Újjáélesztett lótenyésztés Oltszemen

2021. március 30., kedd, Riport

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. március 25-én iktatták az UNESCO-nál a lipicai ló tenyésztése hagyományának felvételét a szellemi kulturális örökség listájára. Nyolc ország nevében Szlovénia nyújtotta be a pályázatot. Szlovénia mellett Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Magyarország csatlakozott az indítványhoz. Hol kapcsolódik Háromszék ehhez a kezdeményezéshez? Ott, hogy Romániában Bodok község az egyetlen önkormányzat, mely lipicaival foglalkozik, mióta a községhez tartozó Oltszemen újjáalapították a lótenyészetet.

  • Az oltszemi kisbéri fogat. A szerző felvétele
    Az oltszemi kisbéri fogat. A szerző felvétele

Hét évvel ezelőtt, amikor a bodoki önkormányzat és a megyei tanács közös tulajdonába került a Mikó-kastély, sokan megkérdőjelezték, miért kell a létesítményhez lótenyésztést kapcsolni, fogathajtó pályát, s egyáltalán, mi köze Oltszemnek a lótenyésztéshez? Hát annyi, hogy jó néhány évtizeddel, egy évszázaddal korábban az oltszemi lótenyészet európai, sőt, világhírű sportlovakat adott az ágazatnak. Erről a múltról, az oltszemi lótenyésztés jelenéről, tervezett jövőjéről, hasznáról beszélgettünk Fodor Istvánnal, Bodok község polgármesterével.

 

Visszahozták a vérvonalat

– Beszéljünk elsőként az UNESCO-ügyről – indítványozta a polgármester. – Amikor megszületett a kezdeményezés, a szervezet képviselője ellátogatott Oltszemre, ahol az ország egyetlen, önkormányzati tulajdonban lévő lipicai tenyészete található. Ezt a vonalat bele kell foglalni a listába, mondta. Romániában a lipicai lovat tenyésztették az egykori dálnoki farmon, amelyet felszámoltak, lipicai ló van még Fogarason, Szombatfalván, Bethlenben (Beszterce Naszód megye – szerk. megj.) a fekete lipicai, máshol tiszta vérű lipicai-nagytenyészet nincs is. A lipicaitenyésztők egyesületének tagsága még birtokol tiszta vérű lipicaiakat – nálunk Bartha Robinál, Hermineanu Tibinél van, de Hargita megyében is akad néhány, máshol már alig. Románia büszkélkedhetne a lipicai lóval. Ha erre nem ad támogatást, akkor mire adna? Ha ezek a lovak, ménesek eltűnnek, akkor nem lesz visszafordítható a veszteség. Azt reméljük, ha rákerülünk az UNESCO-listára, kaphatunk támogatásokat, amivel fenn tudjuk tartani a lipicai tenyésztését.

– Mégis, tisztázzuk: hol rejlenek az oltszemi lótenyésztés gyökerei?
– A Mikó-kastély utolsó tulajdonosa Emil Schmutzler volt. Ő hozott ide trakehneni lovat (1732-ben Frigyes porosz király ménest alapított a kelet-poroszországi, ma Oroszországhoz tartozó Trakehnen városában, a lófajtát innen nevezték el – szerk. megj.). Ebből a vonalból származó, az oltszemi tenyészet lovával versenyzett Emil Schmutzler az 1928-as amszterdami olimpián. Innen, Oltszemről vitték Magyarországra a Lobogó nevű törzs­mént a kisbéri ménes vérvonaljavítására. Nos, ebből a kisbéri vérvonalból hoztunk vissza ide, Oltszemre két kancát. Fedeztettük mindkettőt, sajnos, az egyik elvesztette a csikóját, a másik megszületett. Nem szeretnénk elveszíteni ezt a vérvonalat, hiszen ez Oltszem történelméhez tartozik, és száz év elteltével sikerült visszahozni. Ugyanúgy ide tartozik, mint a Mikó-kastély.

