Antal Árpád az önkormányzathoz beérkezett előzetes óvás kapcsán elmondta: amikor a Vadon Egyesület vezetői megkeresték az elképzeléssel, az volt a kérése, hogy egyeztessenek a civilekkel, akiket érzékenyen érintenek a környezetvédelmi kérdéseket is felvető beruházások. Az egyesület vezetői arról tájékoztatták, hogy az egyeztetés megtörtént, a tervezett helyszínt is megtekintették. Ehhez képest, amikor az első előkészítő lépéseket megtették – tanácshatározatban rögzítve egy helyi fejlesztési program elindítását –, konkrét tervek nélkül, az ellenzők részéről azonnal megérkeztek a reakciók. A polgármester elmondta: tudomásul vette, hogy vannak, akik ezt az elképzelést nem támogatják, ezért úgy döntött, hogy egyelőre leállítja a folyamatot és egy hatástanulmányt rendel az önkormányzat. Amint ez elkészül, újra megvitatják az egészet mindenkivel. Annak függvényében hoznak döntést, hogy a hatástanulmány mit tartalmaz, de mindenképp a lakosság minél szélesebb körű bevonásával, a véleményük kikérésével. Antal Árpád hozzátette: felkérte a Vadon Egyesület vezetőit is, a hatástanulmány elkészültéig minél részletesebben és közérthetőbben tájékoztassák a közvéleményt arról, hogy mit is jelent ez a beruházás.

Az elöljáró azt is elmondta, hogy egy héttel korábban a sepsiszentgyörgyi szállásadókkal történt találkozóján felvetődött az idegenforgalmi célpontok kérdése. Meg kell találni az egyensúlyt, hogy újabb látványosságok, idegenforgalmi célpontok kialakításával turistákat vonzzanak a városba, ezzel egyetértettek, de a maga részéről nem támogathat olyan elképzeléseket, melyek révén visszafordíthatatlan károkat okoznak a természetes környezetben. A helyzet hasonlít a nemzetközi vállalatok megtelepedésekor felvetődött problémára. Személy szerint nem támogatta, de amíg nem engedélyezte a bejövetelüket, a lakosság kereste meg a multikat más városokban, oda vitték a pénzt. Ugyanez igaz a turisztikai látványosságokra, ha nem hozunk létre ilyeneket, akkor a lakosság ezeket máshol fogja megkeresni, ott tölti el a szabadidejét, ott költi el a pénzét, és ezek az összegek más településeket gazdagítanak. Nem akarnak elkapkodott döntést hozni, ő is biztos akar lenni abban, hogy a beruházás csak előnyökkel jár majd a közösségnek és a városnak, és nem a természet kárára valósul meg – szögezte le.

Ritka élőhelyek, védett fajok, madárvédelmi terület

Az ellenzők (hat aláíró) több érvet is felhoznak. Elsőként, hogy a vonatkozó határozat elfogadása során az átláthatósági szabályok nem érvényesültek, illetve a közvitára bocsátott tervezet nem tartalmazott sem hatás-, sem megvalósíthatósági tanulmányt, amint a Bodoki- és Barót-hegység Natura 2000-es különleges madárvédelmi terület (amihez a kiszemelt parcella egy része tartozik) gondnokának a jóváhagyását sem.

Továbbá felróják az önkormányzatnak, a közmeghallgatásra bocsátott tervezetből és a csatolt iratokból nem derül ki, hogy a Vadon Egyesületet bízzák meg a beruházás lebonyolításával.

A tiltakozók részletesen kitérnek arra, hogy 2019-ben a szomszédos területen egy magánvállalkozás kalandparkot alakított volna ki, amely beruházás ellen akkor 1200 aláíró emelte fel a szavát – az aláírások gyűjtését a mostani ellenzők kezdeményezték –, és a vadasparknak most kiszemelt, legelőként nyilvántartott parcellák átfedésben vannak az akkor kiválasztott területtel. Érvként hozzáteszik, hogy a kalandpark tervezett helyszíne – ahol több védett vagy ritka növény is él, illetve Európa-szinten ritkaságnak számító erdős legelő – az elképzelt vadaspark területének szomszédságában van, emellett utóbbi esetében sem felel meg teljesen a valóságnak, hogy csak egyszerű legelőről lenne szó, amint az a telekkönyvi besorolásban szerepel. Nagyjából fele erdő, míg a többi fás legelő, ráadásul a területen több száz éves tölgyfák találhatók, illetve a már említett Natura 2000-es madárvédelmi terület. Meglátásuk szerint a vadaspark területén az élettér alapvetően átalakul, már csak a létesítmény elkerített, mesterséges jellege miatt is.