– Az Összetartozunk jelmondat mentén, már évek óta életre hívott és sikeres székely–szórvány együttműködés, összefogás révén indul ismét egy újabb törvényhozási mandátumért. Hogyan látja ezt a szerepet?
– Négy évvel ezelőtt a székely–szórvány összefogás révén lehettem a képviselőház tagja, annyi különbséggel, hogy akkor Hargita megyében indulva jutottam mandátumhoz, de Udvarhelyszék mellett akkor is Szeben, Fehér, valamint Beszterce-Naszód megye magyarságának képviseletét is vállaltam. Amennyiben ismét bejutok a törvényhozásba, hasonló lesz a felállás, csak most Háromszék mellett leszek majd a három szórványmegye képviselője is. Emellett a további szórványmegyék magyar képviseletét is kötelességem ellátni, hiszen az ottani közösségek is támogatnak, így az ő gondjakkal is foglalkoznom kell. Ami Kovászna megyét illeti, amennyiben bejutunk, azt követően tisztázzuk, hogy mely területeken tudok majd segítségére lenni a térségnek. Úgy vélem, elsősorban szakmai szempontok szerint kell gondolkodni: az infrastruktúra, szállításügy, a beruházások, fejlesztések azok az ágazatok, amelyekben otthon vagyok.

– Négyéves törvényhozási mandátum után, amely során pont az említett területekért felelős szakbizottság tagja volt az RMDSZ részéről, hogyan látja Románia infrastruktúrájának, a fejlesztések, nagyberuházások helyzetét?
– Az ország infrastruktúrája talán a leggyengébb az Európai Unióban, a gond az, hogy a fejlődés is kétséges. Nézzük csak a Nemzeti Liberális Párt nemrégiben bemutatott kormányprogramját, mely szerint 970 kilométer autópályát építenek meg az eljövendő négy évben. Ez szerintem utópia: az lehetetlen, hogy közel ezer kilométer építése egyszerre induljon, hiszen már csak a nyersanyagokat sem lenne képes Románia egy időben biztosítani. Az országnak sürgősen szüksége van egy infrastrukturális fejlesztési stratégiára, mely három pilléren nyugszik. Az első a mobilitás – azaz minden állampolgár legtöbb egyórás autóút után érjen el egy autópályára vagy egy gyorsforgalmi útra. A második a környezetvédelmi pillér, aminek egyik kulcseleme az intermodális szállítás lenne – a teherszállító nehézgépjárműveket vasúton szállítani az országon keresztül. Végül a harmadik a biztonságos szállítás lenne, Romániában ugyanis uniós szinten kiugróan magas a halálos balesetek száma. Ami Háromszéket illeti, földrajzilag szerencsés helyzetben van, a közúti infrastruktúrát viszonylag olcsón lehet fejleszteni, kevés bonyolult technikai megoldást kell alkalmazni. Az épülő brassói reptér már több ilyen beruházás lehetőségét előrevetíti Sepsiszentgyörgy vagy Kézdivásárhely környékén, ott van továbbá a Brassó–Bákó autópálya terve, amelyről alapos tárgyalásokat kell folytatni, hogy a nyomvonal minél jobban megfeleljen a Kovászna megyei lakosoknak.

– Az elmúlt hetekben többször találkozott a háromszéki önkormányzati vezetőkkel. Milyen elvárásokat, kéréseket fogalmaztak meg Önnel szemben?
– Azt mondhatom, nem csak tarisznyát, de kész hátizsákot kaptam. Az egyik gond, amit több polgármester is felhozott, az a földgázhálózat kiterjesztése, fejlesztése. Az RMDSZ-nek volt egy törvénykezdeményezése, amelyet el is fogadtak, amely szerint mind a gáz-, mind az elektromos hálózat bővítését az önkormányzatok is megvalósíthatják a Helyi Fejlesztések Országos Programján keresztül. A pályázásban is segítséget nyújthatunk. Az ivóvíz- és csatornahálózat kiépítése körüli gondok is felmerültek, de ez már része az említett programnak. A pályázati önrészek biztosításának nehézségeit is említették az elöljárók, erre az egyik megoldás az RMDSZ azon törvénytervezete lehet, amelyet most a képviselőház tárgyal, és a következő mandátumban el szeretnék fogadtatni, ez ugyanis lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok az állami kincstártól kamatmentes hiteleket vegyenek fel az önrész fedezésére.

– A kampány során elhangzott, hogy a közigazgatás terén szeretnének változásokat elérni. Ez mit is takar?
– Olyan rendelkezésről van szó, mint amilyent most sikerült átvinni, hogy a személyi jövedelemadónak a 65 százaléka a helyi önkormányzatoknál maradjon. De ide tartozik az a törvény is, amely értelmében a bányailletékek (felszíni fejtők és a borvizek utáni) 80 százaléka a megyében marad, korábban ez teljes egészében Bu­karestbe vándorolt. Olyan jogszabály-kezdeményezésekben gondolkodunk, amelyek révén növelni lehet az önkormányzatok autonómiáját a pénzügyi és gazdasági mozgásterük szélesítésével.

  (Fizetett politikai hirdetés)