Örvénylő telekügyekNagyberuházó az északi városvégen túl — B. Kovács András

2009. január 20., kedd, Riport

A két lakópark és a logisztikai park térképvázlata úthálózattal, egyéb részletekkel: a Belvedere, a vízparti, népesebbnek szánt lakókörzet és az ipari park

Sepsiszentgyörgy az országutak mentén nemcsak dél, hanem észak felé is túllép eddigi határain. Bár az új, tulajdonképpen a városiak számára épülő lakóparkok közigazgatásilag már a szomszédos községek határához tartoznak, valójában a megyeszékhely körül egyre bővülő gyűrű részei lesznek, mely gyűrű alighanem elnyeli majd amazokat is, egy urbánus hálózatba egyesítve a környék oly közel, egymástól alig pár kilométerre fekvő településeit.

E községek tanácsai egyelőre meglehetősen egyoldalúan viszonyulnak a terjeszkedéshez, maguk az olyannyira időszerű közművesítés feladataival lévén elfoglalva, melyhez ugye sosincs elegendő forrás. A telkek felértékelődésének azonban csak örvendhet a falusi lakos, s a földforgalom fel is gyorsult, több tíz hektárra terjedő területek cserélnek gazdát, olyik jellemző módon már másod- vagy harmadkézből. A mai fejleményeket ugyanis nem egy vállalkozó előre látta, s az elsődleges koncentráció feladatát elvégezve most tetemes haszonnal adta tovább szerzeményét a tájainkon is feltűnő ingatlanfejlesztőknek.

Ezek egyikének, a talán legnagyobb szabású befektető terveiről számol be az alábbiakban az árkosi polgármester. A tervek átmentek a tanácson, nyilvánosan hozzáférhető, közérdekű dokumentumot képeznek különben, bárki érdeklődő rendelkezésére állnak (jegyezzük meg ennek margójára: ideje hozzászoknunk az új rendhez!). Az alábbiakban részletezett ingatlanfejlesztés tőkeigényességben nagyságrenddel különbözik az eddigiekben ismertetettektől, kivitelezésében alighanem a minőségi különbség sem lesz elhanyagolható, érdemes lesz tehát végigkísérni alakulását, hogy mások is tanulhassanak belőle. Követendőnek egyelőre abban tűnik, hogy a vállalkozó a Domo üzletlánc részvényei jó részének eladásából származó tőkéje tetemes hányadát Bukarest mellett nem másutt, hanem itt, a megyében kívánta befektetni, azaz az országos piacon szerzett hasznát mintegy hazahozta. Okvetlenül ennek kellene lennie a belső kibontakozás egyik legjárhatóbb, számunkra előnyökkel kecsegtető útjának.

Városrészek — falun

Mit tudnak minderről az árkosi községházán?

— Említést tettem lapunkban egy kisebbről (lásd a Willtherm lakóparkját), de három jóval nagyobb tervezet is fekszik az önök asztalán. Milyen stádiumban van az eljárás?

— Ehhez képest a többi valóban kisebb, tíz árra, pár hektárra terjed ki. Egyelőre a három érintett területet, az elkészült körzeti rendezési tervnek (PUZ) megfelelően, beltelkesítették, azaz indulhat az építkezés — válaszolja Máthé Árpád, a második mandátumát a tavaly elnyert elöljáró. — A terület, melyre a szolgáltatási célzatú terv vonatkozik, annak szomszédságában fekszik, amit a tanács már ipari parknak szánt. Ott — szemben a vám épületével, a csíki országút mentén — már áll a műanyaggyár, az első létesítmény, akárcsak egy nem fémes termékeket bálázó egység, mely még nem működik, de akár meg is tehetné, továbbá egy autószalon is. Úgyhogy a Szarvadi Loránd-féle befektetés ott megtalálja a maga helyét. Változásokat mindenképpen előidéz, a községnek előnyei és hátrányai is származnak majd belőle. Adóbevételt természetesen hoz, ha az odatelepedő cégeknek — egyelőre nem tudni, ki telepszik oda — majd bejegyzett munkapontjuk lesz Árkoson, akkor a bérek utáni jövedelemadó egy része minket illet meg. Nem szeretnénk úgy járni, mint az oltszemiek. A homokbányából ott az önkormányzatnak szinte semmi haszna nem származik.

