A 62 éves orosz diplomatát egy ankarai fotókiállítás megnyitóján, televíziós kamerák előtt lőtte le egy 22 éves, szolgálaton kívüli, civil ruhát viselő török rendőr, aki iszlamista és a szíriai Aleppó elleni akkori orosz légi offenzívát felemlegető jelszavakat kiabált, mielőtt a török hatóságok végeztek vele.

A gyilkosság ügyében 2019 januárjában indult per. A vádirat értelmében a merénylet mögött az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónok és az ő nemzetközi hálózata állt, amelyet a török vezetés fegyveres terrorszervezetnek nyilvánított a 2016 júliusában történt puccskísérletet követően.

Az ítélethirdetésen három emberre az alkotmányos rend megdöntésének kísérlete, valamint terrorista céllal elkövetett szándékos emberölés miatt kétszeresen súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki a bíróság. Két emberre segédkezésért súlyosbított életfogytiglanit róttak ki. Utóbbiak között volt egy korábbi török hírszerző tiszt is, aki információkat szolgáltatott Karlovról a Gülen-mozgalomnak. Törökországban az életfogytiglani súlyosbított változata egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. A per nyolc vádlottja rövidebb börtönéveket kapott, hat embert pedig felmentett az ítélőszék. Kilenc vádlott aktáját leválasztották a perről, köztük Gülenét is.

A hivatalos török álláspont szerint a gülenista hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be a török közszférába, és párhuzamos államot építettek ki egyebek mellett a rendőrségen belül is. Gülen tagadta, hogy ő állna Karlov meggyilkolásának hátterében, amikor felmerült a neve az esettel kapcsolatban.

Moszkva és Ankara a történtek nyomán egyaránt a két ország közeledése és az együttes szíriai rendezési kísérlet elleni provokációnak minősítette a merényletet. A török fővárosban Andrej Karlovról nevezték el azt az utcát, ahol az orosz nagykövetség található.