Az árkosi unitárius felekezeti oktatás történetéből„A tudomány leglényegét sulykoljuk beléjük”

2023. augusztus 31., csütörtök, Történelmünk

„Haszonnal ugyanis úgy nevelhetjük a gyermekeket, ha a bőséges kivételeket elhagyva, a tömörség elvének megfelelően csak a tudomány leglényegét sulykoljuk beléjük. Mert ha a még zsenge lelket szabályokkal bővebben terheljük meg, mint amennyit ereje elbír, könnyen úgy elrettenthetjük, mint ahogy bizonyosan émelygés származik a túlzott jóllakásból” – írta Enyedi György püspök a 16. században. Az unitárius egyház 1614-ben rendelte el, hogy az egyházi belső emberek Szent Mihály napjától Szent György napjáig ne mulasszák el a tanköteles gyermekek tanítását, majd 1694-ben egy újabb határozattal szabta meg, hogy évente kétszer nyilvános vizsgát tartsanak a felekezeti iskolákban, 6 forint büntetés terhe alatt. A továbbiakban korabeli dokumentumok, jegyzőkönyvek és feljegyzések segítségével az unitárius felekezeti iskola gazdag történetéből elevenítünk fel néhány eseményt.

  • Az 1789-es vizitációs jegyzőkönyv leírja az iskolát is
    Az 1789-es vizitációs jegyzőkönyv leírja az iskolát is

XVII. század

Az 1600-as évek elején, amikor Keserűi Dajka János református püspök háromszéki „cirkálása” következtében Sepsiszentgyörgy unitáriusai elvesztették a vártemplomot és vele az iskolát is, az árkosi unitárius eklézsia maradt a környék egyik legerősebb közössége, ez okból zsinati határozattal a köri iskola helyéül jelölték ki. Az árkosi iskolából indultak el, fényes karriert befutva Árkosi Gelei Benedek unitárius egyházi szónok, író, orvos vagy Árkosi Tegző Benedek tanár, akinek könyvéről megjegyezte az 1737-es főtanács: „az Árkosi Benedek magyar munkája peniglen legyen minden censurára menő atyafival, mely is a magáé és nem másé legyen, mivel annak előtte való üdőkben is imponáltatott volt, hogy minden mester atyafiak leírják és olvassák és tanulják.” De megemlíthetjük Árkosi Dánielt is, akit 1671-ben torockói igazgatóként jegyeznek.

1693. február 2-án Almási Gergely Mihály püspök hosszú évtizedes tilalom után meglátogatta az árkosi eklézsiát. A jegyzőkönyvből megtudjuk, mit biztosított akkoriban az egyházközség az iskolamesternek, eszerint egy-egy kalangya búzát, zabot, egy köböl szaladot (malátát – szerk. megj.) és egy szekér fát. A vizitáció meghagyta, hogy azok a mester atyafiak, akik alkalmasak rá, főbb ünnepek alkalmával „egyszer-egyszer prédikálni tartoznak”.

 

XVIII. század

1732-ben Uzoni János az árkosi mester-tanító. Az unitárius egyháztörténet feljegyezte róla, hogy amikor 1711-ben a kolozsvári kollégiumhoz jelentkezett mint diák, nem vették fel, hanem 15 társával együtt Tordára küldték, hogy a kuruc–labanc harcokban leégett kollégium épületét újraépítsék. Az aranyosszéki unitárius falvakat végigjárva, az építéshez szükséges anyagokat kéregetve, saját kezűleg építették fel a kollégiumi szobákat. A tehetséges mester naplójában megörökítette az 1718/19-es pestisjárvány pusztítását Háromszéken:

„Hogy ez ezerhétszáz tizennyolc s kilencben
Miként vert meg Isten Háromszékben
Nem adott ránk esőt első esztendőben
Részt sem a másodikban az föld gyümölcsében,
Hanem nagyobb részünk dögös betegségben,
Megöle s juttatott fonnyasztó éhségben.”

Az 1732-es püspöki vizitáció említ egy kis rézcsengettyűt, melyet az iskolában használtak.

1744-ben Hévízi Mihályt találjuk az eklézsia iskolája élén. A szülők elégedetlenek voltak a tanító-mester tevékenységével, megjegyezvén, hogy „a gyermekeket keze alól másuva adják tanítani, melyből kitetszik, hogy nem tanít szorgalmatosan”. 1748-ból származik a kántori lakásban működő iskola első leírása: „A Mesteri Funduson vagyon egy Ház, Classissal és Pince vele együtt. Csűr, istállóval.” Cs. Bogáts Dénes feljegyzéseiben találtam meg még két XVIII. századi mester nevét: nagysolymosi Koncz Gábor 1776-ban, és Kökösi György 1782-ben volt Árkoson mester. Fontos adat, miszerint az 1751-es árkosi zsinaton rendelték el, hogy a lánygyermekes szülők a tanítás fejében egy napszámot kötelesek fizetni a lelkésznek.