 

 

Nagy baj lenne a lipicai elvesztése

– Honnan lehet tudni, hogy egy lipicai valóban tiszta vérű? Annyi huncutság van a lótenyésztésben…
– Újabban DNS-vizsgálat alapján állapítják meg egy csikó felmenőit. Csak ennek nyomán billogoz a tenyésztői egyesület. A sörényből, a farokból kell szőrmintát venni, ez kerül vizsgálatra, ha a gének találnak a bejelentett kanca és a fedező mén génjeivel, akkor igazolt az eredet, „be lehet sütni”, billogozni a csikót. Ha ez a vizsgálat nincs meg, kérdéses minden. A legelőn befedezett kancának a csikója talán lehet lipicai méntől, ez soha nem biztos, a vérvonalat a DNS-vizsgálat bizonyítja. A csikók DNS-vizsgálatát Németországban végzik, és itt vannak a bajok. A csikókat egyéves korukig kell billogozni, de a DNS-eredmények ennél sokkal később érnek vissza. Nekünk is van két lipicai csikónk, elküldtük a mintát, ha áprilisig nem kapunk eredményt, kimegyünk a billogozási határidőből. A késéshez hozzájárul a vírusjárvány is, de mindenképp gördülékenyebbé kell tenni a vizsgálatot. El kell ezen gondolkodni, ha be akarjuk tartani az előírásokat, akkor időben meg kell lenniük a vizsgálati eredményeknek, hogy határidőn belül lehessen billogozni a csikókat, ez az egyik feltétele a lipicai fenntartásának. Ha elveszítjük a lipicait, nagy bajban vagyunk. Most mindenki holland lovakat hajt a fogathajtásban. Szépek, jó lovak, mutatnak a fogatban. De ha magukra nézzük őket, nem adok sokat értük. A lipicai lónál szebbet, kecsesebbet nem lehet választani.

 

Visszatért Lobogó vére

– Milyen állománnyal rendelkezik az oltszemi ménes? Az eddig hallottak szerint azt hihetjük, csak a lipicaira összpontosítanak.
– Végigjártam Fogarast, Bethlent, ahol fekete lipicaiakat tenyésztenek. Onnan hoztam egy Incitato mént, Igort, Incitato IX-3 utódát saját lovaink fedezésére. Fogarasról tavaly egy szürke Tulipán mént hoztunk. Ezt úgymond rendbe tettük, amikor visszavittük a ménesbe, törzsménnek nyilvánították, és többé nem adták ide fedeztetésre. Ezt már többször megjártuk. Pedig egy mént akkor lehet törzsménnek nyilvánítani, ha ismertek az ivadékai. Most Bethlenben mondtam: elhozzuk a mént, de ezt ne kérjétek vissza egy év múlva. Oltszemen két vérvonalból tartunk kancákat: a lipicait és kisbérit. Ez utóbbit szeretnénk megőrizni, hiszen a két kancánk épp annak a Lobogó ménnek az utódai, amelyet egykor Schmutzler innen, Oltszemről küldött Magyarországra. Ezek mellett a lipicai vonal megőrzésére is törekszünk. Ez esetben a Siglavyval történő keresztezést tartjuk szem előtt. Visszatérve, most van négy törzskönyves lipicai kancánk és két kisbérink.

 

 

