Orbán Viktor a 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor életútját úgy jellemezte: „egy 26 éves röppálya a magyar égbolton, amely mély Magyarországból indul és a csillagösvényen végződik”. Egy villanás, amelyet saját nemzete, lélegzet-visszafojtva követ és csodál – tette hozzá. „Petőfi Sándor a mi szerelmetes fiunk. Minden magyar gyermekkora óta tud legalább egy verssort tőle. Ezért nem kell kimondani, szavak nélkül is tudjuk: minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar” – fogalmazott. Arra is kitért: amikor Petőfi megszületik, Kölcsey éppen véglegezi a Himnuszt, majd huszonöt évvel ezután, 1848-ban Magyarország már nem ugyanaz az ország, hanem fejét felemelő, felegyenesedő nemzet, amely önbizalommal tekint szét az európai népek világában.

„Ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk: békét akarunk” – fogalmazott a budapesti Múzeumkertben elmondott beszédében a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Csák János elmondta: „március 15-én hős elődeinkre emlékezve hirdetjük, hogy a magyarok immár 1100 éve, 33 nemzedék óta mindmáig a szabadság népe”. Mint hozzátette, a magyarok nem a történelem áldozatai, hanem a túlélői, sőt, győztesei, mert minden nehézség ellenére állják a sarat, alkotnak és gyarapodnak. „A béke fontosságát ma, a szomszédunkban dúló háború árnyékában nem lehet eléggé hangsúlyozni” – közölte a miniszter, kiemelve: „ha ez a háború elszabadul, mindent elpusztíthat, Európát is”.

Ellenzéki bírálatok

A Demokratikus Koalíció elnöke azt tanácsolta hallgatóságának a párt tegnapi budapesti nagygyűlésén, hogy merjenek megküzdeni a szabadságukért, „különben jogfosztottak lesztek és a nemzet szégyenévé váltok”. Gyurcsány Ferenc azt mondta: a DK lesz az otthona a Fidesszel szemben állóknak. „A DK józan, hazafias európai politikát folytat, alapelvei egyszerűek: az ember szabad, és erre a szabadságra vigyázni kell. Továbbá az erős nem élhet vissza hatalmával, a gyengét pedig segíteni kell, mert ő is ember” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus. „A zsarnokkal küzdeni kell, és nem tárgyalni” – mondta.

Párhuzamot vont térségünk 175 évvel ezelőtti és mai helyzete között Gyöngyösi Márton pártelnök a Jobbik-Konzervatívok március 15-i megemlékezésén, mondván: akkor is, ma is az volt a cél, hogy Magyarország ne kerüljön ki az európai nemzetek sorából, hanem azokkal együtt fejlődjön. A cél az volt, hogy Magyarország szabad, európai, jóléti ország legyen – mondta az ellenzéki politikus a budapesti Batthyány-örökmécsesnél, hangsúlyozva: „nemzetünk mindig is a kontinens nyugati feléhez tartozott kulturálisan, a magyarok zöme pedig egyetértett abban, hogy együtt kell tenni azért, hogy ne essünk ki a kontinens véráramából”. Gyöngyösi kiemelte: polgári társadalmat nem lehet fentről, rendeletekkel, szabályokkal létrehozni, „a hatalom polgári társadalmat építeni nem tud, szétverni viszont annál inkább, főleg, ha a hatalom mögött egy nagyobb létszámú orosz hadsereg is áll”. A Jobbik elnöke arról beszélt: az utóbbi évszázadokban a legtöbb alkalommal orosz fegyvereknek is köze volt ahhoz, ha eltiporták a magyar szabadságot.

A szabadság népe

„A magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa, és ha kell, szabadságharcos nép vagyunk” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter tegnap a győri városházán, miután átvette a megyeszékhely díszpolgári címét. Szijjártó Péter elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom évben Magyarország minden válságból úgy lábalt ki, hogy erősebb volt utána, mint előtte. „Minden megpróbáltatásra magyar választ adtunk. Soha nem az elvárásoknak feleltünk meg, soha nem az iránymutatásokat kerestük, hanem kizárólag a magyar nemzeti érdeket néztünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezt nem tudtuk volna megtenni, ha nem őriztük volna meg a szabadságot.