Az uniós programról tavaly decemberben tájékoztatott Hegedűs Csilla, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának államtitkára és Szabó Ödön parlamenti képviselő, akik elmondták, a kisebbségi diákok eredményesebb románnyelv-tanulása érdekében indult el a kilencmillió eurós uniós projekt, amely mindeddig egyedülálló a témában, mert ezúttal a magyar közösség dönthet arról, milyen módszert alkalmazna az iskolákban, hogy a diákok minél jobban el tudják sajátítani az állam nyelvét. Ennek több célkitűzése van: összeállítani egy kommunikációra összpontosító sajátos tantervet az I., II. és V. osztályok számára, kiképezni azokat a tanárokat, akik részt vesznek a kísérleti programban, illetve képezni az összes román szakos tanárt, akik magyar vagy más nemzeti kisebbségi iskolákban, osztályokban idegen nyelvként tanítják a románt és alkalmazni a sajátos tantervet, véleményt mondani róla, illetve kiegészíteni jobbító javaslatokkal – tudtuk meg Ferencz-Salamon Alpártól. A Hargita Megyei Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója elmondta, az általa vezetett intézmény részéről felkért szakértők állították össze az ötödikeseknek szánt kísérleti román tananyagot, az I. és II. osztályosokét a nagyváradi Országos Magyar Továbbképző Központ megbízásából szerkesztették és ők pályáztatták meg a lehetőséget is.

Mindkét esetben a kísérleti programot bevállaló iskoláknak kellett pályázniuk, ez heti egy plusz románórát jelent, a tanár munkáját órabér alapján fizetik meg, a diákok számára a részvételhez szülői beleegyezésre volt szükség. Az ötödikesek esetében Erdély-szerte tizenkét osztály kerülhetett be a programba, az elsősöknél és a másodikosoknál összesen tizennégy osztályra bólintottak rá. Ez közel négyszáz diákot jelent, ez a létszám azonban a szóban forgó korosztályok alig néhány százalékát teszi ki (Háromszéken 2–3 százalék közötti a program által elért diákok aránya).

A tanárok képzését novemberben kezdik, a speciális tananyag szerinti heti egy plusz románórát decembertől, legkésőbb januártól indítják, a programban részt vevő tanároknak rendszeresen be kell számolniuk a tapasztalatokról és jelezniük a jobbító javaslatokat – tudtuk meg Ferencz-Salamon Alpártól. A Hargita megyei pedagógusok háza igazgatója elmondta, az iskolák kiválasztásánál figyelembe vették a területi eloszlást, a román nyelv ismeretét és használását a térségben, városi és vidéki iskolát is kellett választaniuk, valamint arra is figyeltek, hogy hátrányos helyzetű közösségekből is merítsenek. Ugyanezek a feltételek érvényesültek a nagyváradi Országos Magyar Továbbképző Központ esetében is, itt a tizennégy meghirdetett hely eloszlása a következőképpen alakult: hat székelyföldi iskola, hat partiumi és Kolozs megyei, két szórványbeli tanintézmény lesz része a programnak – közölte lapunk megkeresésére Bántó Norbert, az említett nagyváradi központ igazgatója.

A két pályáztató hétfőn közzétett eredménye szerint Háromszékről a II. osztályos kísérleti programban a csernátoni Végh Antal Általános Iskola és a baróti Gaál Mózes Általános Iskola vesz részt, az ötödikeseknél a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium egyik osztálya és a kézdiszentléleki Apor István Általános Iskola kapcsolódik be a januárban induló oktatásba. Rancz-Gyárfás Elemér, a kézdiszentléleki iskola igazgatója lapunk megkeresésére elmondta: amióta nem anyanyelvként tanítják a románt a magyar osztályokban, sokat javultak a diákok eredményei, a tananyag azonban még mindig nehézkes, a szövegek nem segítik a kommunikációs készségek fejlődését, azért jelentkeztek a felhívásra, mert bíznak abban, hogy egy másik megközelítésben könnyebb lesz megtanulni a román nyelvet.