Az Úz völgye az első világháborúban

2021. február 12., péntek, Közélet

A 2019-es úzvölgyi román temetőfoglalás adta a most megjelent, Előre az Úz völgyében című könyv elkészítésének ötletét, az eleinte félszáz oldalasra tervezett, többnyire mostanáig nyomtatásban meg nem jelent rajzokra, fényképekre alapozott kiadvány azonban közel négyszáz oldalas, rendhagyó történelmi összefoglaló művé duzzadt. A kötetet kedden Kézdivásárhelyen, szerdán Sepsiszentgyörgyön mutatták be szerzői-szerkesztői.

  • Tamás Sándor, Kocsis Károly és Nagy Zoltán a sepsiszentgyörgyi könyvbemutatón. Albert Levente felvételei
    Tamás Sándor, Kocsis Károly és Nagy Zoltán a sepsiszentgyörgyi könyvbemutatón. Albert Levente felvételei

A tavalyelőtt júniusi temetőfoglalást követően azzal kereste meg Tamás Sándort Jeszenszky Géza, Magyarország volt külügyminisztere, hogy rendelkezésére bocsátana kéttucatnyi rajzot, amelyeket az első világháborúban önkéntesként harcoló Kövér Gyula festőművész készített Úz-völgyi katonáskodása idején, ha segítenének Úzvölgye ügyének rendezésében. Kovászna Megye Tanácsának elnöke ekkor megkérte Kocsis Károlyt, a Székely Hírmondó főszerkesztőjét, a rajzok mellé keressen megfelelő szöveget.

A könyv vezérfonalát aztán Sassy Csaba harctéri naplója adta, melyhez Kocsis Károly más korabeli visszaemlékezésekből válogatott össze az 1916–18-as Úz-völgyi történéseket felelevenítő részleteket, naplószerűvé szerkesztve azokat. A könyvhöz Gottfried Barna nyíregyházi történész-levéltáros írt hadtörténeti bevezetőt, illetve Tamás Sándor az Úz völgyének térképi megjelenítését elemző tanulmányt. Ilyképpen – mint a könyvbemutatón Nagy Zoltán történész megjegyezte – a hadtörténész kutatásai felülről és kívülről, a harcokban részt vevők visszaemlékezései belülről és alulról láttatják, mi miért történt az Úz völgyében az első világháborúban.

A könyvbemutatón Tamás Sándor vetített képes előadást is tartott Erdély és Moldva Úz-völgyi határa régi térképeken 1914-ig címmel. Felelevenítette, az idők során több névváltozatban szereplő Úzvölgye település először Lakatos István csíkkozmási plébános 1702-es térképén tűnik fel, az azt követően megjelent térképeken nyomon követhető, a fakitermelés hogyan fejlesztette a települést, mely fénykorát a 19. század végén és a 20. század elején érte el: akkor 300–350 ember élt ott. A térképek másik tanulsága, hogy az Úz völgye nem volt senki földje: minden földrajzi név a kezdetektől magyarul szerepel ezeken. Ugyanakkor a térképeken az is nyomon követhető, mint „mozgott” a Kárpátoknak ezen az átjáróján a határ: a moldvaiak minden alkalmat kihasználtak, hogy Erdélyből minél többet kiszakítsanak a maguk számára.

Minden évszázadnak megvolt a maga határvitája, emelte ki Tamás Sándor: a 18. században osztrák–török vegyes bizottság munkájának eredményeként 1769-ben ért véget a konfliktus, a 19. században megint kiújult, majd nemzetközi segédlettel 1889-ben tettek pontot rá. A 20. században az első és második világháború után nemzetközi határmegállapítás történt, a 21. században pedig egy országon belül próbálnak mind beljebb lopakodni – tehát ami 2019-ben történt, az nem új keletű, és főleg nem egyedi, fejtette ki az előadó, aki szerint a mostani Úz-völgyi kérdést is csak az elődeinkéhez hasonló konok kitartással lehet megoldani, talán nemzetközi segítséggel, esetleg emberöltőnyi időszakban, de meggyőződése, hogy az Úz völgyében visszaáll a határ és a tulajdonjog úgy, ahogyan annak lennie kell.

Hozzászólások
Szavazás
Ön beoltatta-e magát koronavírus ellen?








eredmények
szavazatok száma 1810
szavazógép
2021-02-12: Máról holnapra - Mózes László:

Nincs pénz

Késik a költségvetési tervezet bemutatása. A kormányfő ígérete szerint szerda estére, legkésőbb csütörtök reggelre közvitára kellett volna bocsátani a dokumentumot, de tegnap Florin Cîţu Brüsszelbe utazott, anélkül, hogy pontosította volna, február melyik csütörtökére gondolt.
2021-02-12: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Ráduly István prefektusjelölt: Szakmaisággal, tanácsadással segíteni az önkormányzatokat

Nemzetiségtől függetlenül, a Háromszéken élő embereknek nyerniük kell a közintézmények hatékony működéséből – véli Ráduly István, Uzon polgármestere, akit az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete a héten nevesített prefektusnak. Megjegyezte: kinevezése esetén egyebek mellett arra törekszik majd, hogy szakmailag felkészült, jó csapat tevékenykedjen a kormánybiztosi hivatalban a megye közössége érdekében.