Keöpeczi Sebestyén József és az uzoni dalárdazászló

2020. december 31., csütörtök, Történelmünk

1964-ben, karácsony harmadnapján hunyt el Kolozsváron Keöpeczi Sebestyén József (1878. november 12-én született Széken) címerművész, heraldikus, két nappal később temették a Házsongárdi temetőbe. Ez alkalomból mai rovatunkban – Szász Etelka köpeci lakos segítségével is – rá emlékezünk, egyúttal folytatjuk a zászlótudomány világnapja (október 1.) alkalmából elkezdett sorozatot: Keöpeczi Sebestyén József dalárdazászlóiról. Akkor a Sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda, a Köpeci Református Dalkör és az Alsórákosi Református Dalkör zászlaját ismertettük. Ezúttal az Uzoni Református Dalárda zászlaját és annak 1930-ban, az énekkar ötvenéves jubileumán tartott avatóünnepségét mutatjuk be.

  • Az Uzoni Református Dalárda 1930-as zászlajának előlapja. A szerző felvétele
    Az Uzoni Református Dalárda 1930-as zászlajának előlapja. A szerző felvétele

Keöpeczi Köpecen

Keöpeczi Sebestyén József gazdag életútja során illusztrálta, szerkesztette az 1903–1914 között Kolozsváron kiadott Genealógiai Füzetek című családtörténeti folyóiratot, majd 1915-ben a magyar országos levéltár megbízott címerfestőjeként megrajzolta az Osztrák–Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság címerét és állampecsétjét. Az első világháború idején bevonult, a háború után hadnagyi rangban a Székely Hadosztály tisztje lett. Az alakulat 1919. április 26-i demecseri fegyverletétele után mintegy hatszáz tiszttársával együtt a brassói Fellegvárba internálták. Szabadulásakor kényszerlakhelyet határoztak meg számára: Brassó ötven kilométeres körzetében választhatott települést.

Köpecet gyakorlati megfontolásból választotta. Ott élt ismerőse, Nagy Lajos, aki befogadta, és még abban az évben hozzáadta felesége árván maradt, náluk tartózkodó unokahúgát, Gyenge Ilonát. A házasságából két gyermek született: András 1920-ban és Albert 1921-ben. A két világháború között Köpecen élt a család. Sebestyén főleg a heraldikának szentelte életét. Számos címert festett, könyveket illusztrált, könyvjegyet rajzolt megrendelésre és barátoknak egyaránt, dalárdáknak tervezett címeres zászlót. 1929-ben megalkotta a Romániai Magyar Dalosszövetség címerét és címeres dísz­oklevelét. Leghíresebb műve a Román Királyság 1921-ben elfogadott címere. Sebestyén címerekkel díszítette a köpeci református templomot, mi­után azt 1926-ban bővítették. Dr. Lukinich Imre A bethleni gróf Bethlen-család története című, 1927-ben kiadott monumentális művében százhatvan rajza jelent meg, sok közülük címeres. 1927–1933 között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum foglalkoztatta külső munkatársként. Tagja volt a múzeum Igazgatóválasztmányának. Ezt követőn bedolgozott a brassói Barcasági Szász Múzeumnak. Erdély 1939-ben felszentelt római katolikus püspökének, Márton Áronnak Sebestyén tervezett címert. A II. bécsi döntést követően, 1940 októberében felment Kolozsvárra, ahol Kelemen Lajos az Egyetemi Könyvtárban biztosított számára állást. Családja otthon maradt, majd mindkét fia bevonult.
 

Szegfűvel a gomblyukában

Az 1939-ben született Albert Etelka – férje után Szász – megőrzött néhány rajztöredéket, melyeket Sebestyén dalárdazászlók tervezéséhez használt. Tulajdonképpen annyit, amennyit nagynénjétől, Albert Jolántól örökölt. A neves heraldikus Bandi fia udvarolt Jolánkának, s ő adta oda a rajzokat. Sokkal több volt, mondja Szász Etelka, látta is azokat, de időközben elkallódtak, ő már csak ennyit kapott meg. Köztük van Köpec galambos címere, mely a Köpeci Református Dalkör zászlajának központi eleme, valamint az Uzoni Református Dalárda zászlószentelési ünnepségén a zászlóanya által használt szalag a Mikes–Béldi házassági címerrel és a következő iniciálés felirattal: ZABOLAI GRÓF MIKES KELEMENNÉ, UZONI GRÓF BÉLDI EMMA. 1930. VI. 1.