— A megyének is csak kára. Azok a hatalmas teherautók teszik tönkre az országutat. Ezt kivédendő önöknek sikerült feltételeket is szabniuk?

— Feltételt nem, de szóban meg lehet egyezni velük. Én annak idején a műanyaggyár képviselőjével is leültem, és megállapodtunk, hogy helyi munkaerőt is alkalmaznak. Továbbá, hogy bár székhelyük van máshol, és emiatt máshol adóznak, de itt munkapontot jegyeznek be, és akkor az épület- meg területadó mellett legalább a bérek után hozzájutunk valamihez. A műanyaggyár különben egy francia cég Semoflex Transilvania nevű fiókja birtokában van.

Hiába kérdezek rá, a polgármester szerint bármilyen garancia csak szóbeli lehet. Nem merítettük ki a témát, szerintem minden megengedhetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy a cégeket székhelyük tekintetében is a községbe csábítsák. Velük nyilván a gazdasági előnyök, adókedvezmények nyújtásának nyelvén kell beszélni.

Másfelől a polgármester szerint környezetszennyeződéstől nem kell tartani, ,,például vágóhídról nincs szó". Egy másik kényes kérdésről meg így vélekedik:

— Felmerül ilyenkor a lakóparkok kapcsán, ha oda beköltözik hetven család, azok nem változtatják-e meg a község etnikai összetételét. Egy Szentkirályban létesítendő lakópark eseté­ben erről vita folyt a megyei tanácsban a jóváhagyás tárgyalásakor, melyen jelen voltam. Felvetették, hogy kell-e ez a szentkirályiaknak vagy sem. Ami minket illet: itt a terület szerencsére egy háromszéki befektető kezébe került. De el lehetett volna adni bárki másnak is, aki az ország egészen más részéből származik. Ha egy Gorj vagy Bákó megyei veszi meg, akkor sem lett volna garancia arra, hogy nem változik a nemzetiségi összetétel, miként most sincs. Mert az embereknek, sajnos, eladó a földjük. És minél többet adnak érte, annál inkább. Akinek pénz kell, nem válogat a vevőkben.

A kérdésről az eszmecserét lapunkban persze ezzel nem zárhatjuk le.

Hegylábon, folyóparti lapályon

Az árviszonyokra terelődik a szó. Megemlítem, hogy tudomásom szerint 70 000 euróért is kelt el hektár az árkosi határban.

— Az nem is sok, mert négyzetméterenként csak hét eurót jelent. Az újonnan belterületté nyilvánított beépíthető föld ára annak többszöröse lesz. De nyilván külterületért fizettek ennyit, a régi belterület ma jóval többe kerül. Pontos számokat mondani nem tudok, de a szóban forgó befektető ennél olcsóbban vásárolt. A beltelkesítés persze sok pénzébe került, neki kellett kijárnia mindent, a mezőgazdasági forgalomból való kivételtől a rendezési terv elkészítéséig. Én viszont olyan eladóról is hallottam, aki nem akarja tízen alul adni, sőt, még többet is elkérnek. No de bizonyára nem sokáig, a gazdasági válság ugyanis éreztetni fogja hatását. A bankok már nem adnak kölcsönt ilyesmire, csökkenni fognak az árak. Ráadásul ott a csatlakozási szindróma. Magyarországon például a csatlakozás előtt és közvetlenül utána a telekárak felmentek, utána szépen visszasüllyedtek a helyükre. Úgy hiszem, nálunk is lassacskán lejár a felsrófolt árak időszaka.

Mint Illyefalván, az önkormányzat azzal a feltétellel adta beleegyezését a beltelkesítésbe, ha a közművesítésről nem neki kell gondoskodnia, mert arra pénze nincs.

— Kulcsrakész házakról beszélt az ingatlanügynök: csatornázás, villany, víz, gáz is talán...

— Lehetőség lenne rá, mert a vám mögött található a gáznyomás-szabályozó állomás, úgyhogy ha lesz rá igény, az megoldható.