1789. március 8–11. között püspöki vizitációt tartottak Árkoson. Az akkor készített jegyzőkönyv részletesen leírja az egyházközség javait, köztük az iskolát is. A leírás szerint az iskola, a mesteri házzal együtt, a jelenlegi kántori telek közepén állt, két deszkakapuval rendelkezett és sövénykerítéssel volt körülvéve: „a Classison egy lanterna ablak, és két fába foglalt üveg ablakok, egy téglából épült tüzelőkemence is benne és egy hosszú jó pad, padlása cserefa gerendákra rakott fenyőfa deszkákból való. (...) a Classisban vagyon egy kis jelt adó csengettyű is, az ajtó mögött, és ezen Classisnak végiben kívülről méhes kertecske napkeletre, délre pedig veteményeskert.” A 35 fiú tanulót Koncz Gábor „ludi magister” tanította, „ezek közül kettő Conjugista, a többi Legensek és Initiánsok.” A tanításért 8 forint 50 krajcár járt.

A vizitáció elrendelte a lányosztály létrehozását is.

A kántori telek „kicsiny és szűk” és dombos lévén, alkalmatlan volt iskolaépület építésére, így a keblitanács a kántori telek közvetlen közelében levő dombra határozta el a kántori lak és iskolaszoba építését, arra a helyre, ahová azelőtt a gyermekek a szemetet hordták, „éppen öt vagy hat lépésnyi föld, mindjárt a Mesterség kapuján kívül, melybe vagyon az Eklésia kútja és ezen alól az ország útja”, vagyis az a hely, ahol ma is áll a kántori lak. Az építéshez való fát már 1789-ben behordták, de az iskolát csak 1804-ben tudták befejezni úgy, hogy az eklézsia 40 forintot kölcsönzött Koncz Dánieltől és nejétől, Nagy Rebekától. Az elkészült iskolát az 1828-as püspöki vizitáció jegyzőkönyve írja le: „a két fába foglalt üvegű ablakok által világosított, zöld kályhájú kemence által melegített Classis, vas sorkos és kilincses ajtón lévén az udvarról béjutása.”

 

XIX. század

Az unitárius egyház 1819-ben alkotta meg az első rendszeres tantervét: ez szerint a tanítás Szent Mihály napjától kezdődött, és Gergely napján fejeződött be, amikor a tanítási bizottság és hívek előtt vizsgáztak a gyermekek. Az 1828-as püspöki vizitáció Árkoson 37 tanulót számlált, a diákok két korcsoportban vizsgáztak, „úgymint a nagyobb idejűek Ortográphiában, s rész szerint Conjugatiokban, az Aritmetikában, Hit ágazataiban, Geográfiában, a kisebb idejűek rész szerint Comparatioban, Declinatioban, rész szerint Olvasásban s az mind együtt pedig az éneklésben.”

A vegyes felekezetű faluban más felekezethez tartozó gyermekek is tanultak az unitárius iskolában. Nem volt zavartalan az együttélés. A jegyzőkönyv feljegyezte, hogy a református gyermekek „olykor elszorították az unitáriusokat a tűz mellől”, csintalanságaikkal zavarták a tanítást, néhol károkat is okoztak. A református szülők pedig a saját vallásuk szerint való felekezeti tanítást kérték. Ennek az lett a következménye, hogy a püspöki vizitáció elrendelte: a más felekezetű diákok szülei az esetleges javításokra szánt egy forint lefizetése után írathatták be gyermekeiket az iskolába.

1830-ban a templom újjáépítése miatt akadozott a nyári tanítás. 1837-ben említik először a diákok felekezeti megosztását: 50 unitárius fiú és 12 lány, valamint 4–4 más vallású tanult a felekezeti iskolában.

Az 1841. augusztus 23-án tartott unitárius zsinat elfogadta a Brassai Sámuel által kidolgozott, megreformált tanrendet és tantervet. Ezek nagy változásokat hoztak: a tannyelv a latin helyett a magyar lett, a magyar nyelvtant rendes tantárggyá emelték, és a tanrendben olyan tantárgyak is bekerültek, melyek a mindennapi életre szükséges tudnivalókat ismertették, például a természetrajz, földrajz, szám- és mértan. Ugyanakkor bevezették a német nyelv tanítását is. Hat évre határozták meg az iskoláztatást. Kollégiumi továbbtanulás esetén az esperes igazolást állított ki az érintett tanulóknak, aminek alapján sorolták be őket a kollégiumi osztályokba. A tankönyvek, kézikönyvek beszerzésével az esperesség foglalkozott.

1844-ben a tanköteles gyermekek kevés hányada járt iskolába: csak 15 fiú és 2 lány. Ez a harangtorony újjáépítésének éve.

1845-ben Árkosi Mózes tanító-mester érkezett a faluba, az ő javaslatára a keblitanács elhatározta, hogy a javításra szoruló iskolát felújítják, székekkel és padlózattal látják el. Erre csak 1848-ban került sor, a falu közösségének 60 forintos segítségével. A következő évben mesterváltás történt: Lőrinczi Elek kántortanító érkezett elődje helyére. 1850-ben négy pad, egy asztal és két fekete tábla készült a lányiskolának, a fiúkéhoz egy új ajtó és öt fogas.

Márk Attila

(folytatjuk)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 345
szavazógép
2023-08-31: Szabadidő - :

A nap fotója

2023-08-31: Család - :

Bevándorlók gyarapítják a népességet

Románia állandó lakossága 2023. január 1-jén 19,051 millió fő volt, 9107 fővel több, mint 2022. január 1-jén. Első alkalommal történik meg, hogy az ország népességnövekedésének a bevándorlás a fő oka – közölte tegnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).