Turizmusban a haszon

– Nem kellemetlenkedni szeretnék, de milyen haszna van Bodok községnek, Oltszemnek a lótenyészetből?
– Hét évvel ezelőtt lettünk a kastély tulajdonosai, a megyei tanáccsal együtt. Akkor itt csak a pusztulás volt. Lassan elkezdtük az újjáépítést. Ajándékba kaptunk disznót, juhot, lovat, ezekkel szándékoztunk elsősorban visszaépíteni az egykori virágzó gazdaságot. Amikor a korabeli törzskönyvek alapján megtudtam, milyen lótenyésztés zajlott itt egykor, akkor ébredtem rá: valaha ez nem egy átlagos gazdaság volt! A magyar lovasszö­vetség segítségével hoztunk vissza két kancát, melyek itteni vért, a Lobogó törzsmén vérét hordozzák. Majd Bar­tha Robi ajándékozott egy lipicai csikót, ezekkel kezdtük a tenyésztést. Most tiszta vérvonalunk van lipicai­ból és kisbériből is. Hol hozzák ezek a hasznot? Nos, az oltszemi kastély és a lótenyészet értéke a turizmusban csapódhat le. Ez a járható út. A kastély száz évvel ezelőtt is benne volt a turistaforgalomban. Schmutzler főként vadászkastélyként működtette, sok vendéget fogadott. Ha most jön egy turista, meg lehet neki mutatni a tenyészetet, el lehet vinni fogatos sétára. Nyilván, ezenkívül fel kell javítani az egész kastélyt, csak így lehet szálláshelyet biztosítani, ellátni az ide érkezőt. A megyei tanács elkészített egy felújítási tervet, az Országos Befektetési Alap finanszírozására számítunk. Bízunk benne, hogy már idén rákerülhetünk a finanszírozható projektek listájára – ha engedi a költségvetés is. Pillanatnyilag fogyatékos gyerekek központja működik a kastélyban, de a rendelkezések értelmében ez tovább nem létezhet, a gyerekeket családokhoz kell áthelyezni. Kiürül a kastély. Azt mondom, hogy a kastély – tizenegy hektáros területével, állatudvarával együtt – fontos szerepet kaphat a turizmusban. Nyilván, ebből a helybeliek is profitálhatnak, például a helyi, hagyományos termékek eladása, szállásadás révén, de a turistaforgalom bevétele a helyi költségvetést is gyarapíthatja. Nem jön ide a turista, ha nincs mit látnia, nincs mivel szórakoznia, ha nem tud megszállni, tisztességesen étkezni. A kastély lehet a kiindulópont, ennek jövője van, ebből nem is engedünk.

– Oltszemen kitűnő fogathajtóverseny-pálya van. Ez is szerepet játszhat a turizmus fejlesztésében?
– A fogathajtó-versenyzés igen költséges. Az ugratáshoz kell egy ló, egy nyereg és a lovas. A fogathajtáshoz kettő vagy négy ló, hámok, fogat, hajtó, segédhajtó. Nem véletlen, hogy Romániában kevesen vannak fogathajtók. Kovászna, Hargita és Maros megyében vannak még néhányan, mellettük ménesek, akik európai, világversenyeken is részt vesznek. A tanácsnak volt egy héthektáros területe. Ha lovazni akarunk, ki kellett építenünk egy fogathajtó pályát. Jelenleg Romániában ez az egyedüli, mely alkalmas nemzetközi, akár világversenyek lebonyolítására is. A lehetőséget ki kell használnunk. Tavaly nem lehetett versenyeket tartani. Idén július 2–4-ére van kitűzve kétcsillagos nemzetközi verseny. Ez Kovászna megye gyöngyszeme lehet. Három-négyezer ember jöhet ki ide, ez turisztikai szempontból újabb nyereséget jelenthet a községnek és a megyének. De itt meg lehet tartani világversenyek kvalifikáló futamait, európai versenyek pontszerző versenyeit is. Nem kell részletezni, ez milyen haszonnal járhat a helyi, a háromszéki közösség számára.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint mikor lesz vége a koronavírus-járványnak?







eredmények
szavazatok száma 217
szavazógép
2021-03-30: Magazin - :

Rajzfilmes klinikai kalandok

A tudatos egészségmegőrzést segítő animációs ismeretterjesztő filmsorozatot készített a Semmelweis Egyetem kommunikációs igazgatósága. A KliniKaland nevet viselő sorozat első része a védőoltásokkal foglalkozik.
2021-03-30: Gazdakör - Bokor Gábor:

Folytatódik a Magyarok Kenyere program

Idén is folytatódik a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. Ennek részeként Kovászna, Hargita megyében és Maros megye egy részében a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) bonyolítja le az adományok gyűjtését, ezeket később rászorulóknak juttatják el.