A tervrajzokat a köpeci nők mintaként használták hímzéshez, egy-egy darabon látszik, hogy többször átmásolták. Szász Etelka úgy tudja, a legendával ellentétben, miszerint a köpeci dalárdazászlót Sebestyén Józsefné hímezte, azt a nőszövetség tagjai készítették.

 

Mikes–Béldi házassági címer a zászlóanya szalagjának tervén

 

Szász Etelka Köpecen nem találkozott Sebestyén Józseffel, akiről hallotta, hogy gomblyukában piros szegfűvel szokott fel-alá járkálni az utcán. Igen tetszhetett neki a szegfű, hisz a köpeci dalárda zászlaját, valamint az egyenruha mellényét is díszíti. Kellemes emlék fűzi a heraldikushoz: 1956-ban a Dolgozó Nő levelezőjeként kolozsvári konferencián vett részt, s akkor meglátogatták a Szent Mihály-templomot, melynek restaurálása Keöpeczi Sebestyén József felügyelete mellett zajlott. Az öregúr megkérdezte, ki honnan érkezett. Elhangzottak a településnevek, de amikor meghallotta Köpecet, rákérdezett: ki van Köpecről? Aztán kifaggatta, hogy hívják, válaszolt, erre újra kérdezett: Albert Jolánkának a lánya? Nem, a testvéréé, válaszolta Etelka, akinek emlékezetében szelíd, kedves, aranyos emberként maradt meg az öregkorában is magas férfi.
 

Az uzoni dalos ünnep

Ezzel a címmel jelent meg 1930. június 8-án a Székely Nép 45. számában a rendezvényről szóló tudósítás:
„A magyar dal szeretete tette örökre felejthetetlenné a múlt vasárnapot Uzon község lakosságának. Ezen a napon tartotta az uzoni Református Dalárda félszázados jubileumát és a Köpeczi Sebestyén József által tervezett és készített díszes zászlójának felszentelési ünnepélyét.

Ez a nap nemcsak Háromszék, hanem a szomszéd Brassó megye közönségét is Uzonba vonzotta. Minden község, ahol dalárdák működnek, képviseltette magát és részt vett a szép ünnepélyen. A kora reggeli órákban csak úgy özönlött a nép Uzonba, autókkal, kocsikkal és vonatokkal. Az érkező dalárdákat és küldöttségeket a rendezőbizottság zeneszóval fogadta és kalauzolta be a községbe.

Délelőtt 10 órakor a református templom előtt óriási közönség részvételével megkezdődött a félszázados múltra és derekas kultúrmunkára visszatekintő Uzoni Református Dalárda zászlójának felszentelési ünnepsége.

Gróf Mikes Kelemenné zászlóanya s díszes magyarruhába öltözött leányok színpompás serege előtt bontakozott ki a dalárda új zászlója, melynek magyaros motívumokkal díszített kék-fehér alapjára a következő jelige van hímezve: »Szívből fakadjon minden dalunk, Ha busulunk és ha sírunk«. (Hibásan jegyezték le, a helyes feliratot lásd alább – Sz. A.)

Demeter Béla tanár, a 11. kerület elnöke és Sidó János uzoni tanító üdvözlő beszédei után a brassói, sepsiszentgyörgyi, kovásznai, nagyborosnyói, gidófalvi, szemerjai és zernesti dalárdák és többi küldöttségek megkoszorúzták a gyönyörű zászlót. Ezután vette kezdetét a református templomban az istentisztelet, amelyen Kiss Albert bikfalvi református esperes mondott mélyhatású prédikációt. Bodali F. Mihály, az uzoni Ref. Dalárda tevékeny elnöke részletesen ismertette az uzoni Dalárda 50 éves történetét.

