A járványügyi előírások szigorú betartásával kedd este újra benépesedett a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme, itt mutatták be Kovács Levente 2019-ben megjelent könyvét, a Trinidad messze van címűt. A szerzővel Nagy Miklós Kund beszélgetett, a könyvből László Zsuzsa és Tulit Éva olvasott fel.
A vendégeket Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte, hangsúlyozva, hogy hosszú kényszerszünet után ez a könyvtár első rendezvénye, amelyre ilyen szép számban összegyűlt a közönség. Nagy Miklós Kund kiemelte: Kovács Levente elsősorban színházi szakember, egyetemi tanár és rendező (a sepsiszentgyörgyi színházban is rendezett vendégrendezőként kilenc előadást), az utóbbi évtizedben viszont ontja magából a regényeket egymás után: Aranykor (2016), Megoldás (2017), A nimfa mosolya (2018) és most a Trinidad messze van. Kovács Levente rajta tartja kezét a társadalom pulzusán, érdeklődése sokoldalú és figyeli olvasóközönsége igényeit is.
Kovács Levente a maga jellegzetes stílusában elmondta, nem tartja magát írónak, az írás csupán negyvenöt évi színházi munka után következett életében. A regény szereplői gyakran nagyon komolyan beleszólnak az író életébe – vallja a szerző. Van a regényben tabu, kémkedés, politikai gyilkosság. És igazi, erdélyi, hamisíthatatlan thrillertörténetek. A szerzőt főként az érdekli, hogyan avatkozik bele a hatalom egyre alattomosabban az emberek magánéletébe, szinte a bőre alá, beleértve a testet és a szerelmet. Ez ebben a regényben is jelen van. A családi élet úgy kerül górcső alá, hogy az emberek észre sem veszik, a hatalom hálójában vergődnek. Sokszor a legnagyobb kegyetlenségek történnek mosollyal, alázattal, és kedvesen, aztán az ember hátában landol a kés. A Trinidad messze van című regény részben valóságos, részben fikciós elemekből épül fel. Ezek a fikciók néha úgy születnek, hogy az ember elképzeli, mi lett volna, ha ez vagy az a dolog másként alakul. A regény címe Trinidad messze van – annak a szimbóluma ez, hogy az emberek közötti megértés és szeretet milyen messze van tőlünk. Az emberek életét jobban át kellene hatnia az egymásra való odafigyelésnek, amely boldogabbá tenne minket.
A romániai kommunista diktatúra utolsó két évében játszódó regény fő helyszíne egy képzeletbeli erdélyi kisváros. Itt követhetjük végig Farkas Feró tornatanár és atlétikaedző kálváriáját: tabudöngető kapcsolatát lányával, Anitával, amely majdnem szerelemmé válik. A leány édesanyja posztnatális trauma következtében tíz évig elmegyógyintézetbe kerül, így Feróra marad lánya felnevelése. Nyomon követhetjük Anita fejlődését, aki ilyen és ezekhez hasonló kérdésekkel bombázza Ferót: „Miért mondjuk, hogy zongorál, pedig aki zongorázik, az ül. Tehát, ez lenne a helyes, hogy zongorül. És aki hegedül, az inkább áll vagyis hegedáll.” A lány egyre inkább kezd ragaszkodni az apjához, aki anyja helyett is anyja. Aztán jön a nélkülözhetetlen csavar. Kiderül, hogy Anita nem is a Feró lánya. Mindez a kommunista Románia díszletei között történik, ahol a magyarságot az intézményesített elrománosítás és üldöztetés fenyegeti. A regény végén is van még egy csavar, de nem mondjuk el. El kell olvasni. Nem fogják majd letenni, ahogy nekünk sem sikerült. Várjuk az újabb regény megjelenését, ami készülőben van.
