházi meteorológiai állomást működtető Nagy István érdeklődését megragadta az időjárás. A sepsiszentgyörgyi születésű fiatalember úgy emlékszik, aprócska gyermekként „hisztérikusan” félt a vihartól és a villámoktól. Ozsdolán a „nagylelkű, de eléggé szigorú” nagytata próbálta ezt a félelmet enyhíteni benne, mégpedig úgy, hogy vihar idején, „amikor dörgött, villámlott Gelence felé”, kivitte a házból, s azt mondta, hogy nézze, figyelje, mi történik. „Közben fogott, ölelt, s kérdezte egy-egy villámlás, dörgés után, hogy na, lett-e valami bajod? Hát persze hogy nem...” – idézte fel immár mosolyogva első emlékeit. Négy-öt éves lehetett talán, amikor észrevette, hogy mozognak a felhők az égen, „s innen vált érdekessé a dolog”. A következő emlék is Ozsdolához kötődik: miközben Sepsiszentgyörgyről hazafelé tartottak, meglátta a mezőben a meteorológiai állomást Kézdivásárhely közelében, s ez igencsak felkeltette érdeklődését.

A hetvenes években édesapja Bálványoson dolgozott, rövid ideig meteorológiai méréseket végzett, a környezetvédelemhez kötődő adatokat gyűjtött, figyelte a hőmérsékletet. „Hét-nyolc éves lehettem, amikor adott egy román nyelvű könyvet nekem, Instrucțiuni pentru stațiile meteorologice (Meteorológiai állomások kézikönyve) volt a címe, amelyben a műszervédőházról és egyéb érdekességekről is volt leírás”, s innen már csak egy lépés választotta el az első saját műszerektől. Bátyjával Ozsdolán „egyfajta ketrecet” építettek, ebben mérte a hőmérsékletet reggel és este, s fából eszkábáltak egy széliránymérőt is.

 

Nagy István

 

Így kezdődött tulajdonképpen a meteorológia iránti rajongás, melynek másik mérföldköve volt, hogy családi ismeretség révén egy alkalommal bemehetett a sepsiszentgyörgyi meteorológiai állomáshoz. „Akkor Darvas Klárika néni dolgozott ott, a nemrég elhunyt Darvas László színész felesége. Nem tudom, hogy miért, de ott belebolondultam az egész dologba, volt egy varázsa mindennek. Próbáltam más pályára lépni, más irányba terelni az érdeklődésem, villanyszereléssel, mindenfélével kísérleteztem, de rendre zsákutcának bizonyult” – mesélte István, aki Kolozsváron földrajz szakon végzett.
 

Időjárás-jelentés némi humorral ötvözve

Szavai szerint kacskaringós út vezette Szentegyházára – „asszonyt is itt kaptam”, jegyezi meg nevetve –, ahol barátjával, Sándor Lajos polgármesterrel együtt úgy találták, hasznos lenne méréseket végezni a településen. Tulajdonképpen közös érdeklődésről volt szó, hiszen mindketten méréseket végeztek a székelyudvarhelyi meteorológiai állomáson.

Az időjárás megfigyelését szolgáló eszközöket István passzióból gyűjtötte, édesapjától is kapott néhányat, ezekkel a felszerelésekkel indult el saját állomása. Kezdetben papírra rögzítette a műszer a hőmérsékletet, páratartalmat, mérték a csapadékot is, István pedig havonta összegezte az értékeket, közben próbált egy automata állomást beindítani, amelyet fokozatosan fejlesztett.

 

 

Hobbijából végül munka is lett, ugyanis Csíkszeredába a helyi meteorológiai állomáshoz megfigyelői állásra kerestek embert. „Nagy álmom volt, hogy bekerüljek az országos meteorológiai szolgálat észlelőhálózatába” – ismerete el. Saját ál­lomását egyébként azzal a szándékkal hozta létre, hogy idővel legyen egy adatbázisa, amely alapján leírható Szentegyháza mikro- és mezoklímája, s emellett egy éghajlati monográfia összeállítását is tervezi. Hivatalos munkája kapcsán úgy fogalmazott, jobban szereti az irodai munkánál, hiszen így lehetősége van valós időben, közvetlenül követni a légköri folyamatokat, méréseket, megfigyeléseket végez.

