És ha létezik politikai ügyekért felelős istenség, akkor alighanem ő is csatlakozott hozzá, hiszen – a román mélyállami struktúrák felől érkező lejárató propaganda és szűnni nem akaró démonizálási törekvések ellenére – lassan a román társadalom szélesebb rétegei számára is kiderül, hogy Orbán Viktor nem valamiféle orosz kém vagy revizionista diktátor, hanem egy országa és nemzete érdekeit határozott fellépéssel védelmező államférfi.

De lássuk, milyen tények, történések alapján juthatunk e következtetésre. A Sepsi OSK csütörtökön a Konferencia Liga selejtezőkörében a szlovén Olimpija Ljubljana együttesét fogadta – a négy román klubcsapat meccsei közül a háromszékieké volt az egyetlen, amelyet a román tévétársaságok nem közvetítettek. A tévénézők, a romániai futballrajongók azonban a legkevésbé sem örültek ennek a látványos mellőzésnek: ez volt a legszebb, legizgalmasabb mérkőzés, a többi csapat pedig jóval gyengébb ellenfelek ellen ért el jóval szerényebb eredményeket. Volt is felháborodás a román focikedvelők körében: a Digi Sport, de a Gazeta Sporturilor közösségi oldalán csak úgy özönlöttek az érthetetlen döntést számonkérő kommentek, fociszakértők, elemzők, véleményformálók is szóvá tették a tévétársaságok által alkalmazott kettős mércét. A sportsajtóban mások mellett Ovidiu Ioanițoaia, Radu Paraschivescu méltatta a Sepsi OSK eredményét, de a téma a közéleti médiába is átgyűrűzött: Cristian Sandache történészprofesszor a közösségi médiában fakadt ki, Sabin Gherman pedig a tisztelet hiányát felróva keserűen jegyezte meg: lám, nem a székelyek mondják, hogy Székelyföld nem Románia.

Valami hasonló történik újabban Orbán Viktorral is. A magyar miniszterelnökre évek óta kígyót-békát ráhord a mélyállami struktúrák szólamait szolgalelkűen követő bukaresti sajtó, a Nézőpont Intézet felmérése szerint azonban ennek ellenére évről évre egyre népszerűbb a románok körében. Ha 2020-ban még a románok 17 százaléka vélekedett kedvezően Orbán Viktorról, mára már egyértelműen többen vannak azok, akik véleménye inkább pozitív a magyar miniszterelnökről. Jelenleg tíz romániai felnőtt lakosból hatan (57 százalék) inkább pozitívan vélekednek a magyar kormányfőről, és mindössze hárman (30 százalék) ítélik meg személyét inkább negatívan. A Nézőpont szerint e fordulat oka az orosz–ukrán háború eltérő megítélése és annak gazdasági következményeinek különböző kezelése: a benzinárstop, a fegyverszállítás elutasítása stb.

Ha figyelembe vesszük a román médiában folyó lejáratási kampányt, az arányt nyugodtan nevezhetjük döbbenetesnek. De ha eme első látásra furcsának tűnő jelenségek mögött nem a fociisten és más politikai istenségek machinációit sejtjük, a mitológiai magyarázat helyett pedig a földhözragadtabb megközelítést választjuk, akkor valami olyasmit állapíthatunk meg, hogy az igazságnak tartósan nem állhatja útját sem az elhallgatás, sem a hazugság, sem az elvakult uszítás.