A szenátusi szavazás után (két kisebb ellenzéki párt, az USR és a belőlük kivált REPER hívására) egy kisebb tömeg – néhány száz ember – vonult ki tiltakozni a kormánypalota előtti térre, ahol hat évvel ezelőtt, 2017 tavaszán tízezrek tüntettek heteken keresztül a Grindeanu-kormány 13-as sürgősségi kormányrendelete ellen; ebben még 200 ezer lejes küszöböt szabtak a hivatali visszaéléseknek, de a rendeletet a tüntetések – és Klaus Iohannis államfő fellépésének – hatására visszavonták, mielőtt életbe lépett volna. Ezúttal nem a kormány, hanem a szenátus kívánta szabályozni a kérdést a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával, amire az indoklás szerint azért van szükség, mert az utóbbi években több előírását alaptörvénybe ütközőnek minősítette az alkotmánybíróság. A kormány által beterjesztett tervezetben nem szerepelt semmilyen értékhatár a hivatali visszaélésnél, az erre vonatkozó módosító indítványt a szenátusi szakbizottsági vita során fogadták el a kormánykoalíció törvényhozói.

A 250 ezer lejes küszöb megszavazása után azonnal kitört a botrány: nem csupán az ellenzék, hanem a liberális párt több politikusa is elfogadhatatlannak nevezte a törvénymódosítást, és a szociáldemokratáknál is lehetett némi elégedetlenség, mert pár óra múlva a PSD és a PNL elnöke is az igazságügyi miniszter által frissiben javasolt 9000 lejes határérték mellett foglalt állást. A szaktárca  tájékoztatása szerint a Btk. hivatali visszaélésre vonatkozó cikkelyéről 2017-ben meghozott alkotmánybírósági határozat értelmében szükség van a tett elkövetésével okozott kár küszöbértékének és a kár körülményeinek megállapítására, amelyek alapján eldönthető, hogy a tett büntetőjogi besorolás alá esik-e vagy sem; az értékhatárt a parlamentnek kell megszabnia. A minisztérium közleménye leszögezi, hogy sem Románia alkotmánybíróságának határozataiban, sem a Velencei Bizottság ajánlásaiban nem szerepel egy gazdaságilag vagy pénzügyileg kifejezhető konkrét értékhatár a hivatali visszaélés bűncselekményként való meghatározására.

Közben megszólalt Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) főügyésze, aki korábban (amíg a PSD-kormány javaslatára 2018 nyarán Klaus Iohannis le nem váltotta) a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője volt: azt nyilatkozta, hogy az 50 ezer eurós küszöb meghatározása a hivatali visszaélés bűntettének részleges felmentési szándékát jelenti, és ha a tervezetet így fogadják el, az nagymértékben érinti többek között az EPPO vizsgálatait is, ugyanakkor tovább csökkentené az EU pénzügyi érdekeinek védelmi szintjét Romániában. Kövesi kijelentette: gondosan követni fogják a jogalkotási eljárás következő lépéseit, és készek lesznek az Európai Bizottság figyelmét is felhívni erre a kérdéskörre, beleértve a jogállamiság feltételeinek vizsgálatát is.

A civil szféra is megmozdult, a Declic szervezet egy petíciót indított a tervezet ellen, amelyet eddig közel 7000 személy írt alá. A Btk.-módosítás végső formájáról a képviselőház fog dönteni.