Magyarruhás leányok és a küldöttségek tarka serege a templom előtti térre vonult, ahol a zászlószegek beverésének ünnepélyes szertartása fejezte be a délelőtti programot.

Délben a gróf Mikes kastélyának egyik hatalmas magtárában közebéd volt, amelyen 1500 ember vett részt.

Délután 4 órakor a kastély parkjában felállított emelvényen folyt le a díszhangverseny, melyen a brassói, uzoni, zernesti, szemerjai, nagyborosnyói, árkosi, gidófalvi, kökösi dalárdák szerepeltek. Különösen kitűnt az ünneplő uzoni ref. Dalárda Sidó János és az uzoni dalárda vegyeskara Zathureczky Gyula karnagy szakavatott vezetése alatt. Megemlítendő az alig pár hónapi működésre visszatekintő szemerjai ref. Dalárda vegyeskara, mely nagy tetszést ért el a bankett alatt előadott köszöntő dalával Mirtse Dénes karnagy vezetése alatt; ennek a kevés tagból álló dalárdának itt volt az első nyilvános szereplése, nagyon szép sikerrel. A többi dalárdák is mind derekasan megállták helyüket. Igazán kár volt, hogy a délutáni hangversenyt az eső megzavarta, s így a műsort nem lehetett befejezni.

Tudósításunkat azzal zárjuk le, hogy az uzoni dalos ünnep erkölcsileg a legfényesebben sikerült, s hisszük, hogy az anyagi sikert is előmozdította a védnökök hatalmas tábora. (...)”
 

Megújult zászló

Az uzoni dalárdazászló fecskefarkas, előlapja kék, virágokkal és búzakalászokkal díszített keret közepén olaszkoszorúba foglalt címer látható: kék pajzsban arany kehely, a pajzsot levélkorona fedi, a pajzs körüli szalagon a következő felirat: UZONI REF. DALÁRDA, kétoldalt az alapítás és a zászlószentelés évszáma: 1880, illetve 1930. A hátlap fehér, virágmintás keret közepén a székelyek új címere, kék mezőben arany nap és ezüst holdsarló, a pajzson levélkorona nyugszik. Fölötte és alatta a következő felirat – itt már helyesen –: SZÍVBŐL FAKADJON MINDIG DALUNK, HA BÚSULUNK IS HA VIGADUNK.

 

Az Uzoni Református Dalárda 2011-es zászlajának hátlapja

 

A zászló selyme foszladozni kezdett, s az egyházközség Ungvári Barna András lelkipásztor kezdeményezésére úgy döntött, annak mintájára újat készíttet, s azt használja, a műemlék zászlót csak különleges alkalmakkor veszik elő. Mindenki megelégedésére a brassói Timega Design Kft. Puskás-Bajkó Gábor vezetésével számítógépes hímzéssel új zászlót készített 2011-ben.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 349
szavazógép
2020-12-31: História - :

Bem apó karácsonyi ajándéka

1848 decemberében a magyar önvédelmi háború új fejezete kezdődött. Bécs legnagyobb örömére Észak-Itáliában az agg gróf Joseph Radetzky tábornagy ura volt a helyzetnek, de az alattvalói által csak „jóságosnak” hívott V. Ferdinánd (uralkodott: 1835–1848) sehogy sem bírt az 1848. áprilisi törvények védelmében szablyát rántó magyarokkal.
2020-12-31: Jegyzet - Kuti János:

Mikor menekülünk meg a vírustól?

Az idén decemberben a keresztények szokás szerint a Megváltó születésének napját várták, de az egész világ – vallástól függetlenül – egy másik megváltót is várt szívrepesve: a koronavírus elleni védőoltást. Ez utóbbi már hozzánk is beköszöntött, mi is kaptunk első körben tízezret, ami a fél fogunkra (vagy fél karunkra) sem elég, ezért jó lesz még jobban védekezni a járvány ellen és más gyógymódok után is nézni.