A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szakértők szerint 50 éve nem érte ilyen intenzitású támadás Izraelt, az interneten keringő videófelvételek európai, keresztény szemmel nézve valami egészen hihetetlen brutalitásról, felfoghatatlan kegyetlenségről tanúskodnak. A hatóságok jelentése szerint a palesztin szervezet támadásának több száz izraeli áldozata és több ezer sérültje volt. Izrael háborúban áll – jelentette be Benjamin Netanjahu kormányfő –, a válaszcsapás nyomán pedig már tegnap délre több száz halálos áldozatról szóltak a hírek palesztin oldalon is.

A palesztin–izraeli konfliktus kiújulása önmagában nem annyira meglepő fejlemény, a Közel-Kelet hosszú évtizedek óta puskaporos hordónak számít. A véres események ezúttal nem közvetlen szomszédságunkban zajlanak, a következmények azonban minden bizonnyal kihatnak a nyugati világra és benne a Kárpát-medencére is. Izrael hosszú és véres háborúra készül – jelentette be Benjamin Netanjahu, az izraeli kormányfő szavai szakértők szerint egy olyan erőteljes szárazföldi beavatkozást vetítenek előre a Hamasz ellen a Gázai övezetben, amilyentől az elmúlt években az arab tengerben egyedül álló zsidó állam tartózkodott, és amelynek alighanem számos civil áldozata is lesz. A várható megtorló ellencsapás minden bizonnyal csak mélyíti a konfliktust a szemben álló felek között, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a palesztinok védelmében beszáll a harcokba a Hezbollah is, ami már az Izrael és Libanon közötti háború kockázatát hordozza magában.

Mindeközben a nyugati világnak újra szembesülnie kell a Hamaszt és a Hezbollahot is a háttérből erőteljesen támogató Irán jelentette potenciális veszéllyel. Amerika és Európa ugyanis évek óta egyszerűen nem tud mit kezdeni a perzsa állammal, amely minden eszközzel igyekszik növelni befolyását a térségben, és atomfegyver előállítására törekszik. A perzsa állam az évek óta tartó szankciók és elszigeteltség ellenére nemhogy önellátóvá vált fegyver- és lőszergyártásban, de képes munícióval felszerelni nem csupán az általa támogatott, a Hamaszhoz és a Hezbollahhoz hasonló siíta milíciákat, de az Ukrajnával harcoló Oroszországot is.

Moszkva egyébként a kérdésben tanúsított visszafogottsága mellett – Amerikától és számos (de nem minden) európai országtól eltérően Oroszország nem minősítette terrorista szervezetnek a Hamaszt – alig leplezi örömét az izraeli fejlemények kapcsán: az újabb konfliktus várhatóan eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról, megosztja Washington és a Nyugat figyelmét, így számításaik szerint kevesebb pénz és fegyver juthat majd Kijevbe. Mindeközben Franciaországban és Németországban a zsinagógák és a zsidó iskolák környékén megerősítették a rendőri jelenlétet: a hatóságok zavargásokra, támadásokra számítanak e létesítmények ellen.

Nekünk, Európában élőknek e helyzetben talán azt kellene tudatosítanunk, milyen rendkívül törékeny a béke. És azt, hogy az a biztonság, amelyben élünk, csak akkor maradhat fenn, ha ideológiai harcokba merülés helyett józan ésszel, a világban zajló folyamatokat realistán elemezve, megfelelő bölcsességgel és határozottsággal viszonyulunk korunk kihívásaihoz, legyen szó éghajlatváltozásról, migrációról vagy szélsőséges eszmék, vallási fanatizmus térnyeréséről.

Borítókép: Facebook / Index.hu