Helyén használjuk a rassz szót!

2023. június 20., kedd, Nyílttér

Amikor arra az elhatározásra jutottam, hogy az annyira befeketített „rassz” szóról a tisztázás szándékával írjak, meg is tettem, de elálltam a közléstől, mert egy közelmúltbeli esemény újból belemártotta a szót a gyűlölet mocskos vedrébe. Ám a téma nem hagy nyugodni, biológusként is közel áll ismereteimhez és érdeklődésemhez a rassz szó, és természetesen a hozzá kapcsolt rassziz­mus is.

  • Fotó: pixabay.com
    Fotó: pixabay.com

Az embertan (antropológia) használja a szót a Homo sapiens és a Homo sapiens sapiens változatára is; amúgy a Homo sapiens neanderthalensis sem alapértékeit, sem tulajdonságait tekintve nem sokban különbözik a „sapiens” alfajtól. Tehát nyomban szögezzük le, hogy a ma élő ember egységes értékekkel rendelkezik, és sem szellemi, sem más élettani különbség nem állapítható meg a különböző helyen élők között: a Földünk bármely tájékán élő emberközösségek a Homo sapiens sapiens fajhoz tartoznak. Ezek után lássuk, miért használja mégis az embertan tudománya a „rassz” elkülönítő kifejezést?

A különböző embercsoportokat hagyományos élőhelyük szerint, mindmáig jellemzően, különösen külső tulajdonságaik (azonnal rájöhetünk, hogy melyek) alapján osztályozzák és sorolják rasszokba. Ám a rasszok tekintetében nincs teljes egyetértés az embertannal foglalkozó szakemberek között sem.  Lássuk tehát, melyek az úgynevezett nagyrasszok! A négy nagyrassz csoport: europid, mongoloid, negrid, veddoausztralid. Az amerikai antropológusok kilenc nagyrasszt különítenek el: kaukázoid (az európai rendszer szerint europid), indoid (europid), mongoloid, amerindoid (mongoloid), polinezoid (mongoloid), melanezoid (ausztraloid), mikronezoid (mongoloid), negroid és ausztraloid. Más rendszerek is vannak, ezek inkább az élőhelyeket tartják fontosnak, és ezt tükrözi rendszerük is. Mind az európai, mind az észak-amerikai rendszer elfogadott, és bár napjainkban keverednek e jól elkülöníthető rasszok, kialakulásuk nyomot hagyott a mai emberi létezés 30–40 ezer éves történetében (a paleolitikumtól kezdve), génállományukban és tulajdonságainkban, ezért a jellegek halványulhatnak ugyan, de nem tűnnek el.

Azok a külsődleges, valamint kulturális tulajdonságok, amelyet a kedvező vagy kedvezőtlen táji, éghajlati tényezők, az élővilág, a tenyésztett állatok, fejlett vagy fejletlen mezőgazdaság, majd később történelmi események (köztük a vándorlás) is meghatároztak, nyomot hagytak az adott körülmények között élők külső, részben belső tulajdonságuk meghatározottságán. Mivel mindezen tulajdonságok alakították ki az adott népesség szokásait, különösen a viselkedési, megélhetési, vallási hagyományokat, ez a jelenünkben végbemenő történésekkel is bizonyítható módon nehezíti az alkalmazkodást. Időben és térben közeli példával élve az európai befogadó nem túl dicséretes módon elkülöníti a betelepülők sokaságát, ami természetesen megnehezíti az amúgy sem egyszerű, többnyire sikertelen együttlétet.

A rasszizmus az az elv és gyakorlat, amely a másságot nem fogadja el egyéni vagy/és társadalmi szinten, és megnyilvánulásaiban ennek hangot ad, illetve alacsonyabb értékű embernek tekintve embertársát a más kulturális értékek és magatartás miatt, ezáltal nyílt vagy rejtett negatív diszkriminációt gyakorol (például a cigányokkal kapcsolatban). Az intézményesített rasszizmus az, amelyet esetenként törvényekkel tartanak fent: ilyen volt a hitleri nácizmus és a dél-afrikai apartheid. Napjainkban, amikor afrikai és ázsiai bevándorlók jönnek a számukra többet és jobbat biztosító európai országokba, a befogadók igen vegyes érzelmekkel, részben gyanakvással és távolságtartással viszonyulnak a betelepülőkhöz; ám ugyanígy tapasztalhatjuk azt is, hogy igyekeznek megkönnyíteni a szokatlan körülményeket nehezen magukévá tevő „más rasszbéli vendégek” beilleszkedését.

Befejezésül talán érdemes feleleveníteni, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyik elnöke  afroamerikaiként a többségi „fehér” ember szavazataival  került tisztségbe.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 546
szavazógép
2023-06-20: Nyílttér - :

Az elfelejtett negyed (Mai levelünk)

Csodálatos város Sepsiszentgyörgy, kedves és befogadó. Ha jártodban-keltedben körülnézel, mosolyogni van kedved. Az utak, járdák tiszták, mindenütt virágok, ezer színben pompázó oázisok. A park hívogató varázslat, ahol gyermekek, fiatalok, idősek, különböző nemzetek fiai órákat töltenek el nagy békességben. Az épületek gondozottak, az iskolák rendre új köntöst öltenek magukra, jó a városgazda, nem éri szó a ház elejét. Templomai fölénk magasodó piros tetejükkel figyelmeztetnek arra, hogy Isten mindig velünk van, nem hagy magunkra. Ez megnyugtató.
2023-06-20: Belföld - :

Tánczos Barna a zöldek segítségét kéri (Medvekérdés)

Nyílt levélben kérte Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, volt környezetvédelmi miniszter a nemzetközi zöld szervezeteket, hogy támogassák a medvék visszatelepítését azokba az országokba, ahonnan már teljesen kiirtották őket. A Román Akadémia ugyancsak tegnap közleményben tudatta, hogy hiányos a barna medvékre vonatkozó intervenciós kvótákról szóló miniszteri rendeletet megalapozó dokumentáció, és kiegészítést kért.