A költő próbáljon meg minél többféle mintázatot létrehozni a szavakból – jegyezte meg André Ferenc, míg Horváth Benji úgy fogalmazott sepsiszentgyörgyi kötetbemutatójukon: mindenfajta kísérletezés az ember hasznára válik, ő maga a szempontokkal és a gondolatisággal kísérletezik egyre többet. A két fiatal kolozsvári költő csütörtök este a Bod Péter Megyei Könyvtárban beszélt legújabb verseskötetéről, azok hátországáról, illetve rendhagyó koncertjükön bemutatták a Beatwándor nevű audiovizuális költészeti formációjukat is.
Ínyenceknek való, egyedi alkotói estnek örvendezhettek mindazok, akik végighallgatták a két költőt, közel három órán keresztül, beszélgetve és zenélve egyaránt. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott kettős könyvbemutatón André Ferenc frissen megjelent kötetéről – Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról –, míg Horváth Benji tavaly megjelent kötetéről – Emlékmű a jövőnek – beszélt, a szerzőket Dálnoky Réka dramaturg kérdezte. Szonda Szabolcs könyvtárigazgató összeszokott párosként köszöntötte a költőket, s mint mondta, ezúttal két felvonásban követhetik őket az érdeklődők, a beszélgetés után „verskoncert” következik.
Miután a kétezres évek közepén átvették a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör vezetését, évekig együtt dolgoztak, ezt most is folytatják, nemcsak irodalmi esteken, koncertezéssel a Beatwándor nevű zenekarral, hanem írói workshopokat (műhelymunkát) tartanak, a sepsiszentgyörgyi könyvbemutatóra is egy csíkszeredai workshop után érkeztek. Az írást meg lehet tanítani? – hangzott ennek kapcsán a kérdés, mire Horváth Benji elmondta, megtanítani nem lehet, de lehet segíteni az írással próbálkozókat; recept és tankönyv ugyan nincs, de „együtt bányásszuk ki a kis gyémántocskákat a szövegtömbökből”. André Ferenc szerint „egy vállalható szöveg” létrehozása megtanítható, sőt, az írásban nagyon sok minden tanítható, például az, hogy az érintettek lépjenek ki saját gátlásaikból. Horváth Benji azt is megjegyezte, műhelymunkáik során a szemléletváltásra figyelnek, fő motívumuk, hogy a tanítványok belehelyezkedjenek egy-egy kívülálló szemszögébe.
A beszélgetés során szóltak költészetükről, köteteikről, a Petőfi-évfordulóról – André Ferenc szerint, ha újragondoljuk a klasszikusainkat, abban is segít, hogy egyáltalán beszéljünk a versekről –, de arról is, hogy ki mikor kezdett el írni. André Ferenc először nyolcadikos korában fogalmazott komolyabban szövegeket, míg Horváth Benji akkor, amikor megtanult írni, mert előtte rajzolt. Előbb képregényeket, majd indiánregényeket írt, aztán tizenöt évesen rájött, milyen könnyű a versírás, „beleragadt”, de mostanában próbál „megszabadulni”, egyre kevesebb verset ír, helyette inkább prózát és drámát.
Kepler, a német csillagász Madách Imre drámájának, Az ember tragédiájának egyik szereplője, akinek tudósként horoszkópot is kell készítenie, s a madáchi „áthallás” pedig onnan származik – magyarázta André Ferenc –, hogy kötetében több álomszerű szöveg is található, ami nem álom, hanem a közélethez kapcsolódik, számára így nyilvánvalóvá vált, hogy ezt Madách Imre művével kell összekötnie. Horváth Benji megjegyezte, néhány éve jobban érdekli az organikusság a mindennapokban, a természet és az egység kérdésköre, fontos volt, hogy a személyesből átlépjen az univerzálisba.
Van-e terápiás jellege a versírásnak, egyáltalán, az alkotásnak? Teljes mértékben – hangsúlyozta Horváth Benji –, bármilyen kreatív munkának lehet terápiás hatása, mert „kérdéseimre keresem a választ, saját problémáimból indulok ki”, ezt tapasztalják műhelymunkáik során is, tette hozzá. Igen – érvelt a kérdésre válaszolva André Ferenc is –, mert „az írás arra késztet, hogy azt a katyvaszt, ami benned van, rendszerezd valamilyen módon”. Azt is hozzátette, rengeteg közéleti kérdés foglalkoztatja, például, mit jelent erdélyi magyarnak lenni 2023-ban?
Mindketten úgy vélekedtek, művészetben, alkotásban nem lehet kényes társadalmi téma vagy tabu. Olyan nincs, hogy egy téma nem megírható – hangsúlyozta André Ferenc –, esetleg én nem tudom megírni. Nem hiszek a tabukban, nem korlátozhatjuk magunkat – tette hozzá Horváth Benji –, ha valamiről nem beszélünk, csak veszélyesebbé válik. S hogy mit lehet irodalomban, művészetben felhasználni: mindent, az etikettnek, az udvariasságnak nem lehet hatalma a művészet felett...