Bánja-e a székely? /7./ Székelyderzs és Székelymuzsna értékeiről

2020. október 12., hétfő, Riport

Tervem, hogy körbejárjam a történelmi Udvarhelyszék településeit, amelyek jórészt a mai Hargita megye délnyugati részén helyezkednek el, illetve részben átnyúlnak Háromszék/Kovászna, Maros és Brassó megyébe is. Riportsorozatom egyik célja, hogy bemutassam Székelyföld különálló tájegységeit, áthajolva szomszédos közigazgatási területekhez tartozó kerítéseken, körülnézve ugyancsak székely településeken. Jelen esetben Udvarhelyszék irányából Erdővidék felé közelítve vesszük szemügyre a falvak mai gazdasági és társadalmi helyzetét, a rejtett és megmutatkozó potenciált, a pillanatnyilag zajló folyamatokat és a közeljövőre vonatkozó terveket. Minden egyes települést megvizsgálok az egyházközségek, a helyi vállalkozások szintjén, illetve a civil berkekben zajló közösségépítő munka szemszögéből is, külön figyelve arra, hogy rávilágítsak a szellemi és az épített örökségre.

  • A felújított székelyderzsi unitárius templom. Fotó: Szekeres Attilaa
    A felújított székelyderzsi unitárius templom. Fotó: Szekeres Attilaa

Az udvarhelyszéki „Viharsarok” ma Kányád és Székelyderzs községekből áll. Összesen tíz település. Ebben a kisrégióban első utunk Derzs, majd Muzsna felé vezet. Előnynek számít, hogy ez a közigazgatási egység mindössze két faluból áll. Sokat javult az infrastruktúra mostanában, de ettől függetlenül megmaradtak a legfőbb gondok, hiszen elöregedőben a lakosság, viszonylag gyenge a népességmegtartó erő, és jelentős gazdasági kilátások sem mutatkoznak.

 

Vártemplom: a világörökség része

A székelyderzsi templomerőd a közelmúltban esett át egy nagyjavításon, és 1999 óta része az UNESCO-világörökségnek. E védettség egyúttal némi idegenforgalmi ismertséget is jelent, hiszen az elmúlt években – egyetlen székelyföldi műemlékként – bekerült a turisztikai körforgásba, további hat szászföldi erődtemplommal együtt kiemelt népszerűsítésben részesül. Néhány éve már nemcsak hazai és magyarországi vendégek látogatják, hanem Dél-Erdélybe utazó, igazi, „valóban külföldi” és román csoportok is, ami máris kézzelfogható eredményeket hozott.

Mutatkoztak ugyan korábban gondok a vízellátásban, új vízgyűjtő és elosztóhálózat épült (2011), de a helyi vezetésnek csak most sikerült orvosolnia teljesen a problémát. Ma már nincsen vízhiány a gazdaságokban és a háztartásokban. És ami szintén fontos a turizmus számára: modernizálták a 133-as megyei út Kányád irányából idevezető szakaszát. Muzsna is aszfaltúton közelíthető meg, sőt, ezen a nyáron használatba adták a 15-ös számú községi út 9 kilométeres szakaszát, amely Agyagfalva felé biztosít egy második kijáratot. A mobiltelefonos lefedettség megfelelő, mindkét településről elérhető a világháló. Sőt, Derzsben pályázatból ingyenes wifihálózatot alakítottak ki. Adottak a fejlődés lehetőségének újabb irányai, ám egyelőre alig érzékeljük a változásokat. Lélekszám szerint a megye legkisebb községi önkormányzata a székelyderzsi, amelynek 1,12 millió lej a költségvetése, de korábban és a jelen választási ciklus három évében, tehát 2015–2019 között 12 milliót pályázott központi és európai uniós forrásokból.

 

Szászok, szabad székelyek, főurak és jobbágyok

Székelyderzs neve már 1334-ben előfordul a régi iratokban, de a hagyomány szerint jóval ezelőtti a korábbi falu, amelynek helyét a mai településtől dél-nyugatra levő Pénzes dűlőben feltételezik – bár nincsen rá történeti vagy régészeti bizonyíték –, s amely az 1241–42-es tatárjáráskor pusztulhatott el. Mivel a hozzácsatolt Székelymuzsnával együtt Udvarhelyszék peremén található, korábban szászok (is) lakhatták, és részben ezzel magyarázható a Királyföld és az egykori szász székek erődített templomaihoz hasonló vártemplom megépítése is Derzsben.

A mai unitárius templom formája egy XIII. századi kápolna többszörös bővítése során alakult ki, a gótika stílusjegyeit hordozza, erődjének falai és bástyái 1605-ben történt Basta-féle dúlás után készültek. A töredékesen fennmaradt, Huszka József által feltárt (1887) Szent László-freskók – főleg a 2012–2015 közötti restaurálást követően – a legendakör Kárpát-medence szerte leginkább ismert és a művészettörténészek által nagyra értékelt ábrázolását tartalmazzák. A falfestmények egy része ugyan megsemmisült, de a derzsi így is a Szent László-ábrázolások egyik legszínvonalasabbika, méltán vonzza a látogatókat.

