Elhunyt Jakó Zsigmond

2008. október 29., szerda, Közélet
2006-ban az MTA könyvtárának jubileumán
Elhunyt Jakó Zsigmond, az MTA tiszteletbeli tagja, a magyar történettudomány kiemelkedő egyénisége, az erdélyi tudományosság doyenje, a pályáját még a második világháború előtt elkezdő történésznemzedék utolsó képviselője. Nevéhez fűződik az erdélyi magyar tudományosság egykori fellegvárának, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek az újjáteremtése a rendszerváltás után.
Biharfélegyházán szü­letett 1916. szeptember 2-án. A budapesti egyetemen tanult, 1939-től a Magyar Országos Levéltárban dolgozott, 1941-től a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárának munkatársa, majd 1950-ig vezetője, közben 1942-től a kolozsvári Ferenc József, majd Bolyai (1959 után Babeş—Bolyai) Tudományegyetemen tanít, 1947-től professzori minőségben. 1949—1981 között nyugdíjazásáig a Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének is munkatársa.
1970-től a bukaresti Társadalomtudományi Akadémia rendes tagja, 1996-tól a Román Akadémia tiszteletbeli tagja. Szakmai-emberi tekintélyével az erdélyi magyar tudomány érdekeit képviselte a magyar és román állam hivatalos tényezői előtt, az erdélyi magyar tudományos intézmények munkatársai szemében pedig elsősorban ő volt a szakmai mérce, a szorgalom és kitartás példája, egyben a feladatok elvégzésének ösztönző számon kérője.
A Magyar Tudományos Akadémiának 1988-tól volt tiszteletbeli tagja, 1990-től a Magyar Történészek Világszövetségének társelnöke, az ELTE tiszteletbeli doktora, számos magyar tudományos kitüntetés (Pro Cultura Hungariae, Széchenyi-díj, Kemény Zsigmond-díj stb.) birtokosa. 1990-től 1994-ig az újjászülető Erdélyi Mú­zeum-Egyesület elnöke volt.
Temetése október 31-én lesz a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 92
szavazógép
2008-10-29: Máról holnapra - Farcádi Botond:

Tréfa helyett: béremelés április elsején

Akár jelzésértékűnek is tekinthetjük a kormány tegnapi döntését, amellyel április elsejére halasztotta a tanárok ötvenszázalékos béremelésére vonatkozó törvény alkalmazását. A jogszabály sorsa ugyanis inkább hasonlít egy rossz viccre, mint a jogállamban természetesnek számító felelős törvényalkotási és -végrehajtási folyamatra.
2008-10-29: Közélet - x:

Mire áldozzák az ország gazdaságát? (Mai levelünk)

A tanárok bérének ötvenszázalékos emelése Románia gazdaságának a feláldozását jelentené — mondja Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök. Figyelemre méltó a vehemencia, az agresszivitás, amivel Tăriceanu a pedagógusbérek emelése ellen lép fel. De emlékezzünk vissza kormányzása első felére, amikor Codruţ Şereş volt gazdasági miniszter felfedezte és felfedte, hogy az elektromos áramot a kormány alárendeltségében levő hőerőművek a drót végén maffiózók kullancscégeinek adják olcsón, a másik végén szintén a kormány alá tartozó Electrica Rt. veszi meg ezektől másfélszeres áron. A kullancscégnek számlát kell kiállítania. Az unió adta az ötletet, hogy az energia terén hozzon létre versenyhelyzetet. Tăriceanunak kapóra jött: azon versenyeztet, hogy ki raboljon többet, de a parlamenti algoritmustól nem tekinthet el. Ezért nincs pénze sem a tanügynek, sem az egészségügynek.