Maksának nem kell visszafizetnie a pénzt — Szekeres Attila

2009. január 15., csütörtök, Faluvilág

Friss illat üti meg a belépő orrát a maksai községházán. Az épületet felújították, a nyílászárókat kicserélték, éppen az utolsó simításokat végzik. Oláh-Badi Álmos polgármester érdeklődésünkre elmondja, a kormány által a tavalyi év vége felé leosztott pénzből újították fel a székházat. Elköltötték az utolsó baniig, nem kell visszajuttatniuk az állampénztárba, mint sok más önkormányzatnak. Az elöljáróval az idei tervekről beszélgettünk. Kiderült, jobbára tavaly nyert pályázatok alapján végeznek munkálatokat.

— Milyen tervekkel vágnak neki az új évnek?

Oláh-Badi Álmos: Folytatjuk tavalyi terveinket. A csatornahálózat kiépítése teljes egészében elkészült, a munkálatot kifizettünk, elmaradásunk nincs. Idén a derítő- és tisztítóállomást kell megépítenünk és felszerelnünk. Három medence már megvan, a folytatáshoz várjuk a pénzt a 7-es kormányrendelet alapján nyert pályázatunkra. Tavaly két, Sepsibesenyőt érintő pályázatot is megnyertünk a kormány falusi infrastruktúra-fejlesztési programjában. Egyik a bekötőút korszerűsítésére vonatkozik. Ez aszfaltozást és fedett sánc kiépítését jelenti az angyalosi úttól a besenyői táborig. A megvalósíthatósági tanulmány és a kivitelezési terv kész, e hónap 15-én kiírjuk a versenytárgyalást a kivitelező cég kiválasztására. A másik pályázatból megoldjuk a vízellátást. Ugyanis Sepsibesenyőn a negyven évvel ezelőtt lefektetett vezeték annyira elavult, hogy állandóan gond adódott vele, s mivel dombos-hegyes vidéken van a település, kutat sem nagyon lehet ásni. Erre is megvan a megvalósíthatósági tanulmány, a kivitelezési terv, az építési engedélyre benyújtottuk a kérvényt. Még egy jelentős pályázatot nyertünk új kultúrotthon építésére, ez már Maksán, mivel a művelődési házat visszaszolgáltatjuk a református egyháznak. A régi futballpályán a játszótér melletti területet szemeltük ki, ez önkormányzati tulajdonban van. Márciusban meg kell kapnunk erre a pénzt, s akkor kiírjuk a versenytárgyalást.

— További tervek…

— A tó melletti villanyhálózat kiépítésére pályázunk. A régi transzformátor már nem bírja a terhelést, melyet az utóbbi időben épült házak jelentenek. Teljes vezetékcserét szeretnénk a főúttól a telep utolsó házáig, és két új transzformátorállomás létesítését, valamint a közvilágítás megoldását. Továbbá az egész község területén szeretnénk takarékos lámpatestekre cserélni a meglévő égőket. Ez nagyon fontos, mert elég sokat költünk közvilágításra.

— Iskolák, óvodák állapota?

— Iskoláinkat kormánypénzből rendbe tettük. Sajnos, Eresztevényben fel kellett számolnunk az I—IV. osztályos iskolát, mert csupán hét kisdiákunk van, őket autó­busszal szállítjuk a községközpontba.

— Mi lesz az épülettel?

— Nem alakítjuk át, megtartjuk, mert ha szaporodás mutatkozik, újraindítjuk. Ehhez tizenegy gyerek kell… A maksai óvodát idén teljesen felújítjuk, s központi fűtést szerelünk be. Besenyőn ez már megtörtént.

— Hogy állnak az erdők, mezők visszaszolgáltatásával?

— Az erdők visszaszolgáltatása Eresztevényben és Sepsibesenyőn teljes egészében megoldódott. Gond Maksán van, mert a maksai telekkönyv megsemmisült, amikor a kézdivásárhelyi telekkönyvi hivatal leégett. Pont a községi erdővel vagyunk bajban, mert bizonyítékainkat az erdészet nem fogadta el, pedig a 328 hektáros területünk szabadon áll Besenyő fölött, tehát vissza lehetne szolgáltatni. Legutóbb idős emberektől kértünk tanúvallomásokat, s novemberben azokat nyújtottuk be a megyei bizottsághoz. Szerencsére a régi erdőpásztortól, néhai Polgár Pétertől még sikerült nyilatkozatot vennünk, továbbá Bajkó Sándor, az egykori néptanács alelnöke is tanúsította, hogy a községé volt az erdő, behatárolta a területet, azonosította a szomszédokat. Ezeknek a nyilatkozatoknak a birtokában reméljük, megoldódik a kérdés. A legelő kiosztásával teljes egészében befejeztük a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatását.

— Maradt-e községi legelő?

— Nem maradt. De csoportosultak az állattartó gazdák, s már a tavaly bérbe vették a legelőket a tulajdonosoktól. Öt-tíz évre kötöttek szerződést. S már időben készülnek arra, hogy ők válasszák meg maguknak a pásztorokat.

— A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára az Óriáspince-tetőn épült emlékműnek van-e valamilyen hozadéka?

— Mostanig semmi. Egyszer ide szeretnénk vonzani a turistákat. Körben a teljes legelőt kimértük, mind magántulajdonba került. Előbb-utóbb eladásra kerülnek azok a területek, de még állatok legelnek rajta, s az emlékművet elkülönítjük. A három hektáros területet bekerítjük.

— A tervezővel egyeztettek?

— Igen, beszéltünk, s a csíkszeredai Beder Tibor is jelezte, hogy javaslatokkal jön, továbbá más ötlet elől sem zárkózunk el.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 839
szavazógép
2009-01-15: Család - x:

Az ember bolond természete

Ötvenkilencszer igen
Ötvenkilencszer házasodott össze, azaz ötvennyolcszor erősítette meg házasságát egy brit pár. Az immár 84 éves férj és 81 esztendős neje 1948-ban kezdte a házasodást.
2009-01-15: Faluvilág - x:

Gelencén Szent László-szobrot állítanak — Iochom István

Gelence ötezer lakosával Kézdiszék legnagyobb községe, ahol az utóbbi években mindig történik valami, ahol évről évre nagyobb teret hódít a falusi turizmus, újabb panziók jelennek meg, szobrokat állítanak, középületeket tataroznak. A világörökség részévé nyilvánított XIII. századi római katolikus műemlék templom az elmúlt hétszáz év európai jelentőségű kulturális örökségét őrzi. Év elején elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a múlt esztendőben mi valósult meg, és mi nem sikerült. Kérdéseinkre Szakács Tibor, a nagyközség polgármestere válaszolt.