Szilveszter előestéjén megjelenő Történelmünk rovatunk témájával igyekszünk az időponthoz, a pezsgővel való újév-köszöntéshez igazodni. A híres magyar pezsgőgyáros, Törley József (1858–1907) és vállalkozása történetét a cég torleypezsgo.hu című honlapja alapján szemlézzük, továbbá közöljük Törley József nemeslevelének szövegét, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött Királyi Könyvek bejegyzése alapján.
A család
Törley József családjának ismert története a 17. századba nyúlik vissza. Amikor az egyesített keresztény seregek Lotaringiai Károly herceg fővezérlete alatt 1686-ban Budát ostromolták, hogy visszavegyék a törököktől, egy Schmierl nevű német lovag különösképpen kitüntette magát a harcban. Egyik leszármazottja, Schmierl Károly Ágost néhány évtizeddel később már Újvidéken élt, császári és királyi szállásmester, élelmezési altiszt volt. Fia, Schmierl János (1768–1825) báró Ernst Gideon von Laudon császári generális futárjaként szolgált. Amikor a harcban megsérült, a tábornok levelet küldött Szabadka város tisztelt tanácsának, kérve a tanácsurakat, adjanak munkát a járóképtelenné vált Schmierl Jánosnak hősies és példás magatartása elismeréseképpen. A sérült vitéz katonát a Bács megyei Küllőd jegyzőjének nevezték ki. Néhány évvel később a jegyző háza kigyulladt, és a béna férfi benne égett.
Fia, Valentin (1823–1900) atyja példáját követve katonának áll, részt vett az 1848–49-es küzdelmekben, és izzó magyarságának tanújeleként nevét Törlei Bálintra magyarosította. A vadászhadnagy Törlei Bálint a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi emigrációba. Ezért Kossuthtól írásos dicsérő elismerést kapott. A magyar név eredetét azzal magyarázzák, hogy Schmierl a schmierenből, illetve a streichenből származhat, ami annyit jelent, mint kihúzni, törölni.
A Törley-gyár német nyelvű reklám számolócédulája. Fotó: hu.museum-digital.org
Törlei Bálintnak és feleségének, Vojnits Máriának három fia és egy lánya születetett: Antal (1853–1899), Gyula (1855–1935), József (1858–1907) és Ilona (1858–1890). A fiúk szakítottak a családi hagyománnyal és polgári pályát választottak, Antal építészmérnök, Gyula közgazdász lett. Törley József a grazi kereskedelmi akadémia elvégzésekor kapcsolatba került Teofil Roederer reimsi pezsgőgyárossal, aki őt francia-német kereskedelmi levelezőként alkalmazta. Nemsokára már a Delbeck & Cie cégnél dolgozott. Miután a pezsgőkészítés gyakorlati tudnivalóit a legjobb francia házaknál elsajátította, megalapította első gyárát Franciaországban, Champagne fővárosában, Reimsben.
A pezsgőgyár
„Nagy szorgalom és kitartás mellett sikerült nekem az eddig ismert champagne-i pezsgőboroknál sokkal kitűnőbbet előállítani” – vetette papírra e mondatot Törley József 1882-ben, amikor elhatározta, hogy a franciaországi Reimsben szerzett ismereteit Magyarországon kamatoztatja.
Etyek környékén talált a franciaországi Champagne-hoz hasonló talaj- és klímaadottságokkal rendelkező szőlőültetvényeket, melyeknek borai kiválóan megfeleltek a pezsgő készítéséhez. A gyártáshoz Budafokon, az akkori Promontor területén lelt Champagne vidékével megegyező, jó minőségű pezsgő gyártásának ideális, télen-nyáron állandó hőmérsékletű, mészkőbe vájt pincékre. A gyárat francia szakemberek szerelték fel, francia származású volt az önállósodásáig gyárvezetőként dolgozó Louis François is. Cégét 1882. augusztus 1-jén jegyezték be a budapesti cégbíróságon „Törley József és Társa” néven.
