Nyirbálnák a szabadságot

2022. március 16., szerda, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

Az ukrajnai háború szomszédságában különösen értékesnek tűnik a szabadság, amelynek visszanyerését tegnap olyan magától értetődően ünnepeltük meg, szabadon és örömmel. Holott jó néhány sötét árnyék vetül rá itt is.

Nincs két hete, hogy a parlament megszavazta, bárki lehallgatható legyen: a távközlési társaságoknak kötelezően át kell adniuk az ügyfeleik beszélgetéseit, üzeneteit a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI), ha az kéri. Ezt még Ceaușescu sem tudta teljes egészében megvalósítani, de a nagy européer Iohannis megteheti, ha aláírja a törvényt, amelyet – cinikusan – épp az uniós irányelvek gyakorlatba ültetésével indokoltak.

És nem ez az egyetlen támadás a legutóbb 1989-ben vérrel megfizetetett véleményszabadság ellen: a kormány, a katasztrófavédelmi igazgatóság, az országos audiovizuális tanács (CNA) és néhány civil (?) szervezet munkacsoportot hozott létre a sajtó és az online felületek felügyeletére. Elvileg az álhírek, a félretájékoztatás és a háborús propaganda kiszűrése a cél, de a vészcsengő olyan keresőszavakra is megszólal, mint a korrupció, az államfő és a hatóságok mellébeszélése vagy hozzá nem értése. Ez is a nyolcvanas évekre emlékeztet, amikor az is hazaárulásnak számított, ha valaki az áramszünetekre panaszkodott, vagy arra, hogy a jegyre adott húsadagért is órákig kell sorba állni.

A célzott félretájékoztatás valóban nagy károkat okoz, de előbb talán a titkosszolgálatokat kellene számonkérni, akik nem végzik jól az elhárítást. És azon is el kellene gondolkodniuk a központi szerveknek, mielőtt bokrostul lőnék a nyulat, hogy az emberek miért nem hisznek már a hivatalos hírforrásoknak.

Talán mert a hatalmon levők nem az ország, hanem inkább a saját érdekeik szerint cselekednek. A jelenlegi nagykoalíció a nemzetbiztonsági törvények módosítását is készíti, és ami eddig kiszivárgott, az egyáltalán nem megnyugtató. A krízishelyzet meghatározása például annyira általános, hogy gyakorlatilag bármikor lehetővé teszi a korlátozásokat (például a „nemzeti területen történt incidens”, „régiós vagy nemzetközi szintű fenyegetés, kockázat és sérülékenység”, a „politikai, gazdasági vagy társadalmi stabilitást zavaró” tényező esetén, azaz akár egy zászlóbotrány vagy étolajfelvásárlási pánik hatására is), és bár ettől Vasile Dîncu védelmi miniszter rögtön elhatárolódott, az mégiscsak döbbenetes, hogy 32 évi (igaz, felemás) demokrácia után a kezdeményezők elsőként, mondhatni ösztönösen a parancsuralom felé fordulnak. Békés jövőt ígérve...

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 114
szavazógép
2022-03-16: Közélet - Bartos Lóránt:

Ünnepelt Háromszék Párisa

Tegnap díszbe öltözött az 1848–49-es szabadságharc háromszéki fellegvára, Kézdivásárhely. Két év kihagyás után nagyszabású ünnepség helyszíne volt a Gábor Áron tér, ugyanakkor a város területén lévő 1848-as emlékműveknél is fejet hajtottak, a forradalmárokra emlékeztek.
2022-03-16: Közélet - Bokor Gábor:

Erkölcsi kötelesség szabadnak lenni (Kovászna)

A szabadság levegője töltötte be Orbaiszék fővárosát, Kovásznát tegnap. Egyrészt az 1848-as szabadságharc, március 15. szabadságeszméje, másrészt a koronavírus okozta kétéves szabadságvesztésből való felszabadulás gondolata. Látszott az ünnepségre összegyűlt embereken: örvendenek egymásnak, örvendenek, hogy nem kell maszkot hordaniuk, örvendenek a márciusi szép időnek – és az ünnepnek, mely két év kihagyás után valósulhatott meg újra. Ez a kettősség a szónokok beszédeiben is megnyilvánult. A leggyakoribb szó a szabadság volt, de utána rögtön a COVID-ot emlegették a legtöbbször, ez egyetlen felszólalásból sem maradt ki.