Előkerülnek a dossziék és bennük a térképek. A két lakópark közül az egyik, a Belvedere nevű a Baróti-hegyek lejtőire épülne, az árkosi úttól nyugatra, a Hegyfarok dűlőbe, ama lépcsőjére a hegylábnak, mely dél felé, Szemerjáig vezet. A terv szerint ide 102 családi házat és villát szán az építő, legkevesebb hétáras telkekkel, legalább 250 000 eurós áron, melyeket maga húz fel és készen bocsát áruba. A lakópark 6,7 hektárt ölel fel, 350 lakosnak szánják, Árkos felől lesz megközelíthető.

A másik lakóparknak nincs neve, a mai vám mellett fekszik majd, a csíki országút mentén, ott a házakat nem a vállalkozó építi fel, hanem a családok kedvük szerint vásárolhatnak, és saját terveik szerint húzhatják fel hajlékaikat, kb. 850 embernek szánják. A közművesítésről, belső utakról azonban itt is az ingatlanfejlesztő gondoskodik.

(Mivel Árkosnak pillanatnyilag 1300 lakosa van, a két új negyed számottevően megváltoztatja népességét nemcsak mennyiségi, hanem mind szakmai, mind mentalitásbeli, talán nemzetiségi tekintetben is, s nyilván hozzájárul a község ugrásszerű urbanizációjához. A községben pár polgár véleményének kikérése után elmondhatom, egyelőre megoszlanak erről a vélemények, de az embereket főleg az eladásokból nyerhető bevételek érdeklik, és az, hogy ne kelljen önkormányzati kiadásaikat az új negyedek infrastruktúráira fordítaniuk.)

A harmadik a tervek szerint egy logisztikai-ipari park lesz, a rajzon látni, hogy legalább nyolc ipari csarnokot, műhelyt tüntetett ott fel a tervező, úthálózattal, közművesítéssel kerülne az is áruba vagy bérbe bocsátásra. Erről mondotta az ingatlanügynök, hogy esetleg egy nagyáruház is kerülhet oda, tudomása szerint Carrefour.

Mint kitűnik a fentiekből, nagyszabású és átgondolt befektetési vállalkozás része az árkosi tervezet, a rajzok szerint a beruházó nem garasoskodik, és ha a tervek szerint jár el, jóval rendezettebb lesz a város Csík felőli bejárata, mint az Illyefalva felé eső délnyugati városvég.

Még annyit: aki a dolog jövedelmezőségére kíváncsi, figyelmébe ajánlhatjuk a napokban a sajtóban megjelent adatot: a Fabian Romania nemzetközi befektetési alap fiókja 28,8 millió eurót fektetett be irodaházak és lakóparkok építésébe az elmúlt pár évben, és 33,4 milliós hasznot könyvelt el. Igaz, a minap visszalépett 800 újabb lakás megépítésétől a legújabb ingatlanpiaci fejlemények miatt, de alighanem az új árviszonyok kialakulására vár csupán, hogy belevágjon. Az ingatlanügyletek ugyanis továbbra is kiemelt rentabilitásra számíthatnak Romániában.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint milyen lesz a járvány negyedik hulláma?







eredmények
szavazatok száma 839
szavazógép
2009-01-20: Magazin - x:

Spenótban az erő — nyolcvanéves Popeye

Bár fiatalos erejéből semmit sem vesztett, január 19-én betöltötte a nyolcvanat Popeye, a tengerész. A Thimble Theatre című képregény egyik mellékszereplőjeként jelent meg a színen, de hamarosan már a tetovált spenótevő tengerész vitte a prímet, s népszerűsége azóta is töretlen.
2009-01-20: Gazdakör - x:

Ötezer látogató (Hét végi látványosság) — Incze Péter

Kiállítási pillanatkép — a leghálásabb közönség
A Fajbaromfi- és Kisállattenyésztők Háromszéki Egyesülete a múlt hét végén immár kilencedik alkalommal rendezte meg Sepsiszentgyörgyön éves kiállítását. A bemutatott állatok megnövekedett száma miatt és a városvezetés jóvoltából a standokat ezúttal sokkal kulturáltabb körülmények között, a Szemerja negyedi új sportcsarnokban rendezhették be.