Saját – 2016 óta automata – állomása kapcsán leszögezi: mindaz, amit mérései alapján nyilvánosságra hoz, nem minősül hivatalos előrejelzésnek, „külső, szabad forrásokból táplálkozom, az országos szolgálat radarképeire hagyatkozom” – nyomatékosítja.

Ennek ellenére a szentegyházi me­teorológiai állomás Facebook-profilját nagyon sokan követik, s mint az a bejegyzésekből kiderül, olvasói értékelik, hogy István jófajta székely humorral fűszerezve közli, éppen mire lehet számítani az időjárás kapcsán, ugyanakkor a különféle légköri jelenésegekről közérthetően magyaráz is. Azaz nem csak azt tudjuk meg, hogy szó szerint érdemes-e elindulni szénát takarni, hol és mikor dörrennek el a felhők, elővehetjük-e a mélyhűtőből a flekkennek valót, vagy inkább lajbit kell magunkra kapni, hanem azt is, mikor érdemes az eget kémlelni, hogy gyönyörű világító felhőket lássunk. Tudatában van annak, hogy sokan figyelik és számítanak jelzéseire, így részben lelkiismereti kérdésnek is tartja, hogy közzétegye megfigyeléseit. Egyszerű emberek, gazdák érdeklődnek, hogy milyen időre számítsanak, sőt, előfordult már az is, hogy egy épület szigetelésén dolgozó munkások megkérdezték, milyen idő várható, feltehetik-e a nemes vakolatot a falra.
 

Növekvő átlaghőmérséklet

Szakmabeliként István gyakran szembesül a kérdéssel: milyen irányba tart, hogyan alakul az időjárásunk? „Ez már a klimatológia tárgya, az időjárás viszonylag gyors, rövid idő alatt lebonyolódó légköri folyamatok összessége. Könnyebb előre jelezni, mi fog történni rövid távon, szemlélői vagyunk a valós eseményeknek, műholdakkal, numerikus modellezésekkel előre tudjuk vetíteni, hogy körülbelül két hét múlva mi várható” – mutatott rá.

A globális folyamatokról az általa tanulmányozott publikációkból az tűnik ki, hogy létezik egy felmelegedési irány. „Ezt tapasztalom nap mint nap a munkahelyen is, hiszen Csíkszeredában a hetvenes évektől kezdve a kétezres évekig bizony nőttek a napi, havi, éves átlaghőmérsékletek. Hogy ez hosszú távon helyben mit hoz nekünk, arra sajnos választ adni nem tudok, mert nem képezi a szakmám tárgyát. Van egy elfogadott kép, miszerint elsivatagosodás következik, kevesebb csapadék, száraz levegő jön délkeletről – ez nem annyira jó. Más, kevésbé pesszimista forgatókönyvek szerint csapadék lesz ugyan, ám a magasabb hőmérsékleti értékek miatt erős légköri jelenségekre kell számítani. Azaz körülbelül olyasmi, mint amit az utóbbi időszakban mi is megtapasztalhattunk: jön egy meleg időszak, néhány nap igen erős napsütés, aztán igen heves esők, felhőszakadás, jéghullás. Több mint valószínű, hogy inkább ebbe az irányba tartunk” – véli István.

 

A műszervédő házikó belseje

 

Nos, függetlenül attól, hogy örülünk-e vagy sem az éppen esedékes időjárásnak, állítom, ha valaki egyszer beleolvas a szentegyházi meteorológiai állomás bejegyzéseibe, rendre visszatér majd az oldalra, hiszen ott a legborongósabb napról is úgy számolnak be, hogy attól rögtön jobb kedvre derülünk. „Humorosan komoly”, ahogyan egy követő találóan jellemezte.