Törley József nemcsak üzletembernek, de szakembernek is kiváló volt. Gyárát és a pezsgőgyártás technológiáját folyamatosan fejlesztette. Magyarországon ő vezette be a fagyasztással történő seprőtelenítést: a palack nyakában összegyűlt seprőt megfagyasztják, s az így keletkezett jégdugót kilövetik. Üzeme a századfordulóra az ország legkorszerűbb pezsgőgyára lett.
A millenniumi kiállításon Törleyék már a „császári és királyi udvari szállító” kitüntető címet viselték, pezsgőjük a magyar ipar egyik büszkesége lett. A század elejére a Törley volt a „magyar pezsgő”, amely olyan népszerűvé vált, mint a pesti operett. E név egyet jelentett a mámorító itallal, amely szállodák, kávéházak, vendéglők, orfeumok és bárok kínálatában egyaránt szerepelt.
1907-ben ünnepelte a gyár negyedszázados jubileumát. A Törley pezsgőket akkor már Amerikától Ausztráliáig ismerték. A gyárnak lerakatai voltak Hamburgban, Berlinben és Koppenhágában. Ami pedig a legnagyobb elismerés: ekkor már Párizsban is ittak Törleyt.
A gyár termelése az 1910-es években elérte a 2 millió palackot. Történetének egyik szakasza 1944-ben lezárult: a gyár főépületét bombatalálat érte, az 1950-es államosításig az üzem tetszhalott állapotban vegetált, mindössze négy főt foglalkoztatott.
A Törley Pezsgőpincészet mindenkori termelési csúcsa az 1980-as évekre tehető, amikor évente 30 millió palack pezsgő került ki a magyarországi pezsgő fellegvárából. A Törleyt nyugati és kelet-közép-európai államokba is exportálták.
Napjainkban a Törley évi 10–12 millió palack termeléssel, közel 35 százalékos piaci részaránnyal őrzi a magyar pezsgőpiac vezető helyét. Az immár több mint százhuszonöt éve a hagyomány és minőség jegyében készülő pezsgő ma is népszerű.
Törley plakát 1929-ből. Pólya Tibor grafikája. Fotó: kultura.hu
Előnév, nemesség és címeradomány
Törley József budapesti pezsgőborgyárost és nagybirtokost, valamint utódait 1896. április 1-jén Bécsben kelt adománylevelével emelte nemesi rangra Ferenc József uralkodó, s adományozott számukra címert, illetve a csantavéri előnevet. Az adományt 483-as sorszámmal iktatták, a Királyi Könyvek 69. kötetében a 906–911. oldalakon jegyezték be (HU MNL OL A 57 – 69 – 0700):
„Mi Első Ferencz József, Isten kedvező kegyelméből Ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun és Bolgár országok Apostoli, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. Királya, Ausztria főherczege, Toscana és Krakó nagyherczege, Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina herczege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Silezia, Modena, Parma, Piacenza Guastalla, Osvieczim és Zátor, Teschen, Friaul, Ragusa és Zára stb. herczege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Görcz és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsicza s Istria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Triest, Kattaro és a Szláv őrgrófság Ura stb. Emlékezetül adjuk ezennel tudatván mindenekkel, kiket illet: Hogy Mi Személyünk körüli magyar Ministerünk előterjesztése folytán kegyelmes tekintetbe és figyelembe vevén Törley József budapesti pezsgőborgyáros és nagybirtokos Hívünknek Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk iránti állandó hűségét, valamint a gyáripar és a közgazdaság terén szerzett jeles érdemeit, tekintve továbbá, hogy Ő 1882-ben Budafokon valódi franczia minta szerint pezsgőborgyárat rendezvén be, kitartó munka és fáradság árán a magyar pezsgőbornak mint ilyennek hírnevét megalapította annyira, hogy ma már az Ő pezsgőbora a külföldiekkel versenyez; tekintve továbbá, hogy a gyár készítményei jeles minőségüknél fogva számos bel és külföldi kiállításon díszoklevéllel, illetve aranyéremmel tüntettettek ki, tekintve végre, hogy Ő kiváló szakismeretével és fáradhatatlan buzgalmával egy most már virágzó, új iparágat teremtett meg az országban, nevezett Törley Józsefet s általa hites nejétől, született Sacelláry Iréntől Isten áldásából születendő mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát, mind az imént említett kiváló érdemekért, mind pedig királyi kegyelmünk és kegyelmességünknél fogva, melylyel dicső emlékezetű elődeink, a boldogult magyar királyok példájára mind azt, itt Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk és Magyarországunk szent koronája iránt szép, jó és nemes tettek által magának érdemeket szerezvén és az erény ösvényét követni törekszik, jutalmazni és hathatós buzdításul a jutalom kitűnő és maradandó jelével és emlékével feldíszíteni szoktuk, királyi hatalmunkból és különös kegyelmünk és kegyelmességünkből Magyarországunk és társországainak valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei közé és sorába a csantavéri előnév használhatásának megengedélyezése mellett felveendőnek tartottuk, legfelsőbb királyi akaratunk szerint kegyelmesen megengedvén, hogy ezentúl jövendő örök időkig fennevezett Törley József s mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadéka és maradéka a csantavéri előnév használata mellett mindazon jogokkal élhessen és bírhasson, melylyekkel említett Magyarországunk és társországainak valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei eddigelé törvény, vagy hajdani szokás szerint bármikép éltek és bírtak, vagy élnek és bírnak. Mely iránta tanúsított legfelsőbb királyi kegyelmünk és kegyelmességünk bővebb tanúságul s a valóságos, igaz és kétségtelen nemesség örök időkig fennmaradandó jeléül neki és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékának és maradékának következő czímert, vagy nemesi díszjelt adtunk és engedtünk: Egy álló, középen osztott vitézi pajzs, melynek felső kék mezejében zöld hármas halom középsőjén aranymarkolatú görbe kardot villogtató pánczélos kar könyököl, a pajzs felső jobb szögletében arany üstökös csillag, felső bal szögletében zöldleveles arany szőlőfürt látható. A pajzs alsó vörös mezejében fölfelé derékszöget képező ezüst gerenda alatt egy törzsétől levágott, lelógó bajuszú fehér turbános török fej szemlélhető. A pajzs fölött koronázott nyílt lovagsisak nyugszik, jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst foszlányokkal. A sisak koronájából a pajzsban leírt pánczélos kar emelkedik ki. Kegyelmesen elhatározván és megengedvén, miszerint ezen czímert vagy nemességi díszjelt jövendő örök időkig többször nevezett és ezentúl már nemes csantavéri Törley József és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékai és maradékaival együtt Magyarországunk és társországai valóságos, igaz, gyökeres és kétségtelen többi nemeseiként mindazon joggal viselhessen és használhassa, melylyel ezek törvény vagy hajdani szokás szerint éltek és bírtak, vagy élnek és bírnak, nemcsak akarjuk, de kegyelmesen parancsoljuk is, hogy ezen valóságos, igaz és kétségtelen nemesi czímmel Őt és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát minden rendű, állapotú, hivatalú, méltóságú és tekintetű egyének felruházottnak s díszesítettnek tartsák és ismerjék. Minek emlékeül és örök jeléül többször említett csantavéri Törley Józsefet és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát apostoli magyar királyi függő pecsétünkkel megerősített jelen czímeres nemesi kiváltságlevelünket tartottuk kegyelmesen kiadandónak és engedendőnek.
Kelt a Mi őszintén kedvelt Hívünk nagyságos branyitskai báró Josika Sámuel belső titkos Tanácsosunk, Kamarásunk, Lipót-rendünk lovagja stb. és Személyünk körüli magyar Ministerünk kezei által Bécsben Ausztriában, az Úr ezernyolcszázkilenczvenhatodik, Uralkodásunk negyvennyolczadik évében.
Ferencz József (s. k.), báró Josika Sámuel (s. k.)”
Törley plakát 1931-ből. Markó-grafika. Fotó: kultura.hu
1908. július 27-én Bad Ischlben kelt adományával az uralkodó megnemesítette Törley Gyula szabadkai lakost és utódait, valamint néhai Törley Antal volt szabadkai földbirtokos utódait, és engedélyezte számukra a testvér, az 1907-ben elhunyt Törley József címerének és csantavéri előnevének használatát.