Megélhetési lehetőségek

A település határa alkalmas ugyan gabonafélék és takarmány termelésére, jövedelmező az állattartás is, viszont nem volt elég a lakosság teljes ellátására. A helyiek jövedelmüket háziiparral – fafafaragással, gyapjúfeldolgozással, ács-, illetve kőművesmunkával egészítették ki. A derzsi férfiak közül sokan építkezéseken dolgozva, vállalkozókként is jó referenciákkal rendelkező csoportokban számos megbízást teljesítettek az utóbbi évszázadokban. Nem kizárólag családi házak, hanem gazdasági és középületek kivitelezését is elvégezték. Ily módon hatásuk átsugárzott a környező és a távolabbi településekre egyaránt. Mivel alacsonyabban fekszik a Sóvidék és a Hargita-Hegyalja falvainál – átlagosan 450–550 m tengerszint feletti magasságban –, ritkább volt itt a fenyő, drágább az abból készült fűrészáru, úgyhogy viszonylag korán meghonosodott a népi építészetben a szászos jelleg, amely követ, téglát, cserepet használt. Olyannyira, hogy maguk a derzsi mesterek voltak azok, akik azt korán elsajátították és ilyen jellegű kivitelezésekre képesek voltak a két Homoród, illetve a Nagy-Küküllő mentén is, ha arra megbízatást kaptak.

Itt 30 nagyobb gazdának van tíz szarvasmarhából álló – vagy annál jelentősebb – állománya, illetve közéjük sorolhatók azok a juhtartók, akik 70-nél több állatot tartanak, összesen mintegy 1800-at. Egyébként a juhászat ma nagyon nehézkesen működik, mert nehéz hozzá szakembert találni. Sajtot készítenek a juhtejből, a bárányokat a húsvéti és a pünkösdi időszakban adják el egyéni vevőknek, illetve viszonteladóknak. A gyapjúértékesítés azonban teljesen ellehetetlenült, hiszen megszűnt a felvásárlói és a feldolgozói háttér. Ilyen vonatkozásban nagyot lendíthetne ezen az áldatlan helyzeten, ha ismét meghonosodna a háziipar, és hasznosítva az alapanyagot, növelné a helyiek bevételeit.

 

Apadó népesség

Székelyderzsnek 1850-ben 1187 lakosa volt, a népesség 1900-ra 1349, 1910-re 1390 főre növekedett. Mivel 1940-ben, a második bécsi döntést követően itt állapították meg a határt – Derzs Dél-Erdélyben, román felségterületen maradt –, ezt követően a hadkötelesek jelentős része elmenekült, aminek következtében 1941 és 1944 között jelentékenyen apadt a lakosság. Itt megemlítendő, hogy az Észak-Erdélyben maradt földeket azokban az években az idős férfiak, az asszonyok és a gyermekek művelték. A sors különleges fintora, hogy a mezőre való kimenetelhez átszöktek a határon, vagy pedig kishatár-átlépő igazolványt kellett igényelniük. A második világháborút követően ez a „szökevény-kontingens” visszatért a faluba, hiszen 1956-ban 1423-an lakták. Az ipar elszívó hatása aztán az 1960-as évektől kezdődően érződött igazán, miután a gazdálkodókat beterelték a kollektív gazdaságba; 1966-ban 1207, 1977-ben 1065 lakosa volt. Az 1990-es rendszerváltásra ezer fő alá csökkent a helyi lakosság, majd 1992-ben 847, 2002-ben pedig 752 főt számoltak, a legutóbbi népszámláláskor 653-at, a 2019-es év végén ötszáz körüli, ami azt jelzi, hogy az infrastrukturális fejlesztések sem változtattak még a demográfiai mutatókon.

Amikor Sepsiszéki Nagy Balázs terepbejárást végzett a Székelyföld falvai az ezredvégen című munkájához (2002. május), feljegyezte, hogy a településen 217 magyar ajkú, zömében unitárius vallású cigányból álló közösség is él, amely integrálódott, nem képez hátrányos helyzetű réteget, mivel munkaszerető, s bár nem rendelkezik földterületekkel, napszámot vállal, illetve hosszabb-rövidebb időre külföldön keres valamilyen idénymunkát. Manapság azonban annyira erős a vendégmunka elszívó hatása, hogy főként a cigány népesség zöme hosszú ideig külföldön tartózkodik. Lakcímük ide szól ugyan, de ténylegesen Magyarországon, Németországban, Angliában, esetleg másutt élnek életvitelszerűen, komoly nehézséget okoz, amikor választási jegyzéket állítanak össze, akár 150–200 szavazati joggal rendelkező személyt képtelenek megszólítani egy-egy parlamenti vagy önkormányzati szavazás idején – közölte István Adrián polgármester, aki erdészmérnöki és vidékfejlesztési menedzser képesítéssel, Svédországban és Magyarországon szerzett tapasztalatok birtokában tért haza.

Simó Márton

(folytatjuk)

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy Sepsiszentgyörgyön a járványügyi vörös forgatókönyv lépett életbe?









eredmények
szavazatok száma 830
szavazógép
2020-10-12: Sport - :

19 éves győztes a nőknél (Tenisz, Roland Garros)

Iga Świątek korábban még profi versenyt sem nyert, ezúttal másfél óra sem kellett élete első Grand Slam-sikeréhez, amely egyben az első lengyel diadal. A 19 éves teniszező karrierje első trófeája mellé 1,6 millió eurót kapott, és mától a 17. helyen jegyzik a világranglistán.
2020-10-12: Szabadidő - Mózes László:

Barangolás a történeti Erdély hegyein (Székely Árpád új természetjáró kalauza)

A történeti Erdély című legújabb kötetét ismerteti Székelyföld és Erdély városaiban Székely Árpád székelyudvarhelyi földrajztanár. A természetjáró kalauzt Sepsiszentgyörgyön is bemutatta, a vadászati múzeumban, ahová a Vadon Egyesület meghívására érkezett.