A szentegyházi meteorológiai állomás legutóbbi főbejegyzése

Nosza.

Augusztus utolsó napja igencsak meleget fog hozni szűkebb térségünkben is. A tegnapi napon mérte állomásunk a 2020-as év legmagasabb hőmérsékletét, kemény 30,2 fokot. Jó esély van rá, hogy ma még ennél is melegebb lesz.

Nos... Hogy mi es fog történni a magas egekben a hét folyamán? Ez egy nagyon jó kérdés! A dolgok úgy néznek ki, hogy térségünk időjárását egy tőlünk délkeletre centrált magas nyomású mező határozza meg. Ennek hatására van jelen pillanatban meleg és stabil idő. Tőlünk nyugatra egy kiterjedt, alacsony(abb) nyomású teknő helyezkedik el. A két rendszer határvonalán fognak történni azok a folyamatok, amelyek a hét derekára eső időjárást meghatározzák.

Ahogyan az alacsony nyomású rendszer kelet felé halad, keddre egy kisebb méretű és sekély légörvényhez kötődő hidegfront kerül a térségünkbe, így holnaptól instabil légköri állapotok mellett egy csapadékos hullám veheti kezdetét.

A légörvény hátoldali áramlási rendszerében kissé hűvösebb légtömegek kerülhetnek térségünkbe, így a hőmérséklet valamelyest csökkenni fog a szerdai, csütörtöki és pénteki napokon.

A dologban a pikantéria az, hogy miképp dől el a harc a keletre lévő, markáns anticiklon és a nyugatról közelítő kicsi légörvény között. Egyelőre úgy néz ki, hogy a hidegfront hatására Erdély nyugatibb régiói fogják kapni a légköri labilitás legjavát, hozzánk, (szűkebb) térségünkbe kicsit megvámolva fog érkezni a cucc. Erre még visszatérek.

Addig is a nyárimádók használják ki ezt az időt!

Hozzászólások
Szavazás
Részt vesz-e a december 6-i parlamenti szavazáson?







eredmények
szavazatok száma 1329
szavazógép
2020-09-02: Magazin - Kisgyörgy Zoltán:

Sikók találkozója Isten szabad ege alatt

Ha akarat és kitartás van, semmi akadálya annak, hogy találkozhassanak az egy családhoz tartozók, mert a hagyományos bölöni Sikó-találkozókat is ez tartotta össze – akár hiszi az olvasó, akár nem – éppen 35. esztendeje. Ennyi év nem kevés, de éppen elég volt már ahhoz, hogy e témában megtörténhessen egy generációváltás. „Tavaly egy családtag udvarában találkoztunk, idén egy tágas erdei tisztáson. Ezt a hagyományt vétek nem folytatni” – állították azok a fiatalok, akik a múlt hét szombatján első alkalommal vettek rész a találkozón. Az Árkosi-hágó tövénél gyűltünk egybe egy tokányolásra, ahol nem volt gond a járvány követelte távolságtartás sem. Több fiatal család is jelentkezett, akiknek feladatuk lesz, hogy továbbvigyék ezt a mifelénk is egyre jobban gyökeret verő újkori szokásrendet.
2020-09-02: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

Ötvenmilliárd a hiány

A pénzügyminisztérium múlt héten tette közzé az állami költségvetés végrehajtásának hét hónapra szóló adatait. Eszerint július végéig összesen közel ötvenmilliárdos hiányt halmozott fel a büdzsé, ami a nemzeti össztermék 4,7 százalékát teszi ki, és jelentős mértékben nagyobb, mint a tavalyi első hét hónapban. Az adatok szerint összességében a kiadási oldalon növekedés, a bevételi oldalon pedig csökkenés tapasztalható.